Legalább tíz éve a legfontosabb igazságügyi reformintézkedéseket fogadta el Magyarország azzal, hogy az Európai Bizottság kérésére négy ponton módosította erre vonatkozó jogszabályait – ismételte el többször Didier Reynders, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős tagja, aki Johannes Hahn költségvetési biztossal felelt magyar újságírók kérdéseire egy nappal az után, hogy az Európai Bizottság bejelentette: Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy bármilyen kifizetés történhessen a kohéziós alapból. A brüsszeli testület négy feltételt szabott tavaly decemberben a bírói függetlenség erősítése érdekében, ennek megfelelően

• bővült a bírák által választott tagokból álló Országos Bírói Tanács szerepe és hatásköre; megerősödött a Kúria (legfelsőbb bíróság) függetlensége és átláthatósága;
• megszűntek az akadályok az előzetes döntéshozatal iránti kérelmeknek az Európai Unió Bírósága elé történő terjesztésével kapcsolatban; illetve
• megszűnt annak a lehetősége, hogy a hatóságok megtámadják a jogerős bírósági határozatokat az Alkotmánybíróság előtt.

Az utolsó két rendelkezés elfogadására decemberig kellett várni, az utolsó lépés egy salátatörvényben elbújtatva szerepelt, amelyre kedden késő délután adta áldását a parlamenti többség, ezt követően 24 órát sem kellett várni a brüsszeli jóváhagyásra. Mint Reynders elmondta: a formális döntés korábban megszületett, a megerősítést várták, vagyis a jogszabályok jóváhagyását, innentől nincs akadálya annak, hogy a más miatt nem blokkolt pénzeket kifizesse az EU Magyarország számára. (A fontos tehát az összes jogszabály elfogadása volt, nem a hatályba lépése – a negyedik intézkedésnél ugyanis ennél a kihirdetést követő 61. napig kell még várni.)

Szerdán 10,2 milliárd euró szabadult így fel, a konkrét kifizetés azonban csak 500 millió euróra vonatkozik – ennyi pénzről nyújtott be ugyanis eddig számlát a magyar kormány. Mint ismert, a kohéziós pénzek kifizetése utófinanszírozásban történik, a kedvezményezettek számára a tagállam saját államkasszájából biztosítja a pályázaton elnyert összegeket, majd erről nyújtja be a számlát Brüsszel felé. Itt a szokásos fizetési határidő hatvan nap, Johannes Hahn azonban jelezte: már egy héten belül elkezdik a kifizetéseket. (A teljes keret kifizetése 2030-ig történhet meg.)

Ennyivel – vagyis a 10,2 milliárd felszabadításával – azonban egyelőre be kell érnie Magyarországnak, Reynders megerősítette azt, hogy a más eljárások, például jogállamisági feltételességi eljárás keretében zárolt pénzek (nagyjából további 12 milliárd euró) esetében még nem látják kielégítőnek a magyar kormány által tett lépéseket.

• Magyarország úgynevezett gyermekvédelmi törvényének rendelkezései, valamint a tudományos élet szabadságát és a menedékjogot érintő súlyos kockázatok, amelyek miatt e területeken nem teljesül az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos horizontális feljogosító feltétel;
• Nem teljesülnek egyes tematikus feljogosító feltételek sem;
• Három program esetében, mintegy 6,3 milliárd euró összegben élnek a jogállamisági problémák miatt indított kondicionalitási eljárás keretében elrendelt zárolások.

A belga politikus igyekezett kiemelni: a bizottság, ha egy területen előrelépést lát, akkor maga is lép egyet előre, az ezzel kapcsolatos elvárásokat pedig pontosan megfogalmazták a magyar kormány felé. „Annyi megoldandó kérdéssel foglalkozhatna a magyar kormány. Ehelyett mi is látjuk a plakátokat Ursula von der Leyennel” – fogalmazott, hangsúlyozva, nem ezek befolyásolják a döntéseiket, hanem a kialakított szabályok.

Azt is világossá tette, hogy az igazságügyi reformok betartását ellenőrizni fogják, és ha úgy ítélik, valamilyen területen nem váltotta be az ígéretét Magyarország, készek bármikor újabb szankcióval élni.

Egyértelmű jelzés: egyelőre nem kap több pénzt Magyarország az EU-tól

A magyar kormány ugyan mereven elzárkózik az ukránok csatlakozásától, ám a háborúban álló ország támogatására nyitott - még úgy is, hogy ezért egyelőre nem kap Magyarország több pénzt.