Százas papírzsepit kell vinni hozzá

– így jellemezte a Petőfiről szóló Most vagy soha! című filmet, minden idők legdrágább magyar filmjét Kis-Szabó Márk forgatókönyvíró. A Rákay Philip nevével fémjelzett produkció egyik alkotójával az Index készített interjút. Szerinte a március 14-én debütáló mozi "nagyon megható, de vicces is. Olyan film, amit az egész család tud élvezni: humorral, szerelemmel, barátsággal, akciókkal, kalanddal, gyönyörű képekkel, gyönyörű zenével, teljesen átélhetően".

Kis-Szabó a beszélgetésben azt bizonygatja, hogy "igenis lehet Magyarországon ilyet csinálni, felveszi a versenyt a nagy nemzetközi alkotásokkal". Úgy véli, hogy az újonnan készülő magyar történelmi filmek első fázisa ezzel a produkcióval lezárult, "mert eddig csak tanulgattuk, hogyan kell ezt csinálni". Azt is mondta, hogy eddig nem volt meg az a megközelítési módszer, hogyan beszéljünk a történelmi figuráinkról. "Meg kell tanulnunk, hogy miképpen kezeljük a történelmi személyeinket, de szerintem ahogy ennek a filmnek sikerült ezt eltalálni, az ilyen értelemben fordulópontot jelent. Jó lenne majd ezen a szinten maradni, és még néhány hasonló színvonalú produkciót készíteni."

Mint kiderült, Kis-Szabó mindig is arról álmodott, hogy történelmi filmet ír, de úgy gondolta, hogy Magyarországon sosem lesznek ilyen filmek, "mert ez a legdrágább műfaj". Ebben igazolják a mostani film költségei is: a Nemzeti Filmintézet először 4,5 milliárd forintot szavazott meg a gyártására, majd további kétszázmilliót. És mivel a gyártó Pilvax Film Kft. 1,4 milliárd forintért igénybe vehet további adókedvezményes támogatást is, így összesen 6,1 milliárd konyhapénzből gazdálkodhattak az alkotók.

Kis-Szabó korábban már fejlesztett két történelmifilm-forgatókönyvet is a Nemzeti Filmalapnál, az egyiket a mohácsi csatáról, a másikat Hunyadi Mátyás gyerekkoráról, ám ezekből végül nem lett film, ellentétben például a Hadikkal, amin szintén dolgozott.

Az ötlet Rákay Philiptől és Szente Vajktól jött, akikkel Kis-Szabó közösen jegyzi a forgatókönyvet, és akik elmondása szerint "mind a ketten megszállottak Petőfivel és a XIX. századi Magyarországgal kapcsolatban". Az ő egyik legfontosabb feladata az atmoszférateremtés volt, hogy a néző azt érezze, mintha egy időgépbe lépne, ami a XIX. századi Magyarországba repíti. Kis-Szabó szerint a film 70-80 százaléka a valós történelmi eseményeket mutatja be, 20 százalék a színfalak mögötti történéseket. Ahogy mondta, "ebből a moziból össze lehet vágni egy másik filmet is, ami elmondja március 15. történetét úgy, ahogy a valóságban volt", hozzátette ugyannakkor, hogy nem az a fontos, hogy mi, hanem hogy miért történik.

A Most vagy soha! képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt, a rendezői székben Lóth Balázs ült, a produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter, Kriskó László és Rákay Philip látta el.

A forgatáson lapunk is kint járt, így megnézhettük a reformkori Pest és Buda kulisszáit Fóton, a készítők pedig elmondták, hogy szerintük mi dobja meg brutálisan a produkció költségeit:

És azt ismerik, amikor Petőfinek hatmilliárdból esőt is csinálnak a Talpra magyarhoz?

Készül minden idők legdrágább magyar filmje, az 1848. március 15-ei eseményeket feldolgozó, csak „Petőfi-filmként" emlegetett Most vagy soha!. A korabeli Pest-Budát imitáló díszletváros bejárása során a készítők, Rákay Philip, Szente Vajk és Lóth Balázs elárulták, mi kerül hatmilliárdba a produkción; hogy fog ez a pénz szerintük megtérülni, és körvonalazódott az is, mire számítsunk a bombasztikusnak ígért történelmi kalandfilmben.