Tetszett a cikk?

Donald Tusk kormánya már régóta el akarta távolítani pozíciójából Daniel Obajteket.

Ez volt az új kormány egyik legizgatottabban várt személyi változtatása, hiszen Daniel Obajtek nyíltan az október óta ellenzékbe szorult Jog és Igazságosság (PiS) harcosának vallotta magát.

De azért búcsúzóul még fityiszt mutatott Donald Tusk kormányának: csütörtökön a PiS által delegált eddigi felügyelő bizottságtól (FB) kérte a felmentését, nem várva meg az új kormány által jövő keddre összehívott közgyűlést, amelyen új FB-t neveznek ki, és az váltotta volna le őt, ha most meg nem előzi.

Az Orlen 65 000 dolgozójával, 137 milliárd zloty (kb. 12 ezermilliárd forint) saját tőkéjével és 2022-ben 278 milliárd zloty bevételével óriásvállalat, amely az elmúlt években sorra nyelte le a többi állami bányászati és energetikai vállalkozást. A vetélytárs Lotos bekebelezéséhez az Európai Bizottság a piaci verseny megőrzése érdekében feltételül szabta, hogy el kell adnia benzinkúthálózatának egy részét és a gdanski olajfinomítót.

A kutakat a magyar Mol vette meg, most folyik az átalakítás, amelynek keretében viszont Magyarországon is lesznek Orlen-benzinkutak. Az Orlen tőzsdei cég, de a lengyel állam 49,9%-os részvényhányadával szilárdan kezében tartja a vezetést.

Daniel Obajtek, a kedden távozó 48 éves elnök-vezérigazgató a leghíresebb lengyel managerek egyike. Egy kisváros polgármestereként figyelt rá fel 2016-ban Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök, ennyiben az ő Mészáros Lőrinceként is lehetne tekinteni Obajtekre, de ő nem „magánvállalkozóként” vált megkerülhetetlen nagyhatalommá, hanem két év alatt az állami irányítású legnagyobb lengyel vállalat, az Orlen élére került, mindössze egy ismeretlen vidéki főiskola „munkabiztonsági” diplomájával. 2022 februárjában

Orbán Viktor is fogadta Budapesten, és az „energiaszuverenitásról egyeztetett” vele. A nem rajongó típusú Kaczynski azt mondta róla: „Rendkívüli ember. Istenadta aurájával képes mozgósítani az embereket. Ő Lengyelország reménysége.” Ebből sokan arra következtettek, hogy nagy jövő áll előtte, még lehetséges miniszterelnökként is pletykáltak róla.

A céget Obajtek sokak szerint „illiberális mintacéggé” tette, miközben még az évi több millió zlotys jövedelméhez képest is meglepő ingatlanbirodalmat gyűjtött össze, korábbi, még kisvállalkozó és polgármester korából eredő zavaros ügyeiből pedig személyre szóló törvénymódosításokkal mentették ki.

Ezt hálálta meg azzal, hogy egy német tulajdonostól megvette annak 20 megyei napilapját, valamint további 150 helyi hetilapot és 500 települési portált, és kormánypropaganda-szócsővé alakította őket, egyetérte a PiS-szel, hogy a külföldi tulajdonban lévő független, kritikus sajtó idegen érdeket szolgál. Sőt a legnagyobb lapterjesztőt is megszerezte.

Mindezért óriási várakozás övezte az Orlen élén készülő változást. Az új elnök-vezérigazgató még nem ismert, Obajtek állítólag az Európai Parlament felé kacsingat. A parlamentben azonban vizsgálatra készülnek a Lotos-üzlet miatt. A mostani kormánytöbbség szerint ugyanis a benzinkutakat a Molnak és a gdanski olajfinomítót a szaud-arábiai Aramconak messze áron alul adták el, és figyelmen kívül hagyták a két vevő (a Mol esetében a lengyel médiában erősen eltúlzott) orosz kötődéséből adódó politikai és nemzetbiztonsági kockázatokat is. Így elképzelhető, hogy Obajteknek egyelőre bizottsági meghallgatásokra kell majd járnia.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.