Tetszett a cikk?

Az is megjelent, hogy melyik vízműcégnek kell befizetnie egy központi alapba, és melyik kap belőle.

Novemberben úgy látszott, hogy a kormány enged a főváros követelésének, hogy ne kedvezményes áron kelljen adni a vizet nyereséges vállalkozásoknak. Az akkori közlemény szerint a nem lakossági felhasználókat érintően a kormány „a víziközmű-szolgáltatók elismert indokolt költségeire figyelemmel megteremti a lehetőséget az egységes alapdíjak fogyasztással arányos díjának bevezetésére”.

Erről jelent meg szerda este az energiaügyi miniszter rendelete, amely megállapítja a közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás víziközmű-szolgáltatási díját a nem lakossági felhasználók számára.

Eszerint januártól a nem lakossági fogyasztók számára 576 forint lesz az ivóvízellátás köbméterenkénti díja, a bekötési díjak az átfolyási átmérőtől függően havi 841 és 609 654 forint között változnak majd; a szennyvízdíj köbméterenként 881 forintra nő, az alapdíj havi 1661 és 1 204 247 forint között változik majd, és még ehhez kell hozzászámolni az áfát.

A nemrég hozott víziközmű-törvény ugyanakkor létrehozott egy Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot, amely fedezetet nyújtana a víziközmű-fejlesztésekre, és ellentételezést a vízdíj által nem fedezett költségekre a szolgáltatóknak. Az ehhez szükséges forrásokat a cégek egy részénél keletkező, az indokolt költség feletti többletbevételből töltenék fel.

A főváros ezzel kapcsolatban azt kifogásolta, hogy nem tudni, hogyan számítják ki az indokolt költségeket, hogyan állapítják meg a vízdíjakat, és mi alapján osztják majd szét a pénzeket. Erről is megjelent most egy miniszteri rendelet, amely szerint „a befizetési kötelezettség, valamint az Alapból történő ellentételezésre való jogosultság megállapítása során” figyelembe vett elismert indokolt költség a víziközmű-szolgáltató engedélyes tevékenységéhez kapcsolódó anyagjellegű ráfordítása, személyi jellegű ráfordítása, egyéb ráfordítása, valamint az üzemeltetésében lévő víziközművek fenntartásához szükséges összeg.

Egyelőre 9 céget köteleztek január 1-től negyedévenkénti befizetésre, ezek közül messze a legtöbbet (3,1 milliárd forintot) a Fővárosi Csatornázási Műveknek kell fizetnie. Dobogós még a Debreceni Vízmű (740 millió) és a Fővárosi Vízművek (709 millió). A miniszter megnevezte azt a 30 céget is, amelyek – negyedévenként 43 millió és 3,7 milliárd (ez utóbbi a Dunántúli Regionális Vízműnek jár) közti eltérő összegben – kaphatnak ebből az alapból. Arra nem ad magyarázatot a rendelet, hogy a 30 cégnek kifizetendő összeg sokkal nagyobb, mint a 9 vállalat befizetési kötelezettsége.

Érdemes a végül azt is megjegyezni – miként ezt a 444.hu is megteszi –, hogy milyen furfangos kommunikációs húzással kezdődik az energiaminisztérium közleménye arról, hogy januártól országosan egységesen emelkedni fognak a nem lakossági vízdíjak:

„Karácsony Gergely és a baloldal vízdíj-emelést kényszerített ki a nem lakossági fogyasztók esetében"

– írja az energiaminisztérium.

Noha a tarifát egy állami hivatal javasolta, és az emelésről Lantos Csaba energetikai miniszter döntött, a kommüniké szerint erre mindenekelőtt azért volt szükség, mert „Karácsony Gergely főpolgármester azzal fenyegette meg az agglomerációban lévő településeket, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie, akkor egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket”. Ez azzal járt volna, hogy a főváros körüli települések nem jutnak hozzá a kitermelt vízhez, márpedig a kormánynak nem kenyere a zsarolás: „nem engedi, hogy Budapest zsarolja az agglomerációt, ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett”.

És, ha már módosított, akkor árat is emelt, amit tehát szintén Karácsonyra fogott a közlemény.

Kifarolna az agglomerációs vízszolgáltatókkal kötött szerződésekből a csőd szélén egyensúlyozó Fővárosi Vízművek

Mélyen áron alul kell értékesítenie a vizet nekik, innen a veszteség. A főpolgármester két miniszternek is levelet írt, hogy ha nem csinál valamit az állam, felmondják az állami tulajdonú szolgáltatók szerződéseit.