szerző:
Tetszett a cikk?

Ugyan a közvetítési díjak még mindig nem olyan magasak, mint a koronavírus első hulláma idején, a fociklubok bevételei így is újra felvették a Covid előtt leírt trendet. Amíg a pályán a Manchester City tarolt az előző szezonban, addig a bevételek terén elbukta az első helyet.

A legnagyobb futballklubok bevételének alakulása visszatért a Covid előtti években tapasztalt trendre - erről számol be a Deloitte Football Money League névre keresztelt, a topcsapatok bevételeit bemutató elemzésének legújabb kiadása, amely a 2022-23-as szezon adatait szemlélteti. A 20 legmagasabb bevételt elérő csapat mindhárom forrásból származó bevételei, így a meccsnapi, közvetítési díjakból származó és kereskedelmi bevételek is nőttek az előző szezonban tapasztaltakhoz képest, és a három közül egyedül a TV-pénzek nem döntöttek rekordok, a közvetítésekből származó bevétel még nem érte el a 2020-as, koronavírus által sújtott szezon kiugró adatát.

Az elmúlt évhez képest 14 százalékos növekedést követően először haladta meg a listán szereplő 20 csapat összbevétele a 10 milliárd eurót (10,5 milliárd euró, több, mint 4 ezer milliárd forint). A top 20 átlagos bevétele így 527 millió euró, a legnagyobb szeletet a kereskedelmi bevételek teszik ki, amelyek először haladták meg a 200 millió eurót, és közel 17 százalékkal nőttek a tavalyihoz képest.

Hiába nyerte meg a Bajnokok Ligája, a Premier League és az FA-kupa hármasát a Manchester City, bevételek terén elbukták eddigi első helyüket az előző BL-győztes Real Madrid javára. A Real 831 milliós eurós bevétele több, mint 100 milliós növekedést jelent az előző szezonhoz képest, csak a kereskedelmi bevételeik 84 millió euróval nőttek és meghaladták a 400 millió eurót, látszik, hogy a legutóbbi BL-győzelmet most tudta szponzori pénzekre fordítani a madridi csapat. A közvetítési díjakból befutó bevételek szinte változatlanok maradtak, a BL-döntőből való kimaradást a klubvilágbajnoksággal tudta pótolni a klub. A meccsnapi bevételek is nőttek (122 millió euró), de még nem érték el a 2019-es szintet, ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy még tart a Santiago Bernabéu stadion felújítása, amelynek befejeztével meghaladhatja a 85 ezret a létesítmény befogadóképessége. A Real bevételének növekedése különösen annak fényében szép teljesítmény, hogy mindeközben jelentősen csökkentették a fizetésekből adódó kiadásaikat, a 2022-es 73 százalék után már csak bevételeik 54 százalékát vitték el a bérköltségek.

A Manchester City úgy esett vissza a második helyre, hogy 13 százalékkal nőttek a bevételei, a tavalyi szezon sikereit idén tükrözhetik majd a kereskedelmi bevételek, de a közvetítési díjakon látszik a BL-siker, ahogyan a meccsnapi bevételeken is, amelyek még soha nem voltak ilyen magasak az északnyugat-angliai város égszínkék felében. Közel 150 millió euróval növelte bevételeit, és a harmadik helyre jött fel a francia PSG, a növekedés elsősorban a TV-pénzekből származott, amelyek 110 millióval haladták meg a 2021/22-es értéket. A Barcelona 25 százalékkal növelte bevételeit, így már 800 millió euró felett járnak, de még mindig nincsenek a Covid előtti szinten. Az első ötbe a másik manchesteri csapat, a United is befért, amely 8 százalékos növekedést produkált még úgy is, hogy a szezonban nem szerepelt a csapat a BL-ben.

A 20-as listán 3 olyan csapat szerepel, amely alacsonyabb bevételt ért el, mint az előző szezonban. A tavalyi listán még harmadik Liverpool a hetedik helyre csúszott vissza, és bevételei visszaestek 700 millió euró alá, 3 százalékot csökkenve. A visszaesés a közvetítési díjak elmaradásának köszönhető, hiszen a BL-ből már a legjobb 16 között búcsúztak, kérdés, mennyire fog fájni, hogy az idei szezonban nem is indulhattak a legnagyobb presztízsű európai kupában. Hasonló okokból bukott 8 százalékot bevételeiből az Atlético Madrid is. A harmadik vesztes a West Ham United csapata, amely az Európa Liga helyett csak az Európai Konferencia Ligában indulhatott a szezonban, és ugyan megnyerte azt, így is 23 millió euróval kevesebb bevételre tett szert a közvetítésekből.

A lista három új szereplője az egy évvel korábbi EL-győzelmét BL-szereplésre váltó Eintracht Frankfurt, az olasz bajnokságot hosszú idő után megnyerő Napoli és a PSG szélárnyékát kihasználó, a francia liga közvetítési díjainak növekedéséből jelentősen részesülő Olympique Marseille. A távozók közt három angol csapatot, a Premier Leagueből kieső Leicester City-t és Leeds United-ot, valamint a PL pénzügyi fair play szabályait megsértő és ezért 10 pontos levonással sújtott Evertont találjuk.

A Deloitte külön elemzéssel számolt be a női futball 15 legtöbb bevételt generáló csapatáról is, igaz, több, a női fociban meghatározónak számító országról, így például az Egyesült Államokról sem rendelkeznek adatokkal. Az elemzésből azonban az látszik, hogy a női futball még bőven felszálló ágban van, a csapatok összbevétele az előző szezonhoz képest 61 százalékkal nőtt. A különbség még így is több mint százszoros a férfi labdarúgáshoz képest, a felsorolt 15 csapat átlagosan 4,3 millió eurós, azaz bő másfél milliárd forintos bevételt ért el a 2022-23-as szezonban. A két listában közös, hogy itt is egy spanyol csapat az első és egy manchesteri a második, azonban a nőknél nem a Real és a City, hanem a Barcelona (13,4 millió euró) és a United (8 millió euró) végzett az első két helyen. A listán mindössze két olyan egyesület szerepel, amelynek férfi csapata nem szerepelt a 20-as felsorolásban, az említett Everton, illetve a portugál Benfica női csapata.. Említésre méltó, hogy a maradék 13 csapat közül mindössze három rendelkezik a férfiakétól független mezszponzorral, a Barça Femení mellett a Liverpool Women és a Bayern Frauen is saját mezszponzori szerződést kötött.

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúly került a labdarúgásban a pénzügyi fenntarthatóságra, így a csapatoknak egyre szigorúbb szabályoknak kell megfelelniük a gazdálkodásukat illetően. A sportot felügyelő szervezetek pedig - változó sikerrel - igyekeznek be is tartatni ezeket a szabályokat. Az UEFA 10 millió euróra büntette a Manchester Cityt, az angol szövetség, az FA még csak vizsgálódik, de a gyanú szerint 115 pontban sértették meg a Premier League gazdálkodásra vonatkozó szabályait. Az Everton a korábbi büntetését követően ismét vizsgálat alatt áll, ahogy immár a Nottingham Forest is. A spanyol bajnokság pénzügyi szabályaival a Barcelonának gyűlt meg rendre a baja, a szövetség ugyanis a korábbi évek bevételeinek függvényében határoz meg fizetési sapkát az egyes csapatok számára. A Barcelona többször próbálkozott bevételeinek kozmetikázásával az elmúlt években, hogy regisztrálhassa játékosait a bajnokságra. A klub saját médiacégének, a Barça Studiosnak 49 százalékát értékesítette egy kriptocég (Socios.com) és a francia bajnokság közvetítési jogait is megvásárló Orpheus Media részére, összesen 200 millió euróért, azonban a spanyol sport.es értesülései szerint a két vásárló nem fizetett a várt ütemben, ezért most ismét meghirdette a céget a katalán csapat. Hasonló módon váltak meg a saját márkás termékeket árusító Barça Licensing & Merchandising kisebbségi tulajdonrészétől, miközben piacra dobták az elkövetkezendő évek bajnoki meccseire vonatkozó közvetítési jogokat. A klub merchandise- és médiajogainak értékesítésével későbbi fix bevételeket hozhat előre a klub, kérdés, hogy tud-e olyan eredményes lenni így a csapat, hogy hosszú távon pótolni tudja ezen bevételek elmaradását.

Az azonban látszik, hogy a futballpiac kiheverte a Covid okozta visszaesést, és a klubok bevétele ismét növekvő pályára állt. Vannak olyan szegmensei a piacnak, ahol lehet, hogy már nem sok tér maradt a növekedésre: a Financial Times szerint a hazai közvetítési díjak növekedése 2020 óta megállt a növekedésben, bár érthető, hogy a Covid alatt, helyszíni nézők hiányában felértékelődtek a sportközvetítések. A nemzetközi közvetítésekből azonban egyre több pénzhez jutnak a csapatok, ezt a forrást messze a legjobban az angol Premier League tudja kihasználni, a PL utolsó helyezettjét is csak a spanyol bajnokság valamelyik top csapata tudja megelőzni a külföldről behozott TV-díjak terén. Persze könnyen lehet, hogy a “TV-díjak” kifejezés már nem sokáig lesz helytálló, az amerikai labdarúgó bajnokság példája azt sejteti, hogy csak idő kérdése, mikor veszik át itt is a streamingszolgáltatók a vezető szerepet, az Apple 10 évre 2,5 milliárd dollárt fizetett azért, hogy az Apple TV+-on közvetíthesse a topligának közel sem nevezhető MLS meccseit.