hvg.hu: Történt előrelépés a környezetvédelem terén az Európai Unióban, de vannak még hiányosságok. Például a kelleténél lassabban bővül a háztartási hulladék újrahasznosítása, ami még mindig nem éri el az 50 százalékot, és a hulladék közel negyede még mindig lerakókban végzi. Ráadásul az államok a levegőminőség szempontjából sem teljesítik az uniós normákat. Ön szerint mit rontanak el?

Virginijus Sinkevičius: Az egész Európai Uniónak van még van hová fejlődnie a hulladékgazdálkodás terén. Egy tavalyi bizottsági jelentés 18 uniós ország esetében látta a veszélyét annak, hogy nem lesznek képesek teljesíteni a 2025-re kitűzött 55 százalékos célértéket a települési hulladék újrahasznosításában. Köztük van Magyarország is, ahol jelenleg 32 százalékos az újrahasznosítási arány. 13 uniós országról – köztük megint Magyarországról – pedig az derült ki, hogy messze vannak attól, hogy 2035-re 10 százalékra csökkentsék a lerakókba kerülő hulladék arányát. Ez ma Magyarországon még 54 százalékos.

 

Ez egy elvesztegetett lehetőség. A körforgásos gazdaság és a hatékony hulladékgazdálkodás kulcsfontosságú a versenyképesség növelésében. A vállalkozások számára több szempontból is előnyös: csökkenhet az alapanyagok beszerzési költsége, mérséklődik a kitettség a kockázatos beszállítókkal szemben és innovatív ökoszisztémák szabadulnak fel. Kulcsfontosságú a szerepe abban is, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, hiszen 20-25 százalékkal járulhat hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez. Emellett munkahelyeket teremt, a tartósabb és tisztább termékek és szolgáltatások révén pedig javítja az életminőséget is.

Az EU-nak erősebb újrahasznosítási iparágra van szüksége, amely nemcsak munkahelyeket teremt, hanem a nyersanyagellátáshoz is hozzájárul, főleg ha a kritikus és stratégiai fontosságú nyersanyagokat nézzük.

hvg.hu: Milyen tényezők akadályozzák a hulladékgazdálkodás javítását? Mely tagállamok a legsikeresebbek ebben, és hogyan?

V.S.: A fejlődést több tényező együttesen akadályozza, de ezek országonként eltérőek. Magyarország esetében például három ilyen tényezőt azonosított az Európai Bizottság: először is, azzal, hogy áttért az egységes nemzeti hulladékgazdálkodási rendszerre (a Mol Nyrt. nyerte el a hulladékkoncessziót 35 évre – a szerk.), teljesen át kellett szervezni az ágazatot, újraosztani a felelősségi köröket, ami miatt késhet a hulladékgazdálkodási célok teljesítése. Másodszor alacsony az újrahasznosítható anyagok szelektív gyűjtési aránya, korlátozott mértékben hasznosítják újra a biohulladékot, és a biohulladék-kezelő létesítmények sem működnek elég hatékonyan. Végül pedig a hiányoznak a gazdasági ösztönzők, amelyek javíthatnának a hulladékgazdálkodási teljesítményen.

Miért nem veszik át hónapok óta a roncsautókat a bontók?

Március óta regisztrálhatják magukat a Mol hulladékgazdálkodásért felelős koncessziós cégénél az autóbontók, és bár a nagyvállalat szerint a partnereik száma egyre növekszik, lakossági oldalról leginkább az tapasztalható, hogy alig lehet megszabadulni a használt autóktól.

Az uniós országok közvetlen összehasonlítása kihívást jelent, de azt látjuk, hogy a települési szilárdhulladék-gazdálkodás szempontjából Németország, Hollandia és Dánia magas – 67, 57, illetve 54 százalékos – újrahasznosítási arányt ér el. Ez az eredmény részben a visszagyűjtési rendszerek – beleértve a betétdíjas rendszereket is – hatékony működésének köszönhető, és annak, hogy átfogó ösztönzőkkel segítik az újrahasználat és az újrahasznosítás terjedését. Például magas adókat vetnek ki a hulladéklerakásra.

hvg.hu: A levegőminőség javítása is hagy kívánnivalót maga után, Közép-Európa (és Olaszország) kivételesen rosszul teljesít. Hogy látja, miért?

V.S.: Magyarország tett némi előrelépést ezen a téren: az elmúlt években jelentősen csökkent több szennyező anyag kibocsátása is. Tavaly decemberben a Bizottság le is zárta a budapesti agglomeráció nitrogén-dioxid-szennyezésével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást. A szálló por koncentrációja azonban továbbra is folyamatosan túllépi a határértékeket. Három év telt el az ügyben született elmarasztaló uniós bírósági ítélet óta, de a legfrissebb adatok sem mutatnak csökkenő tendenciát a Sajó-völgy levegőjének szennyezettségében.

Hiába ítélte el az EU Bírósága Magyarországot, ettől nem lesz tisztább a levegő

Papíron Magyarország is elkötelezett, hogy csökkentse a túlságosan magas és halálos légszennyezettséget, azonban a valóságban ez nem történt meg. Az Európai Unió Bírósága ezért kötelezettségszegési eljárásban elítélte az országot, de vajon megvédi a magyar embereket az EU döntése, kevesebb lesz ettől a szállópor, a kipufogógáz, az avarégetés, és az ezekből fakadó korai halálozás és megbetegedés?

Magyarországnak sürgősen csökkentenie kell a háztartási szilárd fűtőanyagok elégetésével járó részecskekibocsátást, ahogy a városokban is a gépjárművek okozta légszennyezést. A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése is pozitív hatással lenne a levegőminőségre.

hvg.hu: Magyarországon a rossz levegőminőségi adatok mögött sokszor az energiaszegénység áll. A helyzet javítására kevés program indult, ami pedig mégis – például a fűtéskorszerűsítés napelemes rendszerekkel –, az nem volt eléggé átgondolt, és a megvalósítás az eredeti célokat tekintve kevésbé volt sikeres. Hogyan lehetne a kormányt jobban motiválni a cselekvésre?

V.S.: Az energiaszegénység enyhítése minden uniós országban, így Magyarországon is kiemelt fontosságú. Az EU elkötelezett az energiaszegénység elleni küzdelemben. Az energiaválság – amelyet Oroszország idézett elő azzal, hogy fegyverként alkalmazta az energiahordozók exportját – sokak számára még nehezebbé tette, hogy fedezni tudja az energiával járó kiadásait.

Az energiaszegénység fő okai a rossz energiahatékonyságú épületek és háztartási eszközök, ezek miatt is magasabbak energiaszámlák és magasabb a károsanyag-kibocsátás. Uniós szinten szorgalmazzuk az energiahatékonyság javítását, hiszen így csökkenthető az épületek energiafogyasztása.

Mekkora kárt okozhat az, ha sokaknak nincs elég pénze a rezsire?

A megélhetés mindennapi nehézségein túl is nagy károkat okoz, ha valaki nem tud elég pénzt szánni áramra vagy gázra.

Az uniós jogalkotásban is előtérbe került a téma. A tagállamoknak például előírják, hogy pontosan határozzák meg, mit is jelent az energiaszegénység, és dolgozzanak ki intézkedéseket a kezelésére. Az energiahatékonysággal kapcsolatban is vannak kötelezettségek, például a tavaly elfogadott idevágó irányelvben is: nagyobb hangsúlyt kapnak a felújítások, az épületek energiahatékonyságának javítása, de kötelezték a kormányokat arra is, hogy

kezeljék prioritásként a szociális lakhatást.

A Bizottság a nemzeti hatóságoknak szóló célzott iránymutatással is igyekszik elősegíteni az intézkedések végrehajtását. Ez vonatkozik a Nemzeti Energia- és Klímatervek 2024 júniusában esedékes, felülvizsgálatára is: a tagállamoknak kötelezően ki kell térniük az energiaszegénység csökkentését célzó reformokra és intézkedésekre.

Arra bátorítjuk Magyarországot, hogy tegyen határozott lépéseket az energiaszegénység enyhítése érdekében. Hatalmas potenciál rejlik az energetikai rendszerek és épületek korszerűsítésében, valamint a minél több megújuló energiaforrás, köztük napenergia kiaknázásában az energetikai átmenet során. A napelemek elterjedése terén például nagyon jelentős előrelépés történt az elmúlt években.

Saját magukat mérgezik, de legalább nem fagynak meg

Bár sokan csak a gyárakat és az autókat okolják a légszennyezésért, vannak olyan területei Magyarországnak, ahol a lakossági fűtés a legnagyobb szennyező. Mit tehetnek azok, akik jobb híján használt ruhát és műanyagot égetnek el, csak hogy ne fagyjon meg az egész család? A Sajó-völgyben jártunk.

hvg.hu: A levegőminőség javításának egyik kulcsa a villamosítás vagy elektrifikáció akár a fűtést, akár a mobilitást nézzük. Ennek azonban ára is van, hiszen tárolni is kell az energiát, amihez akkumulátorokra van szükség. Ha nem akarunk külső forrásoktól függeni, akkor ezeket magunknak kell előállítanunk. Mekkora és milyen kockázatot hordoznak ezek a gyárak környezetvédelmi szempontból? Hogyan lehet alacsonyan tartani ezt a kockázatot?

V.S.: Valóban szükség van akkumulátor-gigagyárakra az EU-ban, hogy ne váljunk függővé harmadik országoktól a karbonmentes gazdaság megteremtéséhez szükséges technológiákban. Az akkumulátorgyáraknak azonban valóban vannak környezeti hatásai. Ezért kerültek be fenntarthatósági követelmények az EU belső piacán forgalomba kerülő akkumulátorokra vonatkozó uniós irányelvbe.

Nem engedhetjük, hogy az elektrifikáció során a gépjárművek károsanyag-kibocsátását egyszerűen csak áthelyezzük az akkumulátorgyárakba.

Az akkumulátorok környezeti lábnyomának a lehető legkisebbnek kell lennie, ehhez megfelelő jogi keretet biztosít az új irányelv.

Az akkugyártáson túl: a hazai akkuhulladék feldolgozásának sincs sok haszna, de épp olyan veszélyes

Nem nyereséges az akkumulátorhulladék feldolgozása, viszont komoly környezeti veszélyeket rejt magában. Az Orbán-kabinet mégis erőlteti az újrahasznosító üzemek építését.

hvg.hu: Az akkugyárak telepítése sok esetben vet fel vízhasználattal kapcsolatos kérdéseket is, olyan területeken, ahol eleve kihívás elé állítják a vízgazdálkodást a klímaváltozás okozta hatások, például csapadék eloszlása egyre egyenlőtlenebb: a víz hol túl sok (hirtelen áradások), hol túl kevés (gyakoribb és hosszabb aszályok). Hogyan lehet mindezeket hatékonyan kezelni uniós szinten?

Az emberiség történetében először billentettük ki egyensúlyi helyzetéből a globális vízkörforgást. Világszerte átalakulóban a vízellátás, egyre nagyobb vízhiánnyal szembesülünk a túlkereslet, valamint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a szennyezés hármas válságának hatásai nyomán. 2050-re a Föld lakosságának 75 százalékát is érinthetik majd aszályok, és miközben egy régiót szárazság sújt, egy másikban árvizek moshatják ki a szennyezőanyagokat, egészségügyi kockázatot okozva.

Összességében „jó kémiai állapotot” el nem érő víztestek aránya nem változott jelentősen az EU-ban: a 10 000 felszín alatti víztestnek 23, a közel 100 000 felszíni víztestnek pedig 59 százaléka nem felel meg a jó vízminőség követelményeinek.

Gyógyszermaradványokat és mikroműanyagot találtak a Balaton vizében

Részletesen elemezte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Balaton vizét, most először mutatták ki a mikroműanyagokat a tóban.

A vízminőség és a vízmennyiség ugyanannak az éremnek a két oldala. Fel kell ismernünk, hogy

a vízhiányt elsősorban saját tevékenységünk okozza: a növekvő használat mellett az értékes vízkészletek és ökoszisztémák védelmének elmulasztása.

A helyzetet természetesen súlyosbítják az aszályos időszakok és az éghajlatváltozás hatásai, de hozzájárul az öntözés és a nem megfelelően ellenőrzött vízkivétel is. A talajvíz visszatartásának prioritássá kell válnia mind az árvízkockázat, mind az erózió csökkentése, illetve a talaj és a víztartó rétegek vízkészletének növelése érdekében. A vízkivételre összpontosító intézkedések mellett a vízvisszatartásra való áttérés és a természetalapú megoldások alkalmazása segíthet összeegyeztetni a társadalom vízigényét a természetes állapot fenntartásával és helyreállításával, ideértve a Natura 2000 területeket is.

Előrelátásra, és egy olyan átalakítási menetrendre van szükség, amely meglévő és új eszközöket is felhasznál annak érdekében, hogy Európa ellenállóbbá váljon a vízválsággal szemben. Az átmenet során senkit sem szabad hátrahagyni, legkevésbé az eljövendő generációkat. A káros hatások előrejelzésével és megfelelő ellensúlyozásával képesnek kell lennünk mindenki számára biztosítani a tiszta vizet, ez alapfeltétele az EU stratégiai autonómiájának és a zöld versenyképességnek, akár a megfizethető energiát, a közlekedést, az élelmiszerbiztonságot vagy az ipari termelést nézzük.

hvg.hu: A vízhasználat során számos ágazat – a mezőgazdaság, az ipar, a lakossági ivóvízellátás, a rekreáció és természetesen a természetvédelem – érdekei ütköznek, és akkor még nem beszéltünk a tagállamok közötti lehetséges érdekellentétekről. Hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt?

V.S.: A következő hónapban mutatjuk be azt a kezdeményezést, amely az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javítását célozza, és amelyben minden ágazat szempontjából kitérünk a vízzel kapcsolatos kihívásokra. Az EU-ban nagy hagyománya van a közös vízügyi jogalkotásnak, a vízgazdálkodási tapasztalatok megosztásának, valamint az élvonalbeli kutatásnak és innovációnak. Sajnos azonban az uniós vízügyi szabályozást nem hajtották végre kellőképpen a tagállamok, amint azt a jogsértések nagy számából is láthatjuk. Ha maradéktalanul betartanák ezeket, sokkal kevésbé lenne égető a válság. Ennélfogva prioritást élvez a változó uniós szabályok jobb végrehajtása.

A termőtalajaink is kiszáradnak, pedig van módszer, amivel ez visszafordítható

Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás.

Ráadásul új korszakba lépünk, amelyet a bolygó hármas válságának felgyorsulása jellemez. Tudjuk, hogy javítanunk kell a vízfelhasználás hatékonyságát, kezelni a vezetékrendszer szivárgásait és nagyobb mértékben újra felhasználni a vizet. Csökkentenünk kell a túlzott vízkivételt és a -pazarlást, elvárásokat kell támasztanunk a nagy vízfelhasználókkal szemben is, hogy figyeljenek jobban a hatékonyságra és a vízvédelemre. Még nem sikerült a szükséges mértékben csökkenteni a szennyezést, és ha azt akarjuk, hogy továbbra is elegendő mennyiségű tiszta vizünk legyen, jobban kell vigyáznunk a talajra, az erdeinkre, a folyóinkra és a vizes élőhelyeinkre.

Lényeges továbbá, hogy ösztönözzük a társadalmi részvételt, javítsuk az emberek tudatosságát és ismereteit nem csak a víz fontosságáról általában, de arról is, hogy milyen kihívások és kockázatok vetődnek fel a vízgazdálkodással kapcsolatban és milyen megoldások jöhetnek szóba.

Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé.

hvg.hu: Ha a Natura 2000 területeket nézzük, mik a tapasztalatai, mennyire jellemzőek az akkumulátor-gyárakkal kapcsolatos kivételes gyakorlatok, és milyen szankcionálási lehetőségek vannak? Hogyan teljesítenek a tagállamok ebben a kérdésben?

V.S.: Az unió élőhelyvédelmi irányelve rugalmas keretet biztosít a természet megőrzésére. Ennek értelmében az uniós tagállamok engedélyezhetik a Natura 2000 területekre valószínűleg jelentős hatást gyakorló terveket vagy projekteket, akár önállóan, akár más tervekkel vagy projektekkel kombinálva, ha nem találnak alternatív megoldást, és ha azokat kényszerítő közérdekből kell megvalósítani. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egyensúlyt teremtsenek a különböző érdekek között.

Mindezek mellett a Natura 2000 területek megfelelő kezelése a Bizottság egyik prioritása. Több fronton is együttműködünk a tagállamokkal: útmutatókat adunk ki a területspecifikus természetvédelmi célkitűzések és intézkedések meghatározásához, kétoldalú alapon ad hoc technikai támogatást nyújtunk, valamint jogi lépéseket teszünk. Jelenleg 17 jogsértési eljárás van folyamatban ezen a területen.

Mészáros cége védett növényeket tarolt le a Samsung-gyár körüli építkezésen a gödi civilek szerint

A nemzeti park kijelölte az átültetendő növényeket, de végül a természetvédelmi hatóság nem adta meg erre az engedélyt.

hvg.hu: A Natura 2000-es területek kérdése sok helyen ütközik gazdálkodók érdekeivel is. Meg lehet őket meggyőzni arról, hogy rugalmasabban viszonyuljanak ehhez, vagy inkább visszább kell venni az ambíciókból? Mint ahogy történt például a növényvédő szerek esetében, ahol a napokban elengedték az ezek használatának visszaszorítását célzó terveket.

V.S.: Meghallgatjuk a gazdák aggodalmait. A mezőgazdasági ágazatnak nyújtott bizottsági támogatás az Európai Unió egyik állandó eleme, 2023-2027 közötti több mint 300 milliárd eurót osztanak szét a termelők között a Közös Agrárpolitika (KAP) keretein belül. Az európai gazdák támogatása arányos azzal, amennyire hozzájárulnak az élelmiszer-szuverenitáshoz.

A Bizottság rendszeresen találkozik a mezőgazdasági termelők érdekképviseleti szervezeteivel, valamint az uniós agrár-élelmiszeripari lánc szereplőivel. Von der Leyen elnök asszony a közelmúltban el is indította a mezőgazdaságról szóló stratégiai párbeszédet, amelybe bevonnak minden érdekelt szereplőt, és közösen keresnek majd megoldásokat a problémákra.

De hogy a konkrét kérdésre is kitérjek: a természet helyreállítása és megőrzése kulcsfontosságú a mezőgazdaság számára. A biodiverzitás és a fenntarthatóan kezelt mezőgazdasági ökoszisztémák ellenállóbbak az éghajlatváltozás hatásaival szemben, és maguk is hozzájárulnak ezeknek a hatásoknak a mérsékléséhez.

Elbukott az Európai Bizottság javaslata a növényvédőszerek visszaszorításáról

Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy visszavonják a növényvédő szerek csökkentéséről szóló javaslatukat. Ursula von der Leyen erről az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt. A döntés egyik oka a gazdák tiltakozása, de az is tény, hogy a javaslatról elakadtak a tárgyalások az EP-vel és a tagállamokkal egyaránt.

Ami a Natura 2000 területeken folytatott gazdálkodást illeti, a közös agrárpolitika számos lehetőséget kínál arra, hogyan lehet támogatni az ilyen területeket kezelő termelőket. Ide tartoznak az ökorendszerek és az agrár-környezetvédelmi és éghajlati intézkedések. A Natura 2000 területekkel kapcsolatos követelmények miatt esetleg hátrányos helyzetbe került gazdálkodók számára is rendelkezésre állnak kompenzációs kifizetések.

Magyarország ki is használja ezeket a lehetőségeket, és már bejelentette, hogy 2024-ben a Natura 2000 területek szántóföldjeire is kiterjeszti a kompenzációt, ami jelenleg csak az ilyen területeken lévő gyepekre (mezőgazdasági termelők esetében) és erdőkre (erdőgazdálkodók esetében) nyújtható.

Ami a növényvédő szerek használatának csökkentését illeti, és ahogy azt von der Leyen elnök bejelentette, a cél megvalósításához más megközelítésre és több párbeszédre van szükség. Magyarország például a KAP stratégiai tervében vállalta, hogy 2027-ig 10 százalékkal bővíti a biogazdálkodással érintett területet, szemben a 2019-es 5,71 százalékkal. Ez értékes hozzájárulás lesz a növényvédőszer-használat csökkentését célzó erőfeszítésekhez.

hvg.hu: A környezetvédelmi célokkal kapcsolatban az utóbbi időben erős ellenállást fejtettek ki a mezőgazdasági termelők, a konfliktus néha kibékíthetetlennek tűnik, legyen szó növényvédő szerekről, kibocsátáscsökkentésről, talajvédelemről, védett területeket érintő tájhasználatról vagy akár a fokozottan védett vadon élő állatok által okozott károkról. Hogyan lehet ezeket feloldani?

V.S.: Tévhit, hogy a környezetvédelmi célkitűzések sértik a mezőgazdasági termelők érdekeit. A cél az egészséges környezet védelme és természetes állapot helyreállítása ott, ahol ez szükséges. Az egészséges környezet mezőgazdasági termelés alapja is, ezért kiemelkedő fontosságú a termelők számára.

Persze lokálisan kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor kompromisszumra van szükség, de ezeket gondosan fel kell mérni, egyensúlyba hozni más társadalmi igényekkel, ami során nemcsak a rövid, de a hosszú távú hatásokat is figyelembe veszik.

Brüsszel elhalasztja az új zöld szabályok bevezetését, hogy csillapítsa a tiltakozó parasztgazdák mozgalmát

Franciaországban és néhány más uniós tagállamban a parasztgazdák az utcára vonultak a nehéz gazdasági helyzet ellen tiltakozva. Több követelésük is van, de az egyik legfontosabb a zöld átmenet költségeinek csökkentése, mert sok parasztgazda nem képes kigazdálkodni ezeket. Emiatt Brüsszelben a halasztás mellett döntöttek.

Ezzel párhuzamosan jobban kell kommunikálni azokat a minden érintett számára előnyös megoldásokat, amelyeket a regeneratív és fenntartható mezőgazdaság kínál: a magas színvonalú termelés fenntartását úgy, hogy közben megóvjuk a mezőgazdasági tájat és természeti környezetet, és amivel az élelmiszer-ellátás is biztosítható. Ehhez viszont nagyobb mértékben kellene alkalmazni a KAP által támogatott tanácsadási szolgáltatásokat és ösztönzőket.

hvg.hu:  Úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság figyel az állattartók aggodalmaira is, akik enyhítenék a fokozottan védett farkasok védelmét, és erre vonatkozóan javaslatot nyújtott be. Környezetvédelmi biztosként mennyire tartja megalapozottnak a farkasokkal kapcsolatos aggodalmakat? Ön szerint mi lenne a megfelelő megoldás?

V.S.: Tavaly decemberben a Bizottság mélyreható elemzést tett közzé a farkasok helyzetéről az EU-ban. Ugyanezen a napon tanácsi határozati javaslatot is előterjesztett a farkas berni egyezményben biztosított védettségének módosításáról: a faj „fokozottan védett” státuszát „védettre” változtatnák. Ez az előfeltétele annak, hogy uniós szinten is módosítsák a farkas védettségének státuszát.

Az idézett elemzés megerősítette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben helyreálltak a faj populációi, és ezek növekvő tendenciát is mutatnak. Ez jó hír a biológiai sokféleség és az ökoszisztémáink szempontjából. A visszatérésükkel ugyanakkor gyakoribbá váltak a konfliktusok, különösen ha a haszonállatok tizedelését nézzük.

Benyújtotta a farkasok kilövését könnyítő javaslatát Von der Leyen, akinek korábban a póniját tépték szét a vadak

Benyújtotta az uniós tagállamok elé a farkasok kilövését megkönnyítő javaslatát Ursula von der Leyen, aki személyesen is érintett az ügyben. A természetvédők szerint elhibázott a lépés, a megelőzés lenne a megoldás a jelenleg még szigorúan védett faj okozta problémák enyhítésére.

A védettségi státusz módosítása azonban nem érintené a tagállamok kötelezettségét, hogy biztosítsák a védettséget, ezért továbbra is a megelőző intézkedések finanszírozása a fő – és gyakran az egyetlen hatékony – módja annak, hogy csökkentsük az haszonállat-állományt ért károkat, és segítsük a gazdákat. A Bizottság továbbra is támogatja az érintett állattenyésztőket, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a meglévő uniós lehetőségeket a megelőzéssel kapcsolatos intézkedések finanszírozására, valamint a védett nagyragadozók védelmével kapcsolatos terhek és költségek megosztására.