Itt a bejelentés, januártól akár a házunktól pár száz méterre is épülhet szélerőmű
További Belföld cikkek
- Reagáltak a hajósok a Fővárosi Közgyűlés mai döntésére: Ellehetetlenítik a dunai személyhajózást Budapesten
- Befejezték a Balaton vízeresztését
- Közterületet neveztek el a tragikus körülmények között meghalt 21 éves rendőrről
- Egy 13 éves nevelőotthonos lányt molesztáltak Baranyában
- Sulyok Tamás hamarosan találkozik Ferenc pápával
Lantos Csaba energiaügyi miniszter már novemberben belengette, hogy jelentősen csökkenhet a szélerőművek építésénél előírt 12 kilométeres védőtávolság, amely eddig gyakorlatilag lehetetlenné tette az engedélyek kiadását. Az európai gyakorlattal összhangban lévő új szabályok most a Magyar Közlönyben is megjelentek, ennek értelmében a beépítésre szánt területen és annak határától számított
700 méteres védőzónán belül nem lehet elhelyezni szélerőművet és szélerőműparkot.
Kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.
Így néz ki az engedélyeztetés
A szélerőmű-építéshez szükséges engedélyek kiadását az alábbi lépések előzik meg.
- A kormány könnyített térségeket jelölhet ki olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A kijelölés a gyakorlatban gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap.
- A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek telepítésére szánt területet, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni. A szabályzatok tervezeteit a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik.
- A helyi építési szabályzat elfogadása után az 5–49 megawatt (MW) kapacitású szélerőmű telepítésére szánt területet a vármegyei területrendezési tervben megújuló energia telepítésére szánt övezetként szükséges átsorolni. Az ennél nagyobb kapacitású szélerőműnél a módosítást az országos területrendezési tervben kell átvezetni.
- A beruházó a területrendezési terv módosítását kezdeményezheti, vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál területrendezési hatósági eljárást indítványozhat.
- A szélerőmű az ezt követő szakági engedélyeztetési eljárások eredményes lezárása esetén épülhet meg.
„A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést” – közölte az új szabályok megjelentetése után az Energiaügyi Minisztérium, amely a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímatervtől a jelenleg mintegy 330 megawattnyi szélenergia-kapacitás háromszorosával számol 2030-ig.
A minisztérium tájékoztatott arról is, hogy a zöldenergia termelése mellett a tárolást is meg kell oldani, ezt a folyamatot lakossági és ipari pályázatokkal ösztönöznék. A január közepén megnyíló kiírások összesen 137 milliárd forintos keretösszeggel segítik az új energiatárolói kapacitások kiépítését.
Bár az új szabályok fontos előrelépést jelentenek, Lantos Csaba december elején a miniszteri meghallgatásán arról beszélt: 2029 előtt nem várható érdemi előrelépés a területen, mert elsőként a napelem-beruházások valósulhatnak meg.