Mi történt az IT-szektorban, hogy alig lehet most álláshoz jutni?
A korábbinál sokkal nehezebben kapnak állást az IT-szakemberek, márpedig a szektorról szóló hírekben nem ezt szoktuk meg. A fejlesztések magyarországi visszaesése a hazai IT-piacon is új helyzetet hozott, és ebben szerepet játszhat a kínai technológiával szembeni nyitottságunk is.
IT-szakemberek tömegei küzdenek azzal, hogy hónapokig nem kapnak a szaktudásuknak megfelelő ajánlatot, és akár a négy-ötszörösére is nőtt az elhelyezkedésre fordítandó idő az utóbbi egy-másfél évben – állítják a szektort ismerő szakemberek. Pedig eddig jóformán csak arról hallottunk, hogy mekkora a munkaerőhiány informatikai területen és mennyire jól fizető állásokat lehet megcsípni már viszonylag kezdőként is. Mi lehet ennek az ellentmondásnak az oka?
Tavaly év végén és idén év elején nagy elbocsátási hullám volt a technológiai szektorban, világszerte több tízezer IT-munkavállalót küldtek el. A legismertebb hét amerikai technológiai óriás, amelyeket gyakran „Magnificent Seven”-nek neveznek, vagyis az Apple, az Alphabet (a Google anyavállalata), az Amazon, a Meta (korábban Facebook), a Microsoft, az Nvidia és a Tesla mindegyike ezreknek mondott fel. Egy éve a Meta egymaga 11 ezer munkavállalónak intett búcsút, de a többi vállalat is hasonló számokat produkált, miközben megvált a munkatársak 5-6 százalékától. Van, ahol a tendencia egészen extrém kilengést okozott, a Twitter az elmúlt egy év során – már Elon Musk irányítása alatt – munkavállalóinak felét elbocsátotta, itt azonban nem csak IT-szakemberek jártak szerencsétlenül.
Az elbocsátási hullám Nyugat-Európán és Magyarországon is végigsöpört, emellett a nyitott IT-pozíciók száma is jelentősen lecsökkent. „Hazánkban elsősorban a multinacionális vállalatok vonták szűkebbre a munkavállalóik létszámát” – mondta el a hvg.hu számára Tajthy Krisztina, az IVSZ - Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.
A folyamat megértéséhez azonban tudni kell, hogy a világjárvány és a lezárások idején a digitalizáció kiemelkedő szerepet kapott, óriási fejlesztések zajlottak a területen. A nagyobb vállalatok arra készültek, hogy ez az időszak hosszabb ideig is folytatódhat, és rengeteg olyan projekt lesz, amit csak magasabb létszámmal tudnak versenyképesen teljesíteni. A nagyobb vállalatok, egymást hajszolták bele, hogy minél több munkavállalót vegyenek fel, ezzel óriási munkaerőpiaci versenyt generáltak, az IT-s fizetéseket pedig az egekbe lökték. Míg tehát sok más szektor csak küszködött a járvány idején, és egyes esetekben hatalmas visszaesést szenvedett, addig a technológiai szektor szárnyalt, miként az itt kapható bérek is.
„A technológiai cégek vezetői azonban túlértékelték a közeljövőben rejlő lehetőségeket” – teszi hozzá az IVSZ főtitkára.
A lezárások feloldását követően, bár nem alakult teljesen vissza az életünk, de sok területen erősen lelassult a digitalizáció, amit a felfutó infláció, és más negatív gazdasági hatások tovább fékeztek. Legfontosabb, hogy a központi bankok kamatemelései nagymértékben növelték a hitelek költségeit, ami a technológiai szektorban is jelentősen visszafogta a fejlesztéseket. A techcégek megrendelőit is sújtó recesszió, és sok esetben a hirdetési kiadások jelentős visszaesése szintén érzékenyen érintette az iparágat. A techvállalatok a működési költségeik csökkentése érdekében a korábban felduzzasztott dolgozói létszámot elkezdték jelentősen visszanyesni, a bérköltségeket visszakorrigálni. Az elbocsátásokra pedig jellemző volt, hogy a korábbi, a cégek egymást hajszoló munkafelvételéhez hasonlóan ismét a csordaszellem uralkodott. A nagyarányú elbocsátásokkal ráadásul – ha a végkielégítéseket, az új munkaerő felvételének költségeit és a munkahelyi stresszt is fegyelembe vesszük – több kárt okoztak maguknak a cégek, mint amennyi hasznot húztak – legalábbis ezt állítja a Stamford Egyetem egy kutatása.
Az azonban bizonyos, hogy a visszarendeződés eredményeképpen – érthető módon – a technológiai vállalatoknál sokat enyhült az a probléma, hogy nem találnak szakembert. Az IVSZ szerint az általuk képviselt, digitalizációban érdekelt vállalatok kihívásai között a legfontosabb tíz közé esett vissza az IT-szakember utánpótlási és képzési kérdése, amely korábban mindig a legjelentősebb problémák között szerepelt. Ez azonban minden bizonnyal átmeneti állapot, mert látható, hogy a képzések nem tudnak lépést tartani a digitális transzformáció munkaerőigényével – emelte ki Tajthy Krisztina.
Munkavállalói oldalról az tapasztalható, hogy nagyon megnövekedett a munkakeresésre fordítandó idő, nem csak Magyarországon, de Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is – erősítette meg Fülöp Marcell szenior IT-szakember, programozó. Míg korábban az volt a jellemző, hogy egy új állás megszerzése nagyjából egy hónap alatt lezajlott, ami nagyon gyorsnak számít, ezen pedig – más szektorokban tapasztaltakkal ellentétben – még a 2008-as válság sem rontott, addig most az elmúlt másfél évben a feje tetejére állt minden.
A nagy elbocsátásokkal párhuzamosan a nyitott pozíciók száma is drasztikusan csökkent, amit az ezzel foglalkozó weboldalak statisztikái is mutatnak. A meghirdetett IT-állások száma 61 százalékot esett a 2022. áprilisi csúcshoz képest az USA-ban, és csak az utóbbi egy-két hónapban tapasztalható 13 százalékos emelkedéssel némi enyhülés. A tengerentúlon a nagy technológiai cégektől elbocsátott magasan képzett szakemberek egy része ugyanakkor átjött Nagy-Britanniába, és más európai országokba szerencsét próbálni, miután az amerikai piacot kilátástalannak találták.
Nem fejlesztenek a nyugati IT-cégek Magyarországon
Ami a magyar piacot illeti, vannak olyan területek – a banki és pénzügyi szektor, vagy az ipari automatizáció területe ilyen –, ahol például professzionális C++ és Java-fejlesztők számára kiemelkedő, a nyugat-európaival versenyképes fizetéseket ajánlanak. Itt átlagosan bruttó másfél, kétmillió forintot kereshet egy szakember havonta. A magyar piac ugyanakkor nagyon pici, nagyon kevés ilyen pozíciót hirdetnek. Marketing területen viszont egy középszintű szoftverfejlesztőnek is átlagos a bruttó egymillió forint körüli fizetés, ami magyarországi viszonylatban szintén jónak mondható – véli Fülöp Marcell. Szintén a magyar piacra jellemző változás, hogy nagyon elszaporodtak az IT-szektorra specializált fejvadászcégek, ami bár segíti a munkakeresést, az utóbbi időben ez sem elég.
Győrfi Szabolcs szenior nemzetközi IT-értékesítő hozzáteszi, hogy a hazai piacon a nyitott IT-pozíciók száma a mélyebb gazdasági nehézségek mellett részben gazdaságpolitikai okokból esett vissza. Egyszerűen arról van szó, hogy a nyugati – amerikai, brit, francia és német – cégek kevésbé szívesen fektetnek be egy olyan piacon, ahol engednek például a kínai technológia térnyerésének, ami hosszabb távon kockázatot jelent a számukra. A nyugati fejlesztések visszaesése így viszont duplán sújtja a magasabban képzett hazai munkavállalókat, hiszen jelenleg a keleti vállalatok túlnyomóan alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket hoznak ide (például akkumulátor összeszerelő gyárakat).
Emellett véleménye szerint fontos azt is figyelembe venni, hogy változnak az igények is. Jelenleg elsősorban az ipari automatizáció, az IoT, az MI, a kiberbiztonság és a hadiipar területén vannak olyan fejlesztések hazánkban, amelyek több magasan képzett munkavállalót igényelnek.
Történelmi mínuszban a beruházások, de a kormányt ez sem zavarja a sikerpropagandában
Az utóbbi negyedévekben kiderült: akármit mond a kormány, vergődő gazdaság mellett az akkuipari projektek se tudják felhúzni a beruházási rátát, és a kormány kamattámogatott hitelkonstrukciói is alig segítenek. Alacsony inflációra lenne szükség. És uniós támogatásokra.
Eltérő tendenciák a magyar és a nyugati IT-piac között
A hasonlóságok mellett van egy pont, ahol az utóbbi időben jelentős eltérés mutatkozik a nyugati és a magyar IT-szektor munkaerőpiaci tendenciáit illetően – fejtette ki a hvg.hu számára egy mérnöki diplomával rendelkező, a Morgan Stanleyt, Accenture-t és más multikat megjárt junior Java-fejlesztő. A magyar piacra jellemző, hogy juniorok számára meghirdetett állásokra is medior vagy szenior munkavállalókat vesznek fel: előfordult, hogy hároméves munkatapasztalattal meghirdetett állásra hat-hét év munkatapasztalattal rendelkező programozókat alkalmaztak végül. Az utóbbi egy évben jelentősen lecsökkent tehát a juniorként megszerezhető pozíciók száma hazánkban.
Ennek a tendenciának ugyanakkor éppen az ellenkezője jellemző a nyugati piacokra. Ott szenior állásokat gyakran végül magasan képzett, de kisebb munkatapasztalattal rendelkező fiatalokkal töltik fel, így ott a szeniorok számára vált nehezebbé a munkakeresés – amit Fülöp Marcell is megerősít.
E különbség oka abban keresendő, hogy nyugaton a fiatalok junior fizetésért, azaz a szenior fizetés feléért is hajlandóak elvállalni összetettebb feladatokat, ez pedig a mostani helyzetben erősen lefelé nyomja a béreket. Ezzel szemben hazánkban a jó nyelvtudással rendelkező juniorok jellemzően a nyugatiakkal versenyképes fizetéseket képzelnek el maguknak, míg a szenior kollégák a hazai bérszínvonalat jobban figyelembe veszik bérigényeik megállapítása során. A különbség oka tehát röviden az, hogy a hazai szenior kollégák – akik közül sokan már nem szívesen dolgoznának külföldön/re – a nyugati fizetéseknél jóval alacsonyabban is vállalnak munkát, így pedig gyakran érdemesebb őket alkalmazni, mint pályakezdő kollégáikat – állítja a junior fejlesztő.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek azonban egybehangzóan állítják, hogy az IT-munkaerőpiaci kilengés minden bizonnyal egy-két év alatt elül, és mindezek mellett is az egyik legbiztosabb karrierlehetőséget az IT-szektor biztosítja, még hosszabb távon is. Ezt támasztja alá a McKinsey kutatása is, amely szerint a technológiai kiadások 2015 és 2030 között több mint 50 százalékkal nőnek, és ez akár 50 millió munkahelyet is teremthet világszerte. Szintén emellett szól az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumához tartozó Bureau of Labor Statistics (BLS), amely szerint a szoftvermérnökök, minőségbiztosítási elemzők és tesztelők foglalkoztatottsága az előrejelzések szerint 2021 és 2031 között 25 százalékkal nő, ami jóval gyorsabb, mint az összes szakma átlaga, legalábbis az USA-ban.
Bruttó 2 millió forintot is kereshet egy IT-szakember - de van-e miért aggódni a magyar IT-piacon?
Az IT iparág nagy lendületet vett az elmúlt években, és az informatikai szakemberekre még mindig nagy a kereslet, az MI, a szoftvertervezés- és fejlesztés, valamint a kiberbiztonság terén különösen. A piac helyzetét, valamint a 2024-re vonatkozó várakozásokat elemezte friss piaci körképében a Bluebird.
