szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Úgy tűnik semmi nem lett a nagy tervekből, hogy fémtartályokban tenyésszenek évi ezer tonna lazacot exportra Zalaegerszegen. A beruházó állítólag visszafizette az erre elnyert közel 3 milliárdos uniós támogatást is.

Állítólag visszaadta az innovatív lazacfarmra kapott 2,9 milliárd forintos uniós támogatást a Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. tulajdonos, aki korábban fémtartályokban nevelt volna lazacokat a zalai megyeszékhelyen.

A fejleményről Hadházy Ákos ellenzéki országgyűlési képviselő számolt be Facebook-oldalán, aki a város polgármesterétől kapott tájékoztatást az ügyben. Eszerint a cég – amely 2022 őszén el akarta kezdeni felépíteni a farmot – még az ehhez szükséges telket sem vásárolta meg a várostól, és - legalábbis egyelőre - lemondott a megvalósításáról, a pénzt pedig azért fizették vissza, mert a kicsúsztak volna a támogatáshoz kapcsolódó elszámolási határidőből.

Pedig a lazacfarm terve korábban a kormánynak is igen kedves volt, kiemelt beruházássá is nyilvánította, de már a kezdetekben több akadály is volt: az évi ezer tonnás haltermeléshez szükséges vízmennyiség befolyásolta volna a közcélú vízhasználatot, és megkétszereződtek a költségek is, amit az uniós támogatással sem tudtak ellensúlyozni.

Magyar lazacfarm még sosem volt ilyen fontos a kormánynak

A vállalkozás finanszírozása 3 milliárd forintos uniós támogatással is rosszul áll, mert egy év alatt kétszeresére drágult a beruházás.

Mint az ellenzéki képviselő által közzétett polgármesteri válaszlevélből kiderült, a cég nem tett le teljesen a tervről: költségcsökkentési és fenntarthatósági szempontok alapján újratervezik, és keresik a banki finanszírozás lehetőségét.

A friss (vagy fagyasztott) egész lazac 2021-ben a 218. volt a világkereskedelemben megforduló összes termék körében, összesen 15,3 milliárd dolláros (akkori árfolyamon több mint 5300 milliárd forint) forgalmával a világkereskedelem 0,073 százalékát adta – derül ki az OEC oldalán elérhető adatokból. A legnagyobb exportőr Norvégia, amely a világ lazacexportjának csaknem a felét (46,9 százalék) adta 2021-ben, összesen 7,19 milliárd dollár (akkori értéken 6,5 milliárd euró, 2500 milliárd forint) értékben. Összehasonlításként érdemes felidézni, hogy Magyarország összes idevágó kivitelének (hal, rák, puhatestű állat) értéke a KSH szerint 2021-ben 18,8 millió euró (7 milliárd forint) volt. Vagyis az összes Magyarországról kivitt halas termék értéke épphogy elérte a norvég lazackivitel 350-ed részét.

Hogy az évi ezer tonnás hazai lazacexportról szóló álmok hogyan viszonyulnak ehhez, érdemes megnézni mennyibe kerül most a lazac: a Nasdaq-on jelenleg kilogrammonként 3353 forintnak megfelelő norvég koronáért kereskednek a hallal. Ebből kiindulva éves szinten 3,3 milliárd forintos bevételt jelenthetne az ezer tonnás export. Ez még mindig alig több mint 0,1 százaléka lenne a 2021-es norvég exportnak.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.