A GDP-arányos hiány hat százalék körül alakult 2023-ban, de enyhe recesszió mellett ez nem kirívó, ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz három százalék lett volna – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Inforádió műsorában.

Emlékeztetőül: a gazdasági visszaesés a Pénzügyminisztérium december végi prognózisa szerint 0,4 százalék volt. A kormány eredetileg 0,5 százalékos növekedéssel számolt. A kormány nem módosította a költségvetést az eredeti 3,9 százalékról előbb 5,2 százalékra majd 5,9 százalékra emelt hiánycélnak megfelelően.

„Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a háromszázalékos szintre. Hatról háromra visszatérni súlyos hatással jár, de

a költségvetési stabilizációt el kell kezdeni.

Én azt vallom, hogy a növekedésen keresztül képesek vagyunk rendbe tenni a fiskális politikát is” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály pénzügyminiszter nem sokkal Nagy Márton nyilatkozata előtt a büdzsé helyzetéről tartott sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy

a 2024-es költségvetési törvényben 2,9 százalékos hiánycél szerepel, így ezt kell teljesíteni.

A kormány 2024-re már négyszázalékos növekedéssel számol, ehhez Nagy Márton szerint a gazdaság több elemét helyre kell állítani, mert „ez nem megy magától”. Zárójelben jegyezzük meg: Nagy Márton meglehetősen optimista, a Pénzügyminisztérium már említett prognózisa csak 3,6 százalékos növekedéssel számol 2024-re. És még az is optimistának tekinthető.

Első helyen a fogyasztást említette, ehhez szükség volt a reálbérek növekedésére, most pedig az kell még, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, és a magas megtakarítási rátából lehet majd fogyasztás.

A másik feltétel a beruházások felfutása, de a tárcavezető szerint a fogyasztás magával húzza majd a beruházást, visszatér a belső keresletre termelés, és ezzel a beruházás. A kormány azonban segíthet, hogy gyorsabb legyen a beruházások felfutása, példaként említette Széchenyi vagy Baross Gábor programot, de az uniós források egy részét is minél gyorsabban a gazdaságba kell szerinte csatornázni.

A felvetésre, hogy a gazdaság meghatározó szereplői is a kiszámíthatóságot kérik számon a kormányon, Nagy Márton azt mondta: „A gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell,

vége a vészkormányzásnak.

Példaként hozta fel, hogy a vállalkozások kamatstopja áprilistól megszűnik, vagy az extraprofitadókat csökkentették, de hozzátette: a kormánynak még van dolga.