szerző:
Tetszett a cikk?

Franciaországban és néhány más uniós tagállamban a parasztgazdák az utcára vonultak a nehéz gazdasági helyzet ellen tiltakozva. Több követelésük is van, de az egyik legfontosabb a zöld átmenet költségeinek csökkentése, mert sok parasztgazda nem képes kigazdálkodni ezeket. Emiatt Brüsszelben a halasztás mellett döntöttek.

“Segítő kezet nyújtunk a gondokkal küszködő agrárágazatnak” - így jelentette be az Európai Bizottság alelnöke Maros Sefcsovics a halasztást. “El akarjuk kerülni a polarizációt, amely megnehezít minden párbeszédet vagy döntéshozatalt” - fűzte hozzá az uniós biztos, aki elismerte, hogy “Európa sok részén rendkívüli időjárás uralkodott, és ez áradásokat illetve másutt aszályt okozott. Ez hátrányosan befolyásolta a parasztgazdaságok működését, csökkentette jövedelmüket. Ehhez jött még az energiaválság, amely fokozta a kiadásokat, és csökkentette a jövedelmeket.”

Az uniós szabályok szerint a gazdaságok a termőföld 4 százalékát parlagon kell, hogy hagyják minden évben, hogy regenerálódni tudjon a talaj, és megőrizzék a biodiverzitást. Az unió új javaslata szerint ettől a gazdákat megkímélik 2025-ig - írja a Politico.

“Párizs ostroma folytatódik”

Hiába próbálta meg csillapítani parasztgazdák haragját Gabriel Attal, az új miniszterelnök, a mozgalom, melynek célja “Párizs ostroma” tovább folytatódik: ”Hülyének néz bennünket a kormány. Mi kutyakeményen dolgozunk, és mit kapunk érte? Nem akarunk mást minthogy a franciák francia élelmiszert vásároljanak” - fogalmazta meg a tiltakozó gazdák panaszát egy aktivista a BMF televízióban.

Marine Le Pen, a szélsőjobb vezére traktorra szállt, hogy megmutassa támogatását. Emmanuel Macron elnök erre, hogy kifogja a szelet a vitorlájából, bírálni kezdte a Mercosur egyezményt, melyet az Európai Unió készít elő Dél-Amerikával.

A francia gazdák sok minden ellen tiltakoznak: a drága energia, az élelmiszer import és a zöld átmenet költségei állnak a lista élén. A gazdák mozgalmának vezetői tisztában vannak azzal, hogy valamennyi céljukat nem érhetik el, ezért már próbálják visszafogni a tiltakozó mozgalom háborgó részvevőit. Azt kívánják megértetni velük, hogy az agrárszektor az egyik legnagyobb haszonélvezője az Európai Uniónak: a költségvetés 30 százalékát ez a szektor kapja. 2023 és 2027 között ez hatalmas összeget, 307 milliárd eurót jelent.

Arnaud Rousseau, a tiltakozó mozgalmat szervező legnagyobb gazda szervezet- FNSEA - vezére ezért azt mondta a sajtónak, hogy “nagyon nagyok az elvárások: mindenki magasabb jövedelmet, kisebb importot követel és kevesebb zöld előírást. Igyekszem nyugalomra inteni a forró fejűeket, hogy rádöbbenjenek arra: minden követelésünket nem érhetjük el.”

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.