Szembeköpni ravaszul azt, akit szembe akarsz köpni – Hobo Vadászata ma is úgy zavarkeltő, mint 40 éve
Negyvenéves a Hobo Blues Band csúcsműve, amely sok fejtörést okozott a rajongóknak és a cenzoroknak egyaránt, és amely ugyanúgy leírja a mai vadászelitet, mint a kommunista idők vadászait. A hajtók és üldözöttek világa mintha semmit nem változott volna. Az évfordulót ünnepli szombaton egy telt házas Aréna-előadás és a hanganyag újrakevert kiadása.
A katonaság,
a kurválkodás,
a vadászat.
Ezt a három témát nevezte meg Földes László a Hobo Sapiens című könyvében, mint olyan témákat, amelyekben „egy nagyobb rock and roll forma felépítését” el tudta képzelni már a 70-es évektől. Végül a jegyzeteiből, noteszlapjairól „folyton átvigyorogtak az ölni megtanult és az ölést kéjesen élvező pofák”, így a vadászat köré építette a negyedik, 40 évvel ezelőtt megjelent Hobo Blues Band-lemezt.
Amikor pár éve összeállította a hvg.hu minden idők legfontosabb magyar albumainak listáját, ez a duplaalbum szinte minden közreműködőnek eszébe jutott (végül nálunk a negyedik lett), de más hasonló listákon is mindig előkelő helyen szerepel, ami azt mutatja, hogy a Vadászat nemcsak a zenekar pályájának, hanem a magyar poptörténetnek is az egyik legfényesebb csillaga. Grandiózus, a rockzenélés (és a hatalom „pofonládájának”) kereteit is feszegető lemez, amely tobzódik az ötletekben, a zenei formákban és megoldásokban. „Bátran art rock albumnak is nevezhetjük, ami ráadásul színpadi prezentáció után üvölt. És így is lett: az egyszerre aktuális és örök érvényű kontextusban mozgó Vadászatot a zenekar 1984-ben a Budapest Sportcsarnokban színházi elemekkel gazdagon átszőtt koncerten mutatta be” – írtuk a listánkat magyarázó cikkünkben.
„Ravaszul haragos”
Szikora János, az ősbemutató rendezője máig nagyon jó szívvel emlékszik a darabra. Mint mondja, annak idején Hobo kereste meg őt azzal, hogy készül egy új lemez, amelyen rengeteg dramatikus elem lesz, és szeretné az egészet színpadra álmodni. „Tudtam róla, hogy mindig is vonzotta a színház, mert ő a lelke mélyén sokkal inkább bohóc (a szó nemes, színészi értelmében), mint énekes” – magyarázta Szikora. Cseppet sem hezitált a felkéréskor, már csak azért sem, mert a Vadászatot már akkor egy „ravaszul haragos” albumnak gondolta.
„A 80-as években a haragot csak ravaszsággal lehetett kimondani.
A Vadászat pedig nagyon ravaszul köpte szembe azokat, akiket szembe akart köpni. És mindenki tudta, kikről van szó.
Nemrég egyébként a rendező újra hallgatta a lemezt, és ledöbbent, mennyire aktuális. „Foglalkoztat is a gondoltat, hogy szívesen megcsinálnám négy évtized után újra” – teszi hozzá.
A 80-as években mindössze egy alkalommal kerülhetett csak műsorra, és az is elég problémás eset volt. Ugyanis, ahogy Hobo az idézett könyvében írja, „Schmitt Pál, a Népstadion és Intézményei akkori igazgatója az 1982-es, a Népstadion szoborkertjében rendezett rockfesztivál után nacionalistának nevezett bennünket”, és nem akarta engedni az előadást. Valahogy mégis meggyőzték a munkatársai, így lemehetett egyszer. Utána viszont – mint 2008-ban Hobo a Népszabadságnak magyarázta – egyszerűen nem adta oda nekik az akkoriban a rendszer számára ellenséges elemnek számító Rajk László és Bachman Gábor által (álnéven) tervezett díszletet Schmitt, így többé nem adhatta elő a zenekar abban a formában a darabot. Az előadást azonban felvette a Magyar Televízió, a YouTube-on most is hozzáférhető:
Azóta viszont különböző változataiban már többször színpadra állították Vidnyánszky Attila rendezésében. Ilyen volt a beregszászi társulat dráma-koncert előadása 2002-ben, vagy a debreceni színház 2008-as Bolondvadászata.
Az album többek között az uralkodó párt vadászszenvedélyéről mutatott be görbe tükröt, amit saját, kommunista (és szenvedélyes vadász) apja révén Hobo igencsak jól ismert. „Csak pszichoanalitikusok (lélekvájkálók) fejthetnék meg, miért döntöttem »önkifejezés« céljából a Vadászat mellett” – írta erről.
Ezek után igencsak különös fénytörést kapott a Vadászat eddigi utolsó – a 2021-es budapesti Vadászati Világkiállítás kísérőrendezvényeként, a Vidnyánszky-féle Nemzeti Színházban bemutatott – változata.
És egészen véletlenül a mostani bemutató is kap egy maróan aktuális ízt: csak nézzünk rá a koncert napján is nyitva tartó FeHoVa kiállítás megnyitóján a Semjén Zsolt, Kovács Zoltán, Mészáros Lőrinc, Várkonyi Andrea és a többi elégedett NER-vadászpotentátról készült fotókra, miközben, mondjuk A vadászok bevonulása és az ünnepség kezdete című dalt hallatjuk:
„Megjöttek a hõsök, / Fel is állnak sorban, / Komoly méltósággal / És büszke mosollyal. / Emelik lábukat / Zsákmányuk nyakára, / Emelik poharuk / A legfõbb vadászra!”
Sosem akart férfi lenni, mint ők
Hobo egyébként utálta a vadászatokat: „Rémálom volt, ahogy a már korábban odaszoktatott szarvas kijött a tisztásra kukoricát enni, majd magaslesről, távcsöves puskával, 40 méterről lelőtték. Nekem ez mészárlás volt, gyűlöltem. Emlékszem, az első vadászat után, mint kis vadászt, bevittek a vadászházba. Lehúzták a nadrágomat, hasra kellett feküdnöm és egy makkos tölgyfával elverték a seggemet. Ez volt az avatás. Iszonyú volt, sírtam a megaláztatástól. Mindenki azt hittem a meghatottságtól bőgök, hogy igazi vadász lettem, Sosem akartam »férfi« lenni, mint ők” – mesélte Rozsonits Tamásnak a Bolondvadászat című könyvben.
Póka Egon, a Hobo Blues Band basszusgitárosa viszont vadászott. „Fantasztikus érzés puskával a vállamon, a kutyáimmal sétálni az erdőben!” – lelkendezett a Mezőgazdaság.hu-nak 2018-ban, három évvel a halála előtt.
A vasorrú bábától, a daloló nyúlig és a partizánokig
A konceptalbum által leírt sztorit a megjelenésekor, 1984-ben úgy foglalta össze az Ifjúsági Magazinnak, hogy az az ember egyik ősi foglalkozásának, a vadászatnak a rítusát mutatja be a hajtók felállásától az éjszakai tivornyáig. „Ez a témakör alkalmas arra, hogy az ember a múltat, a jelent, a vadászat szereplőit, az alá és fölérendeltségi viszonyokat, a fonákságokat, a vadászat kínálta asszociációs lehetőségeket kihasználva bemutassa. Ugyancsak sok mindent ábrázolhatunk a helyszín, az erdő segítségével, … amely a mesében, mitológiában, színházban, költészetben, drámában, történelemben állandóan jelen van, így kerülhet egymás mellé Piroska, Robin Hood, a királyfi, Zrínyi és a partizán, szegénylegények, kurucok, keresztesek, remeték. De mondhatnám azt is, hogy az erdő a kultúra integráns része, ezért csendülhet fel a lemezen Schuberttól A csermely halkan zúgott, Mozart Varázsfuvolájának részlete vagy az ötvenes évek úttörőinek éneke.”
És ezek valóban, mind – akkor és tulajdonképpen azóta is szokatlan módon – valóban rákerültek a lemezre, sőt előkerül a vasorrú bába, a daloló nyúl, illetve egyéb vadak, és persze a vadászok mellett Erkel Ferenc és Vörösmarty Mihály, Shakespeare és Arany János vagy József Attila, sőt egy kitüntetett pillanatban – Bereményi Géza javaslatára – Pilinszky Négysorosa is, és még nagyon sok minden.
Száműzött Petőfi
A dalok szövegeit – szintén Hobo elmondása szerint – a legfelsőbb szinten cenzúrázták: személyesen Aczél György és munkatársai nézték át. „A Száműzött lovag című szám például így kezdődik: ’Apám kitagadott, nincs otthonom, hazám’. Ezt én énekeltem volna, de mivel ennek erős személyes vonatkozása volt (bár már 20 éve otthagytam a hatalomban korábban magas funkciót betöltő apámat), végül ezt Bill énekelte – így a cenzoroknak már nem azt jelentette, amiről szólt. De kihúzták a Kex együttestől átvett Zöld sárgát vagy a Faludy–Villon-vers, a Ballada a senki fiáról-feldolgozást.
A cenzorok belenyúltak a Mesél az erdőből című dalba is. Nem engedték ezt a sort: „Elaludt Gulliver, a törpék nem félnek, lekötözik gyorsan, amíg fel nem ébred, fülébe ólmot, az orrába mérget, szép hazánk Lilliput, zeng a hősi ének.” Harcolni kellett egy csomó szóért, kifejezését, félmondatért. Ami gyanús volt, vitték Aczélnak, ő pedig vagy bólintott, vagy nem” – mesélte. Érdekes például, hogy míg, mondjuk Pilinszky maradhatott, Petőfi két verse, A farkasok dala és A kutyák dala elhullott a cenzúrán. A Konrád György Az autonómia kísértése című szamizdat könyve szavaiból összeállított, már említett Száműzött lovagnak pedig eredetileg Konrád lovag volt a címe, de egy olyan gyanús alakra nem emlékeztethetett a dal, mint a kommunisták által gyűlölt Konrád György.
„Ott 140 gitár szól. És ez csak egy 20 másodperces rész”
De nemcsak a szöveg, hanem a zene is valami egészen különös csillagzat alatt született meg. Pár évvel a Vadászat előtt, Póka Egon hívta meg Tátrai Tibort, először vendégként a Hobo Blues Bandbe, de gyorsan teljes jogú tag lett. És ott nem csak gitárosként, hanem zeneszerzőként is maradandót alkotott. Így mesélt a Vadászat születéséről a hvg.hu-nak:
„Egyszer jött a Laci (Földes László, Hobo – a szerk.), letett az asztalra egy paksamétát, hogy ez lenne a Vadászat szöveganyaga, elmondta, miket gondol, hogyan kéne megvalósítani. Kiosztottuk Egonnal a dalokat. És dőlt az ötlet belőlünk! Akkor valahogy úgy összetalálkoztunk Egonnal, hogy kiegészítettük egymást minden módon, mintha egy agy lettünk volna két testben. Így kezdtük el a zenéket megcsinálni, ha lett valakinél egy vázlat, akkor összeültünk, megbeszéltük. Senki nem szólt rá a másikra a legvadabb ötleteiért sem, mindet kipróbáltuk, semmire nem mondtuk, hogy hülyeség. Mondok egy példát. Laci kitalálta, hogy Weber Vadászok kórusát csináljuk meg. Kitaláltuk, hogy szerezzük meg annak a partitúráját, és gitározzuk fel az összes hangszer összes szólamát. Így is lett. Ha meghallgatod, nem mondod, hogy az mi, de ott 140 gitár szól. És ez csak egy 20 másodperces rész a lemezen.”
A felvételekre nem sok idő volt, mindössze négy hét 1984 márciusában, de így is lenyűgöző teljesítményt nyújtott mindenki. Póka, Tátrai és Hobó mellett Döme Dezsőt kell kiemelni a doboknál, és persze Deák Bill Gyulát, akinek ez volt az utolsó felvétele a HBB-vel, egy év múlva kilépett a zenekarból. De rajtuk kívül még számos közreműködőt sorol fel a lemez Igó Évától (ének, taps) ifj. Tátrai Tiborig (próza), „valamint a Hobo Blues Band összes gyermeke, mint Úttörő őrs”. A prológust (Idézet a Nemzetközi Vadászati Tanács alapelveiből) Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, de kommunista kapcsolatai és politikai szerepvállalása miatt elég ellentmondásos megítélésű „színészpápa” mondja el.
Vadászként, hajtóként
A Vadászat végül kereskedelmi és kritikai sikert is hozott, annak ellenére, hogy sokan nem tudták dekódolni a mű összes bonyolult, áttételes üzenetét. Ahogy egy tanulmányában Sebők János rámutat, akik a hatalom köreiből viszont értették a Vadászatot, „igen érzékenyen érintette a felismerés, hogy a »rossz oldalon« állva ők is részesei (vadászként, hajtóként) ennek a társadalmi tablónak. Számukra tehát a társadalmi-politikai viszonyok mélyére bevilágító mű veszélyeket hordozott, leleplező erejű volt, s ha már betiltani nem tudták (merték), akkor megpróbálták mellőzni, agyonhallgatni.”
Akárhogyan is, a Vadászat, mint láttuk, az egyik legfontosabb albumként kitörölhetetlen fejezetet írt a magyar poptörténetbe. Pedig máig igaz, amit Sebők írt, ma is ugyanúgy zavart okozhat sokaknak a sok kulturális utalás, vagy épp – a hatalom szemszögéből – a kínos szembenézés.
A Vadászat örök.
„Tovább fog élni a Vadászat”
A 40 éves évfordulóra nem csak az Aréna-koncert emlékeztet, hanem az is, hogy az eredeti mesterszalagok felhasználásával felújították a dupla album hanganyagát, amelyet február 9-én újra megjelentett a GrundRecords.
Rozgonyi Péter hangmérnök lapunknak azt mondta, a feladata az volt, hogy aktualizálja a hangfelvételt. „Ez nem azt jelenti, hogy nem szól jól az eredeti felvétel. De, nagyon jól is szól, csak 40 évvel ezelőtt nem létezett a masztering. Ez egy utolsó beavatkozás a mix után, amin minden mai hangfelvétel átesik. Van, aki nem örül ennek, mert úgy gondolja, az eredeti hangzást nem szabad megváltoztatni. Nekik szerencsére ott van az eredeti kiadás. De az azóta született zenehallgatóknak már a mai megszólalás a természetes, és ha egy kicsit »maibb« hangzással jut el hozzájuk egy 40 évvel ezelőtti felvétel, talán befogadóbbak, és tovább fog élni a Vadászat. Ebben bízom.”
A lemez – leszámítva egy gyermeki mondókát („Ez elment vadászni”) A bolond levele a kisfiúnak című dallal ér véget, amiben kiderül a levélíróról, hogy sem vadász, sem hajtó nem akart lenni, így lett csavargó, és azt hitte így szabad:
„Kérlek ne ítélj könnyelműn felettem, / És őrizz meg gyönyörű szívedben!”
