Akiknek meglett a magyar költségvetés két és félszerese egy nap alatt: ezt tudja a mesterséges intelligencia
A világon harmadikként az Nvidia értéke lépte át a kétezermilliárd dollárt. És lehet, hogy ez még csak a kezdet.
Múlt hét szerdán derült ki, hogy az Nvidia negyedik negyedévi adózott eredménye 12,28 milliárd dollár, részvényenként 4,93 dollár lett. Mindez azt jelenti, hogy a cég az egy évvel ezelőtti negyedévhez képest 769 százalékkal növelte a nyereségét, ha pedig az egész évet nézzük, úgy 580 százalékos az ugrás.
A megugrás nem a semmiből jött, hiszen már tavaly májusban, amikor azt közölte a cég, hogy a második negyedévben a bevétele eléri majd a 11 milliárd dollárt (aminél most már, háromnegyed évvel később a nyeresége is nagyobb), egy nap alatt negyedével nőtt a cég értéke – tőzsdei értéken ekkor érve el az ezermilliárd dolláros határt.
Hogy ez mennyire a múlt már, azt jól mutatja, hogy múlt pénteken már arról lehetett olvasni: az Nvidia a 2 ezer milliárd dolláros értéken is túljutott annak köszönhetően, hogy csak csütörtökön 277 milliárd dollárral nőtt az értéke. Csak hogy el tudjuk helyezni ezt az összeget:
ha valaki egy teljes napra álomba merült volna, az 24 órával később arra ébredt volna, hogy a cég 99,4 ezer milliárd forinttal ér többet annál, mint amennyit a lefekvéskor ért, ez pedig két és félszerese annak, amit a magyar kormány a 2024-es költségvetés tavaly nyári elfogadásakor kiadásként számolt.
Az akkori számok szerint az államháztartás központi alrendszerének idei évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint lesz 2024-ben. És maradva az összehasonlításoknál: az utolsó negyedéves nyeresége forintban számolva (4 411 milliárd forint) nagyjából annyi volt az Nvidiánál, mint a magyar költségvetés 2023-as hiánya (4593 milliárd forint).
És hogy ne csak a magyar helyzethez hasonlítsuk a számokat: az egy nap alatti 277 milliárd dolláros értéknövekedés abszolút rekord, korábban egyetlen egy cég sem tudott hasonlót felmutatni, és nem mellesleg több, mint a Coca-Cola teljes értéke, ami aznap 265 milliárd dollár volt. Az Nvidia immár értékesebb cég, mint az Amazon vagy a Google anyacége, az Alphabet és a Wall Streeten már csak két vállalat, a Microsoft és Apple ér többet nála. Nem is csoda, hogy a Goldman Sachs elemzője úgy kommentálta az adatokat, hogy az Nvidiáé a legfontosabb részvénypakett jelenleg a Földön. Ezt alátámasztotta egy, a Reutersnek név nélkül nyilatkozó bróker is: "Európai alapkezelő vagyok, de a Nvidia eredményeiről több e-mailt kaptam, mint korábban bármiről. Voltak telefonhívások, minden bróker 10 perces eligazításokat tartott, ez elképesztő".
De mibű?
A válasz, mindössze két betű: MI, azaz mesterséges intelligencia. A ChatGPT megjelenése ugyanis nemcsak nekünk, hétköznapi embereknek nyújtott új szórakozási lehetőséget, hanem teljesen felbolydította az egész piacot is, amit az Nvidiánál jobban, most már ki lehet jelenteni, senki sem használt ki.
Ennek oka pedig az volt, hogy időben léptek: miután a korábbi videókártyákkal elért sikerek után a 2008-as válságban majdnem tönkrementek, szinte mentőövet nyújtott a cégnek a kriptovaluták megjelenése. Ezek megszerzéséhez ugyanis úgymond bányászni kell, amellyel kapcsolatban hamar kiderült, hogy az Nvidia technológiája a legjobb. Márpedig a bányászat a GPU azon tulajdonságát használja ki, amelyet az MI is: a CPU ugyan gyorsabban végzi el a számítástechnikai műveleteket, de a grafikus chip egyszerre több folyamatot képes hatékonyan kezelni. A cég alapítója és mai napig vezérigazgatója Jensen Huang ezek után hat éve döntött úgy, hogy a mesterséges intelligenciára teszi fel a cég jövőjét, ami jól láthatóan bejött: az Nvidia akkoriban 120 milliárd dollárt ért, ma pedig akkori legnagyobb vetélytársa, az Intel ér 181 milliárd dollárt.
| 40 ezer dollár és az irigység |
Jensen Huang 1963-ban született Tajvanon, tízévesen ment a családjával az USA-ba, ahol – bár korábban tehetséges pingpongjátékosnak számított - chiptervezésből diplomázott az Oregoni Állami Egyetemen, a kaliforniai Stanfordon pedig villamosmérnöki végzettséget szerzett. A cég alapításáról pedig így számoltunk be korábban: két szakmabeli társával, Chris Malachowskyval és Curtis Priemmel a Szilícium-völgy központjában, San Joséban, a Denny's étteremlánc egy nem túl elegáns egységében 1993-ban készítették el az üzleti tervüket. Úgy vélték, a gyorsan terjedő személyi számítógépeken futó játékoknak szükségük lenne egy erős GPU-ra, hogy az előállított kép minél reálisabb legyen. Összedobták a 40 ezer dolláros induló tőkét, s mivel a tervezés során a fájljaiknak az NV (next version, következő változat) azonosítót adták, cégnévként az Nvisiont választották. Arról azonban kiderült, hogy mások már használják, például egy környezetbarát vécépapírt gyártó vállalkozás. Ezért Priem a latin szótárban megkereste az envy (irigység) – ami az NV rövidítés kiejtésére hasonlít – megfelelőjét, ez volt az invidia, amiből lecsippentették az „i” betűt, és megszületett az Nvidia. |
Ennek is köszönhető, hogy mára a cég megkerülhetetlen azok számára, akik MI-t használnak, hiszen az ő gyáraiból kerül ki a világ MI félvezető eladásainak mintegy 70-80 százaléka. És ez a számokban is megmutatkozik: amíg a cég korábban szinte csak a videókártyáiról volt ismert, most ez az üzletága 56 százalékos növekedéssel 2,87 milliárdos árbevételt ért el – ez már alig tizede a teljes bevételnek. És hát a többi üzletág is szinte inkább stagnál az összképhez képest: a cég autóipart kiszolgáló ága 4 százalékkal esett és 281 millió dollár bevételt ért el, a professzionális alkalmazásokhoz hardvert gyártó üzletág bevétele 463 millió dollárt hozott a konyhára, a többi ágazat – köztük a kriptopénzeket kiszolgáló – pedig összesen 90 millió dollárt tudott felmutatni.
Visszatérve a mesterséges intelligenciára: az Nvidia a legnagyobb beszállítója az úgynevezett generatív mesterséges intelligenciának, amely a gépi mélytanulási folyamat segítségével múltbeli adatokra támaszkodva hoz létre új tartalmat, legyen az szöveg, kép, videó vagy éppen programozási kód. És bár jogosan tehetnénk fel a kérdést, hogy mit csinál a többi nagy gyártó, mint például az Intel, az Advanced Micro Devices (AMD), az Amazon, a Microsoft vagy éppen a Google, a válasz egyszerű: lemaradtak.
Egyelőre ugyanis egyikük sem tudja felvenni a versenyt az Nvidia eszközeivel, ráadásul épp akkor, amikor világszerte hiány van a chipekből. A technológia olyan mértékben fejlődik, ami korábban elképzelhetetlen mennyiségű félvezetőt igényel, ezzel pedig a cégek nem tudják tartani a lépést. És egyelőre nem is látszik a megállás: az Nvidia is arra számít, hogy a kereslet jó ideig még meg fogja haladni a kínálatot, amit tovább mélyíthet az, hogy a következő generációs termékek kínálata – ami már az idei második negyedévben megjelenhet – szerintük is meglehetősen korlátozott lesz. „Valahányszor egy új termékekkel jelentkezünk, az igény rá a nulláról nagyon gyorsan hatalmasra nő, amit nem lehet egyik napról a másikra kiszolgálni" – kommentálta mindezt Jensen Huang nemrég. (Itt annyit még mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a cége szárnyalása Huangnak sem tett rosszat, a Bloomberg szerint 68,1 milliárd dolláros vagyonával a világ 21. leggazdagabb emberévé vált.)
Ez egyébként most a cég előtt álló legnagyobb kihívás: nemcsak új termékkel kell előállni, hanem azt is elérni, hogy tudjanak annyit gyártani, amekkora igény van rá. Igaz, Huang korábban azt is nyilatkozta, számukra fontosabb az, hogy kifinomultabbakká tegyék a processzorokat, mint hogy mennyiségben mindenkit el tudjanak látni. Ez egyelőre működik, de kérdés, meddig. Hogy csak két példát mondjuk: a McDonald’s az Nvidia segítéségével kezdte el használni az mesterséges intelligenciát hangfelismerésre 100 amerikai McDrive-ban, és ha beválik a módszer, akkor vélhetően csak aláírni kell egy nagy szerződést, Mark Zuckerberg pedig január végén közölte, hogy a Facebook anyacége 350 ezer szuperchipet vásárol 2024 végéig az Nvidiától, hogy felgyorsítsa az általános mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás-fejlesztést. Ha azt nézzük, hogy egy ilyen szuperchip ára 25-30 ezer dollár körül mozog, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Huang már dörzsöli a tenyerét és vélhetően a korábbi kijelentése ellenére is számolgatja, hol lehetne mégiscsak előtúrni azt a plusz kapacitást – főleg a tajvani TMSC segítségével –, ami ki tudja szolgálni ezt az igényt is.
Már csak azért is, mert ahogy Brian Colello, a Morningstar szakértője megfogalmazta: "A technológiában vezető vállalatok azt tervezik, hogy MI iránti igény kielégítése érdekében növelik a kiadásaikat, és jelenleg úgy tűnik, hogy gyakorlatilag az összes ilyen kiadás az Nvidia zsebébe kerül. Éppen ezért arra számítunk, hogy a termékkínálatuk bővülésével az Nvidia bevételei még 2025-ben is negyedévente több milliárd dollárral fognak növekedni”. És az is a még pozitívabb jövő felé mutathat, hogy a techkutatócég Gartner előrejelzése szerint a mesterséges intelligenciára globális elköltött összeg a 2022-es 124 milliárd dollárról 2027-ig 297 milliárd dollárig emelkedhet.
Ami még bekavarhat(na)
Az USA még Donald Trump elnöksége alatt indította kereskedelmi háborúját Kína ellen, méghozzá igencsak emlékezetes szavakkal: „Nem engedhetjük tovább, hogy Kína megerőszakolja az országunkat, márpedig ezt teszi. Ez a világtörténelem legnagyobb lopása.” Ezzel arra utalt, hogy ázsiai óriás az utóbbi évtizedekben rendre ellopta a nyugati technológiát, amit később a sajátjaként adott el. Ezt részben azért is tehette meg, mert az ország előírásai szerint az a cég, amely Kínában akart letelepedni – márpedig az olcsó munkaerő és anyagköltségek miatt sokan döntöttek így –, kénytelen volt bevenni egy kínai társat is az üzletbe, amely így hozzáférhetett minden érzékeny adathoz.
A kereskedelmi háborúban pedig igen hangsúlyos szerepet kaptak a chipek, amelyek eladását korlátozzák az ázsiai óriás számára. Ez pedig, ahogy az Nvidia is elismeri, hatással van az üzleti eredményeikre. "Megértettük, hogy pontosan mik a korlátozások, aminek megfelelően átkonfiguráltuk a termékeinket, hogy a szoftver semmilyen módon ne legyen feltörhető. Bár ez eltartott egy ideig, mára visszaállítottuk a Kínába szánt termékkínálatunkat" – kommentált a legutóbbi pénzügyi jelentés során Huang. Mindez jól hangzik, de azért nem ennyire egyszerű a történet: amikor tavaly októberben kijött egy szabály, miszerint 30 napig tilos a chipgyártóknak, így az Nvidiának is olyan processzorokat szállítani Kínának, Iránnak és Oroszországnak, amelyek a mesterséges intelligenciát támogatják, a cég értéke rövid időn belül majdnem 60 milliárd dollárt esett.
Ráadásul az Nvidia is azt mondja, hogy a versenyt most már nem is igazán a nyugati gyártókkal kell felvennie, hanem a Huawei-jel – ez viszont annyi előnyt jelenthet a számára, hogy a kínai cég termékeinek használatát sok nyugati országban korlátozzák, mert a kormányok attól félnek, hogy a megszerzett adatokat a kínai államnak adja ki, így pedig, ha egy nyugati cég MI-ben akar fejleszteni, akkor nem fogja tudni használni a Huawei termékeit. Hosszabb távon viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a kínai állam nem fél akár sok-sok milliárdos támogatással is megtolni a cégeit, ami nyugaton már piaci beavatkozásnak minősül, nem hiába van most EU-s eljárás is ennek kiderítésére – igaz, ez egyelőre a kínai e-autópiacot érinti.
Jó hír ugyanakkor a nyugati gyártók számára, hogy a háború egyenes következményeként mind az USA, mind az EU sokmilliárdos dolláros/eurós fejlesztési programokat indított, hogy felpörgesse saját gyártását. Hogy a végén mi lesz a nagy chipháború vége, azt ma még nem lehet biztosan kijelenteni, az azonban biztos, hogy az Nvidia egyelőre köszöni és jól van.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
