Az LMP közérdekű adatigénylésben kérte ki az Igazságügyi Minisztériumtól K. Endre kegyelmi ügyének felterjesztési dokumentumát, a kegyelmi döntéshez szükséges előkészületi iratokat és a további kapcsolódó dokumentációt, ám ezek kiadását a minisztérium megtagadta, ezért

az LMP perre viszi az ügyet, hogy a nyilvánosság megismerhesse K. Endre kegyelmének részleteit.

A párt szerint a valódi kérdés továbbra is az, hogy milyen indokkal kapott kegyelmet K. Endre. „Novák Katalin és Varga Judit lemondása csak egy tüneti kezelés volt, magyarázatot és bocsánatkérést továbbra sem adott senki” – véli a párt.

Novák Katalin február 10-én mondott le köztársasági elnöki posztjáról, miután kiderült, hogy tavaly április 27-én kegyelmet adott nemcsak Budaházy Györgynek, hanem K. Endrének is.

Ő a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese volt, és jogerősen azért kapott három év négy hónap börtönbüntetést, mert az intézmény pedofil igazgatójának áldozatait megpróbálta rávenni arra, hogy vonják vissza az igazgatóra terhelő vallomásukat.

Nem sokkal később Varga Judit volt igazságügyi miniszter is bejelentette, hogy távozik a közéletból - állítólag ő nem javasolta a kegyelmet, Novák döntését mégis ellenjegyezte. Arról, hogy Vargának milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben, ebben a cikkünkben írtunk:

„Ha nincs ellenjegyzés, nincs kegyelem" - megmutatjuk, milyen szerepe volt Varga Juditnak Novák Katalin pedofilügyes döntésében

A mindenkori igazságügyi miniszternek a magyar jogrendben van arra lehetősége, hogy felülbírálja, ha a köztársasági elnök valakinek kegyelmet ad. Elmagyarázzuk, hogyan működnek a kegyelmek, a döntés idején az igazságügyi miniszternek, Varga Juditnak pedig hol lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozza azt, hogy Novák Katalin a pápa látogatására hivatkozva kegyelmet adjon egy pedofilügyben elítélt férfinak.