Kijev nem hajlandó levenni az osztrák Raiffeisen bankot a háborút támogató cégek listájáról – írja a Reuters egy, a Raiffeisennek küldött bizalmas ukrán értesítésre hivatkozva.

A levél szerint a bank nem volt képes meggyőzni az ukrán tisztviselőket arról, hogyan tervezi leépíteni oroszországi jelenlétét. „Számos vakfolt van még” – írták az ukránok a levélben. „Az értékesítés időpontja ismeretlen, illetve nem látszik, hogy mikor kerül sor az orosz leány leválasztására – ha egyáltalán” – írták. Mindenesetre megnyugtatták a bankot, hogy „felfüggesztett” státuszban tartják a listán, amíg pozitív fejleményekről nem értesülnek.

A Raiffeisen ugyanabban a helyzetben van, mint a magyar OTP volt: oroszországi operációjuk miatt Kijev felvette őket a háborút támogató cégek listájára. Ahogy az OTP esetében a magyar kormány, úgy a Raiffeisen esetében az osztrák kormány is komoly diplomáciai munkát folytat azért, hogy a cégek lekerüljenek a listáról. Beleértve a zsarolást, amikor erre lehetőség nyílik az Oroszország elleni közös uniós szankciók vagy az Ukrajnának nyújtandó segélyek kapcsán.

Mi is az az ukrán feketelista, amire az OTP felkerült, és ennek milyen következménye lehet?

Az EU azt ígérte, közbenjár a magyar bankmulti érdekében, amiért az felkerült az ukrajnai háborút támogató nemzetközi cégek listájára - és ezt a magyar kormány jelenleg fegyverként használja az uniós döntéshozatallal szemben. Megnéztük, milyen cégek milyen vádak alapján szerepelnek a listán, és azt mennyire lehet komolyan venni.

A listát kezelő ukrán Korrupciómegelőzési Ügynökség október elején jelentette be, hogy leveszi a listáról az OTP-t. A magyar kormány nyomásgyakorlására, illetve annak nyomán az uniós diplomácia általi nyomásgyakorlásra természetesen nem utaltak a magyarázatban, csak arra, hogy az OTP hosszas, éjjel-nappal zajló egyeztetéseken meggyőzte őket az orosz piaccal kapcsolatos terveiről.

Vélhetően azért az sem mellékes különbség, hogy a Raiffeisen a legnagyobb nyugati bank Oroszországban, míg az OTP piaci részesedése szinte elhanyagolható.

A listázásnak egyébként nincsen semmiféle konkrét negatív következménye, mindössze rendkívül kellemetlen az érintett cégek és kormányaik számára.