Sokan nem is ismerik a tündérszép budapesti kastélyt: megrendítő, milyen sokáig kallódott

Klebelsberg Kunó az első világháborút követő Bethlen-kormány „egyetemépítő” minisztere, az ország egyik legnagyobb nevű oktatás- és kultúrpolitikusa, a magyar iskolarendszer megreformálója volt.

A 20-as évek elejétől a politikus tulajdonában állt egy pesthidegkúti kastély egészen haláláig, ezután özvegye örökölte meg az előkelő otthont. A Klebelsberg-kastély ma is Buda gyöngyszeme, pedig volt néhány évtized, amikor úgy tűnt, az enyészeté lesz az építmény.

A kastély az egykor még nem a fővároshoz tartozó Pesthidegkúton épült meg - a városrészt ugyanis csak 1950-ben csatolták Budapest II. kerületéhez. Az eredetileg 17. századból szármező épületet a Parsch családtól vásárolta meg a politikus, a környező birtokkal együtt.

A Klebelsberg-kastély Budapesten

Az egykor földesúri udvarházként működő létesítményen több szakaszban történt az átépítés és bővítés, mely 1930-ra fejeződött be. A felújított épület gyönyörű lett, népies jegyek, fából faragott oszlopok és erkélyek mind helyet kaptak rajta. Klebelsberg és felesége 1926-ban vette birtokba a kastélyt, főleg a nyarakat töltötte a nyugodt környezetben.

Helyet kapott az épületben egy hatalmas könyvtár, egy elegáns szalon és még télikert is, de a fürdőszobák, a központi fűtés és a vezetékes víz is gondoskodott a kifogástalan komfortérzetről.

A gazdasági világválság következtében lemondott Bethlen-kormánnyal 1931-ig politizált Klebelsberg Kunó, a leköszönő miniszter haláláig a kastélyban élt feleségével együtt. Ezt követően a feleség, Botka Sarolta egyedül élt a nagy kastélyban, melynek bizonyos részeiben több intézmény, szervezet helyet kaphatott. A birtokot 1949-ben államosították, a Szakszervezetek Országos Tanácsa kapta meg, két szobát meghagyva az eredeti tulajdonosnak és húgának.

Az addig köztiszteletnek örvendő házaspárról elnevezett utcákat átnevezték, Klebelsberget fasisztának kiáltották ki. 1951-ben Botka Saroltát és Mártát kiköltöztették, a feleséget testvére halála után egy Békés megyei tanyára száműzték, ahonnan később Szegedre kerülhetett, de értékeiket, könyveiket elszállították.

A szocialista érában több intézmény is megfordult a birtokon, így SZOT-üdülő, tüdőszanatórium, kórházi osztály is működött az elegáns építményben. Az igazi állapotromlás mégsem ekkor vette kezdetét, hanem a rendszerváltást követő évtizedekben, amikor privatizálták a kastélyt, tulajdonosok gyors egymásutánban váltották egymást, miközben az úri épület üresen tengődött, és csak otthontalanok lepusztult menedékévé vált.

A 2000-es évek elején vásárolta vissza az állam az épületet, ám ezután még egészen 2015-ig lakatlanul pusztult, csaknem az enyészeté lett az akkorra életveszélyessé váló terület. Helyi lakosok, civilek lelkesen küzdöttek a jobb sorsra érdemes épület jövőjéért annak láthatóan utolsó pillanataiban. A kastély felújítása 2015-ben kezdődött el, több mint egymilliárd forintot fordított rá az állam különböző forrásokból, majd rá két évre adták át.

A kastély ma is látogatható, impozáns kincse a kerületnek, benne egy Klebelsberg Kunó életéről szóló emlékház működik, továbbá szálloda és kulturális rendezvényközpont. Beszélgetések, irodalmi szalonok, koncertek, gyerekrendezvények színesítik a kastély mindennapjait, de az elegáns környezetben esküvőket is rendszeresen tartanak. Az emlékház egész héten látogatható a közönség számára, előzetes időpont-egyeztetéssel.

Olvass tovább: a budafoki kastély ma szomorú látvány

Az egykor pompás budafoki Czuba-Durozier-kastély romjaiban is egykori pompájáról mesél.

(Képek: Wikimedia / Globetrotter19, Wikimedia, URBEX Hungary.)

• kastély
• kastélypark
• kastélyszálló
• klebelsberg kuno
• történelmi látnivalók
• kulturális látnivalók
• Utazás