1,3%-ról 0,2%-ra csökkentette az idei előrejelzést a gazdasági minisztérium Berlinben. Ezzel Németország a G7 nagyhatalmak között az utolsó helyre került. Az USA áll az első helyen az OECD listáján 2,1%-kal, utána Japán következik 1%-kal. Tegyük ehhez hozzá, hogy India növekedését az IMF idén 7% fölé jósolja, Kínának pedig több mint 5%-ot tart valószínűnek.

Az eurózóna idei növekedését 0,6%-ra jósolta az OECD, de ez még azelőtt volt, hogy Berlingen jelentősen rontottak volna az előrejelzésén.

Miért gyengélkedik a német gazdaság, amely meghatározó szerepet játszik az Európai Unióban? A kieli világgazdasági intézet igazgatója így foglalta össze “a német beteg” problémáit: ”Arra alapoztuk a gazdaságunk fejlődését, hogy mindörökké rendelkezésünkre áll majd az olcsó orosz energia, a kínai piac egyre bővül, és az USA továbbra is garantálja Európa biztonságát. Putyin Ukrajna elleni agressziója után mindhárom alapfeltétel megszűnt, illetve kérdésessé vált.”

Robert Habeck gazdasági miniszter Németország gazdasági helyzetét “drámaian rossznak” minősítette. Ennek fő okát a német alkancellár abban látja, hogy az ukrajnai háború miatt megszűnt az olcsó orosz energia importja. A német iparban korábban kialakult a függés az orosz gáztól – emlékeztetett Robert Habeck. A zöld alkancellár arról nemigen beszél, hogy a függés az orosz gáztól azért vált annyira drámaivá Németországban, mert a zöldek hatására leállították a nukleáris erőműveket.

Habeck az exporttal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy új globális helyzet alakult ki, amelynek következtében az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és a szövetségeseit is erre akarja rávenni. Az alkancellár itt megfeledkezik arról, hogy nem vadonatúj jelenségről van szó, hiszen már Donald Trump amerikai elnök megkezdte a kereskedelmi háborút Kína ellen, amely Németország legfontosabb kereskedelmi partnere. Olaf Scholz kancellár áprilisban újra Pekingbe készül annak ellenére, hogy az USA ezt nem javasolja szövetségeseinek. Igaz persze, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert is Pekingbe várják a közeli napokban.

Migránsok nélkül meghalna a német ipar – erről is beszélt Habeck megemlítve, hogy Németország gyorsan öregszik, kevés a fiatal. Ezért mindenképp szükség van bevándorlókra. Itt az a probléma, hogy a migránsoknak csak elenyésző része szakmunkás, márpedig ezekre van igazán szüksége a német iparnak. A bevándorlók szakképzése idő- és pénzigényes feladat, és ez sok helyen ellenérzéssel találkozik a helyi lakosság körében. A politikus szerint “reformokra van szükség”. Csakhogy a német kormánynak meg van kötve a keze az adósságplafon miatt. Erre legutóbb az alkotmánybíróság döntése emlékeztette a berlini kormányt, amely kénytelen volt átírni az idei költségvetést. A baj az, hogy a kormánykoalíció is megosztott azzal kapcsolatban, mit kellene tenni a válság leküzdésére?

A zöldek szeretnék megszüntetni az adósságplafont, hogy a kormány többet költhessen a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztésére. A liberális FDP viszont ragaszkodik hozzá, és megszorító intézkedéseket javasol a különben is népszerűtlen kormánynak. A CDU ellenzékben jelentős adócsökkentést szeretne elérni a nagy vállalkozásoknak. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland Brüsszelt bírálja, és felveti a Dexit, a kilépés gondolatát az Európai Unióból. “Ennél nagyobb katasztrófa nem is érhetné a német gazdaságot” – hangsúlyozza Olaf Scholz kancellár.

Mindeközben a közvélemény egyre kritikusabb a döntéseket hozó elittel szemben: ”Németország úton van afelé, hogy újra Európa beteg embere legyen. A fizetésképtelen cégek száma 20%-kal nőtt meg tavaly az építőiparban. Miközben óriási a lakáshiány Berlinben, mi egészen egyszerűen nem tudunk új lakásokat építeni a szabályozás miatt” – panaszkodott a BBC tudósítójának Berlinben André Kasimir építési vállalkozó. Hozzátette: ”ennek a kormánynak halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp könnyíthetné meg a számunkra a házak építését és általában az életünket”.

A közszolgálati Deutsche Welle a német kormány bejelentését a várható idei növekedésről azzal illusztrálta, hogy sok német kiskereskedelmi cég elbocsátja dolgozóit, mert nem számít a forgalom növekedésére, sőt, ellenkezőleg a fizetőképes kereslet csökkenését tartja valószínűnek 2024-ben Németországban.