Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha egy vendégmunkás felállva énekli a Himnuszt, tudja, hogyan halt ki az Árpád-ház, és megtalálja vaktérképen Világost, akkor maradhat még egy kicsit, de aztán mindenképpen mennie kell. Ez az egyik olvasata a vendégmunkás-rendelet tervezetének, a másik, hogy a Belügyminisztérium csak egy némi pluszmacerával járó látszatintézkedésen dolgozik. És összeállítja a megfelelően kulturált országok listáját.

Csak valamiféle társadalmi együttélési követelmény(ek) teljesítése esetén lehet majd meghosszabbítani több új tartózkodásiengedély-típust – ezt lehet az idegenrendészeti törvényből kiolvasni. A részletek azonban a törvényben nem szerepeltek – nemrég azonban a kormányzati honlapon „társadalmi vitára” bocsátották a törvény részletszabályairól szóló rendeletet. A „társadalmi vitára”, vagyis a véleményezésre szokás szerint nyolc nap állt rendelkezésre, a jogszabálytervezet indoklása szokás szerint teljesen semmitmondó, az egy nap alatt elkészült hatásvizsgálat semmi érdemi hatást nem vélt felfedezni – ez utóbbi már csak a kulturális vizsga bevezetése miatt sem állhatja meg a helyét.

A részletszabályok szerint ugyanis a harmadik országbeli állampolgár a társadalmi együttélési feltételek teljesítését magyar kulturális ismereti vizsga sikeres teljesítésével igazolja. Azt, hogy a vizsgán milyen ismeretekről kell számot adni, a rendelet melléklete részletezi:

  • Magyarország helye a Kárpát-medencében, Európában és nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, NATO, Európai Unió).
  • Magyarország nemzeti jelképei és ünnepei (címer, zászló, korona, Himnusz, Szózat, nemzeti ünnepek).
  • Magyarország történetének fordulópontjai (honfoglalás–államalapítás; az Árpád-ház kihalása, török uralom, Habsburg fennhatóság, 1848–49. évi forradalom és szabadságharc, kiegyezés, első és második világháború, 1956. évi forradalom, 1990. évi rendszerváltoztatás).
  • A képzőművészet, a zene és a tudomány kiemelkedő európai és magyar képviselői.
  • Az európai és a magyar irodalom meghatározó személyiségei.
  • Az Alaptörvény alapvető intézményei (Országgyűlés, köztársasági elnök, kormány).
  • Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek (szabadságjogok, gazdasági, szociális és kulturális jogok, állampolgári kötelezettségek és az állampolgári jogok védelme).
  • Európa és Magyarország a mindennapokban.
Fazekas István

    Maximum pár évig maradhatnak, mégis vizsgázni kell

    A vizsgakövetelmény az alábbi tartózkodásiengedély-típusokra lenne érvényes:

    • a vendég-önfoglalkoztatás célú tartózkodási engedély,
    • a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély,
    • a vendégmunkás-tartózkodási engedély,
    • a Magyar Kártya.

    Ezek mind korlátozott magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyek, amelyek csak egyszer hosszabbíthatók meg. A vendégmunkás-tartózkodási engedély például alapesetben két évre szól, plusz egy évre hosszabbítható. Ilyen engedélyt a kiemelt foglalkoztatók, illetve a munkaerő-kölcsönzők által foglalkoztatott vendégmunkások kaphatnak.

    Egy gyakorlati példával élve: egy Fülöp-szigeteki munkás elhelyezkedik Magyarországon egy akkugyárban munkaerő-kölcsönzőn keresztül. Alapesetben két évig maradhat, ha szeretne még egy évet itt dolgozni, akkor le kell vizsgáznia a Himnuszból, az Árpád-ház kihalásából, a magyar Országgyűlés működéséből és Petőfi Sándor munkásságából. Aztán ha letelt az újabb egy év, mindenképpen haza kell mennie. Elsősorban a munkáltatója (mondjuk a munkaerő-kölcsönző) felelőssége, hogy elmenjen – a repülőgépre fel nem teheti, de amúgy mindent meg kell tennie, hogy távozzon. Ha nem megy el, idegenrendészeti eljárás indul és kitoloncolhatják.

    A szabályozás teljesen életszerűtlen, a jogszabályi környezet ugyanis nem teszi lehetővé a vendégmunkások számára, hogy egzisztenciát építsenek Magyarországon, sőt kis túlzással életük sem nagyon lehet a munkán kívül.

    A deklarált cél időszakos alkalmazásuk, majd kipaterolásuk az országból.

    Nehezen belátható, hogy egy vendégmunkásnak, aki maximum csak pár évig maradhat, és azt a pár évet is szinte biztosan csak munkával tölti, miért kellene ismernie a Himnuszt.

    Vagy ha már mindenképpen ismernie kell, akkor miért csak az utolsó évben, miért nem a teljes itt-tartózkodása alatt?

    Legtovább és legkötetlenebbül a Magyar Kártyák birtokosai tartózkodhatnak Magyarországon, három plusz három évig. Esetükben egyébként felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező emberekről van szó.

    Nem mellesleg a vizsga nem pusztán a vendégmunkás életét és itteni munkavállalását nehezítené meg.

    Mind a munkaerő-kölcsönzőnek, mind annak a cégnek, ahol a vendégmunkás elhelyezkedik, az az érdeke, hogy az illető minél tovább maradhasson.

    Hiszen a be- és kiutaztatása, a vele kapcsolatos adminisztráció drága és körülményes, a munkahelyi betanítása pedig erőforrásigényes.

    A kormány is vastagon benne van abban, hogy nem a vendégmunkást rúgják ki a magyar helyett

    Ahogy azt a jogszabályok is megkövetelik, a vendégmunkásokat kétéves határozott idejű szerződésekkel foglalkoztatják, akit kirúgnak, annak ki kell fizetni a teljes szerződéses időre a bérét. Ráadásul a kormány mindent megtesz, hogy a vendégmunkások pusztán biorobotként dolgozzanak - aztán (mű)felháborodik, ha egy cég a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozót tartja meg.

    A tematika alapján bármi lehet

    A kormányrendelet csak a fentiek szerint határozza meg a vizsga tematikáját, a konkrét szabályzat kidolgozása, illetve a vizsgák lebonyolítása a fővárosi kormányhivatal dolga lenne.

    A külföldi munkavállalóknak három lehetőségük lenne próbálkozni.

    A fenti tematika ismeretében egyelőre nem világos, hogy valóban komoly vizsgáról volna szó, vagy sokkal inkább adminisztrációs nehezítésről. Esetleg még inkább olyan intézkedésről, amely csak propagandacélokat szolgál: a kormány elmondhatja, hogy nem engedhet be bárkit, az akkugyárban a gép mellett is csak olyan indiai vendégmunkás állhat, aki ismeri a Himnuszt, és vizsgán bizonyította, hogy tud késsel, villával enni, továbbá azzal is tisztában van, hogy tilos nemi erőszakot elkövetni.

    A rendeletben foglalt tematikába bármi belefér. Nagyon nagy különbség van aközött, hogy valaki felismeri a Himnuszt, ha hallja, és fejből el kell szavalnia. A vizsga kiüresítésére kiválóan alkalmas megoldás lenne, ha csak egy, meglehetősen egyszerű tételsor lenne, amit a vendégmunkások relatíve kis erőfeszítéssel bemagolhatnak. Ha vaktérképen kell majd megjelölni

    • vagy az 1848–49-es szabadságharc,
    • vagy az I. világháború,
    • vagy a II. világháború,
    • vagy az 1956-os forradalom

    fontosabb ütközeteinek helyszíneit, akkor borítékolhatóan nem sok vendégmunkás fog hosszabbítást kapni.

    A gettólakóknak nem kell kulturáltnak lenniük

    Vizsga nélkül is kaphatnak hosszabbítást azok, akik beruházás megvalósítása céljából kapnak tartózkodási engedélyt. Pedig az is maximum 3 év itt-tartózkodásra jogosíthat, mint a vendégmunkás tartózkodási engedély. Igaz, a kormány törvénybe írta, hogy a specifikusan egy beruházásra behozott vendégmunkásokat lehetőleg a honos népességtől minél inkább elkülönítetten kell szállásolni, lehetőleg a beruházás területén amolyan vendégmunkásgettókban.

    A vendégmunkásokat elrejtené a kormány, a gazdag "migránsok" a NER-potentátok vagyonát hizlalnák

    Miközben a kormány „migránsgettók" rémével hergel, vendégmunkásgettók felállítására kötelezné a külföldieket dolgoztató beruházókat. A tehetős külföldiek viszont szabadon járkálhatnak, ha beszállnak a miniszterelnöki vő valamelyik ingatlanalapjába.

    Ugyanakkor természetesen az ilyen vendégmunkásoknak sem lehet megtiltani, hogy szabad idejükben elhagyják az akkugyár építési területét, sőt egyébként azt sem, hogy máshol találjanak maguknak szállást, vagy hogy a foglalkoztatójuk máshol szállásolja el őket. Így a jogszabálytervezet alapján bármikor előfordulhat majd, hogy egy kínai akkugyár építésén dolgozó indiai vendégmunkás véletlenül betéved egy helyi kocsmába, ahol – vizsga híján – nem lesz képes részt venni a József Attila költészetéről, esetleg a kiegyezés hosszú távú társadalmi és politikai következményeiről folytatott eszmecserében a műintézmény törzsközönségével.

    Szintén vizsga nélkül kaphatnak hosszabbítást a szezonális vendégmunkások. Igaz, ők csak maximum 6 hónappal hosszabbíthatják meg az alapból 6 hónapra szóló tartózkodási engedélyüket. Ilyen időtávon már az életszerűtlennél is életszerűtlenebb lenne kulturális vizsgát tetetni a vendégmunkásokkal.

    Akik megfelelően kulturáltak

    Végül, de nem utolsósorban a rendelettervezet tartalmaz egy listát azokról az országokról, amelyek polgárai vizsga nélkül kaphatnak hosszabbítást – attól függetlenül, milyen tartózkodási engedélyük van, és az amúgy vizsgaköteles-e. Amolyan megfelelően kulturált harmadik országok listája. A listán elsősorban európai, nem uniós országok vannak. A Balkán országai, továbbá például az Egyesült Királyság, San Marino, Monaco, Ukrajna és Oroszország. A legtávolabbi kivételezettek Örményország és Georgia (Grúzia).

    Abban van ráció, hogy az egyébként európai, csak épp nem uniós országok polgáraival szemben nem támaszt plusz „kulturális” elvárásokat a kormány. Ugyanakkor

    nehezen magyarázható, hogy ha egy britről a jogalkotó feltételezi a kulturális kompatibilitást, akkor egy amerikairól miért nem?

    És aztán ott vannak a távoli, „szövetséges” vagy legalábbis a kormány által nagy becsben tartott országok, mint Kína vagy Dél-Korea. Amelyek ráadásul éppenséggel az Uniót nem számítva a beáramló működőtőke legnagyobb küldő országai. Azzal együtt, hogy a kínai akkugyárban itt dolgozó kínai polgárok jó eséllyel nem vendégmunkásként érkeznek majd, hanem cégcsoporton belüli áthelyezéssel, így itt-tartózkodásuk nem vizsgaköteles, Peking alighanem kevéssé értékeli, hogy nem került fel a megfelelően kulturált országok listájára.

    Borítóképünk illusztráció. Fotó: AFP