Több mint tíz év távlatából az azóta nyilvánosságra került jelentések és a sajtó által feltárt részletek ismeretében érthetetlen, hogy V. János, a bicskei gyermekotthon pedofíliáért jogerősen elítélt volt igazgatójának hogy sikerült 2016-ig megúsznia, hogy börtönbe kerüljön. Főleg, hogy évekkel korábban, már 2011-ben lebukott. Az eddig feltárt események alapján összefoglaljuk, kik tudhattak arról, hogy valami nagyon nincs rendben a gyermekotthonban.

2011. szeptember 16-án a Telex által bemutatott jegyzőkönyvek szerint a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola két alkalmazottja elment az intézmény akkori fenntartójához, a Fővárosi Önkormányzathoz, V. János miatt, aki akkor már 21 éve volt az otthon igazgatója. Csókay László osztályvezetővel beszéltek az ügyben, arról, hogy az igazgató szexuálisan zaklatja az intézményben élő és tanuló diákokat. Mostani tudásunk szerint ezek a zaklatások 2007 és 2011 között történtek. A dolgozók a jelentés szerint egyértelműen fogalmaztak: „néhány gyerek jelzése alapján felmerült, hogy az igazgató bizonyos esetekben nem megfelelő magatartást tanúsít a növendékekkel, félreérthető szexuális tartalmú gesztusokat, kijelentéseket tesz”. Szeptember 22-én a két bejelentő írásban is részletesen leírta, hogy mi történik Bicskén.

Csókayval e hét csütörtökön jelent meg interjú a Népszavában, ahol azt mondta, hogy mindenről, vagyis feltehetően arról a 2011 szeptemberi beszélgetésről is tájékoztatta közvetlen főnökét, Pölöskei Gábornét. Pölöskei Gáborné ebben az időszakban a gyermekotthont fenntartó Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának vezetője volt, ő egyébként Áder János későbbi köztársasági elnök testvére. Hogy ő mit kezdett az információval, azt egyelőre nem tudjuk. Kérdéseinkkel megkerestük, ha válaszol, arról beszámolunk. Csókayval a mostani interjúja után a V.-t védő mondatai miatt szerződést bontott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola is.

Néhány nappal a két bicskei bejelentő írásos nyilatkozata után Csomós Miklós, Tarlós István főpolgármester-helyettese bejelentette az ügyet az Országos Rendőr-főkapitányságon, a hatóságok így 2011. szeptember 29-én értesültek az állításokról.

Csomós Miklós

Csókay Lászlónak osztályvezetőként lett volna arra lehetősége a vádakat hallva, hogy felfüggessze V. Jánost, vagy fegyelmi eljárást indítson ellene, de ezt nem tette meg. 2012-ben a Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta „nem láttam megalapozottnak a gyanúkat”. Amikor a lap újságírója rákérdezett, hogy miért nem mentette fel V. Jánost, azt mondta, „felmenteni egy intézménynek a vezetőjét egy vélt bűntett miatt hatalmas felelősség. Elegendő intézkedésnek tartottam, hogy az igazgatót szabadságra küldöm és haladéktalanul jelzem a problémát a szakszolgálatnak, különös tekintettel arra, hogy folyamatban volt a rendőrségi vizsgálat”. Csókay "szakszolgálat" alatt a Gyermekvédelmi Szakszolgálat illetékes egységét érthette, amely az állami Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá tartozik. Az ottani vizsgálat és a rendőrségi vizsgálat tehát ekkortájt párhuzamosan zajlott.

A rendőrségi nyomozás kezdetén V. János lemondott arról, hogy ő legyen az általa zaklatott gyermekek gyámja. A gyámhivatal a gyanúba keveredett igazgató helyettesét, a később a kegyelemről elhíresült K. Endrét rendelte ki gyámnak. Arról nincs információnk, hogy K. Endre mióta és mit tudott arról, ami az intézményben történt. A nyomozás majdnem egy évig tartott, a rendőrök 34 tanút hallgattak ki, köztük volt kilenc gyermek is. Itt pedig minden érintett azt állította, hogy V. János nem zaklatott senkit.

A rendőrség így 2012 nyarán lezárta a nyomozást, indoklásuk szerint a bűncselekmény nem volt megállapítható.

2012-ben azonban nem csupán rendőrségi nyomozás volt, hanem az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté is részletesen foglalkozott a kérdéssel. A mai napig elérhető jelentésben pedig olvasható egy fontos mondat is, számolt be róla a 444: „Szabó Máté az emberi erőforrások miniszterét kérte, hívja fel a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók figyelmét a gyermekvédelmi törvényben foglalt jelzési és együttműködési kötelezettség teljesítésére”. 2012 októberében az emberi erőforrások miniszterét Balog Zoltánnak hívták. Szabó azonban nem csak Balognak jelzett, hanem felkérte a legfőbb ügyészt, vagyis Polt Pétert arra, hogy jelentését „ismertesse az irányítása alá tartozó nyomozó- és a nyomozás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészi szervekkel”. Megkérdeztük Polt Péter legfőbb ügyészt arról, hogy kapott-e jelzést Szabó Mátétól 2012-ben az ügyben, nevében az ügyészség válaszolt lapunknak. Azt írták, hogy „a Legfőbb Ügyészség illetékes osztálya – az ajánlásnak megfelelően – a jelentést 2012. november 6-án megküldte az (akkori) fővárosi/megyei főügyészségeknek, felhívva a figyelmüket arra, hogy amennyiben a törvényes képviselő érdekei a fiatalkorú érdekeivel ellentétesek, a vonatkozó eljárásjogi szabályoknak megfelelően eseti gyámot kell kirendelni”. Válaszukban viszont kiemelték, hogy

az ombudsmani jelentés olyan adatot nem tartalmazott, amely új nyomozás elrendelését indokolta volna.

Az ügy ezek után elcsendesült. Annak ellenére is, hogy V. János 2015-ben Bárczy István-díjat kapott a Fővárosi Önkormányzattól. A díjat Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettes kézzel írt felterjesztésére vehette át Tarlós István egy másik helyettesétől, Szentkirályi Alexandrától. 2016-ban pedig V. János Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott, amelyet Balog Zoltán távolléte miatt Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető minisztertől vehetett át.

Szentkirályi Alexandra

MTI/Kovács Tamás

Azt Szentkirályi a legutóbbi kormányinfón határozottan tagadta, hogy a fővárosi díj átadásakor tudott volna arról, mit követett el V. János. Tarlós István a Telexnek állította, ő sem tudott az ügyről, 2011-ben a 3-as metró felújításával és a BKV finanszírozásával volt elfoglalva. Ami pedig az állami kitüntetést illeti, nem utal rá semmi, hogy annak átadása előtt Lázár János bármilyen információt is kapott volna a 2011-es ügyről, főleg, hogy nem az ő tárcájához tartozott az a terület, amelyen V. János a díjat megkapta.

Robban a bomba

2016-ban, néhány hónappal azután, hogy V. János megkapta rangos állami elismerését, felborultak körülötte a dolgok. 2016 szeptemberében V. János egyik áldozata öngyilkosságot követett el. A bicskei gyermekotthon egyik korábbi lakója, akit az igazgató szintén molesztált, tett egy feljelentést, és az ügyben rendőrségi nyomozás indult. Néhány nappal később, szeptember 22-én a gyermekotthon egyik lakója jelezte gyámjának, hogy V. János szexuálisan bántalmazta őt, a gyám pedig másnap feljelentést tett, ezen feljelentés nyomán pedig a megyei rendőrfőkapitányság is nyomozni kezdett. Ezeket a feljelentéseket a hatóságok már másképp kezelték, mint a 2011-est, lépett az állami felügyelet alatt működő Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság is: felfüggesztették V. Jánost állásából, belső vizsgálatot rendeltek el, majd ők is feljelentést tettek.

Októberre bekapcsolódott az RTL is, ők hatodikán mutatták be a történteket. V. János és K. Endre pedig 2019-ben börtönbe került. Ezután Bicske városa visszavonta V. János díszpolgári címét, amit még 2000-ben kapott, és a főváros is visszavonta a Bárczy-díjat. Az érdemkeresztet viszont az állam nem vette vissza. A 168 Órának a Köztársasági Elnöki Hivatal azt írta, hogy ezt a kitüntetést hivatalosan a miniszterelnök előterjesztésére adományozza a köztársasági elnök, visszavonására pedig a hatályos jogszabályok szerint nincs mód.

K. Endrének 2023. április 27-én adott kegyelmet Novák Katalin volt köztársasági elnök, aki a pápa látogatására hivatkozva osztott ki egyszerre több kegyelmet is. Így szabadulhatott a börtönből például Budaházy György is. A kegyelem ténye csupán úgy derült ki, hogy K. Endre ügyében folyt egy eljárás a Kúrián is, azonban a férfi még azelőtt kapott kegyelmet, hogy az lezárult volna. A Kúrián futó eljárás dokumentumai közé viszont bekerült, hogy K. Endre kegyelmet kapott, mindez pedig bekerült a Kúria hivatalos folyóiratába is, ahol egy ügyvéd szúrta ki, majd küldte el a sajtónak. Az első cikk a témában a 444-en jelent meg február másodikán, Novák Katalin azonban egy szűkszavú közleményen túl egészen február hatodikáig nem szólalt meg. Akkor sem magától hozta fel az ügyet, újságírói kérdésre mondta azt, hogy undorodik a pedofíliától, pedofilnak pedig nincs kegyelem. Novák ezt követően kizárólag akkor szólalt meg a témában, amikor február tizedikén lemondott köztársasági elnöki tisztségéről. A Novák által kiadott kegyelmet igazságügyi miniszterként Varga Judit ellenjegyezte, február tizediki lemondásán túl egyáltalán nem kommunikált az ügyben. Az ügybe február 16-án belebukott Balog Zoltán, a református zsinat elnöke is, igaz, ő püspöki címéről nem mondott le.

Novák Katalin

AFP/Sandor Palace

2024-ben, a botrány kitörése után a főváros ismét elővette házon belül az ügyet. Karácsony Gergelyék arra jutottak, hogy 2015-ben, amikor V. Jánost díjazta a városvezetés, elő kellett volna szedni a 2011-es dokumentumokat. Karácsony azonban tovább is ment: a jövő heti Fővárosi Közgyűlésen vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni a témában. A díjat, amelyet V. János a fővárostól kapott, elvette tőle a városvezetés.

Kérdés, hogy a főváros hamarosan felálló bizottsága mit talál még az ügyben, kiderül-e még bármi azzal kapcsolatban, hogy kik értesülhettek még a V. Jánost körüllengő gyanúról, és mit tettek, vagy nem tettek az ügyben.

Összes cikkünket a kegyelmi botrányról itt tudja elolvasni.

Borítóképünkön a bicskei gyermekotthon. Fotó: R. Kovács Attila