Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Magyarázatot adott a hvg.hu kérdésére a “gyermekvédelmi” jogszabály-szigorításon dolgozó Fidesz-frakció arra, hogy a tervekkel ellentétben miért nem nyújtották be hétfőre a javaslatot, és miért fújták le annak tárgyalását. Meglepő okot mondtak, és közölték: “további egyeztetések szükségesek”.

Úgy tűnik, elsőre túl szigorúra sikerült a Fidesz-frakcióban szövegezett “gyermekvédelmi” törvénymódosító csomag, amelynél így félő lehetett, hogy egyes elemei nem állnák ki az alkotmányosság jogi próbáját – erre lehet következtetni abból, ahogy a hvg.hu kérdésére a frakció a javaslatcsomag benyújtásának csúszását magyarázta.

A gyermekvédelmi törvénycsomagról további egyeztetések szükségesek annak érdekében, hogy megfelelő, alkotmányos megoldást találjunk”

– válaszolta a Fidesz-frakció sajtóosztálya kedden a hvg.hu-nak, miután arról érdeklődtünk, mi az oka, hogy az Orbán Viktor kormányfő által ígért, Kocsis Máté frakcióvezető szerint mintegy 20 jogszabály módosítását tartalmazó csomagot vasárnap este tervezték benyújtani, gyorsított eljárást és keddi szavazást kérve, ám hétfőn reggel váratlanul lefújták az egészet.

Kocsis Máté a módosító csomag bejelentésekor a februári kihelyezett frakcióülésen
MTI / Máthé Zoltán

A Fidesz-frakciótól érkezett válasz kitért arra, hogy a “cél világos, a gyermekek kárára elkövetett bűncselekmények tetteseit a törvény teljes szigorával kell büntetni”. Itt nyilván nem a jelenlegi törvények teljes szigorára gondoltak, hiszen akkor nem készülne 20 pontos módosító, hanem az új, tervezett törvény teljes szigorára.

Ha a készülő új változatról a Fidesznél is elismerik, hogy még csiszolni kell rajta a “megfelelő, alkotmányos megoldás” érdekében, az felveti annak lehetőségét, hogy a majdnem benyújtott változat az alaptörvénybe ütköző részeket tartalmazhatott. Ezzel pedig politikailag veszélyes helyzetbe hozhatja magát és ami még rosszabb, Orbán Viktort is a Fidesz:

nemcsak a törvénycsomag elfogadása utáni, államfői alkotmányossági vétó, hanem akár egy ellenzéki kezdeményezésű normakontroll eljárás nyomán is megsemmisítheti az új rendelkezéseket az Alkotmánybíróság.

Arra hiába kérdeztünk rá a Fidesz-frakciónál, hogy mikor, milyen formában nyújtják be a “javított, átdolgozott kiadást”, és mikor tervezik elfogadni. Azt sem árulták el, hogy már a teljes módósító javaslatcsomag volt-e, vagy csak annak egy része az, amit "A pedofil bűnelkövetők feltételes szabadságra bocsáthatóságának kizárásáról” címen készítettek elő.

Vasárnap összehívták, hétfő reggel lemondták az ülést, ami a még be sem nyújtott "gyermekvédelmi" törvénycsomagot tárgyalta volna

A zavarodottság és kapkodás ellenére még akár hétfőn benyújthatják a "gyermekvédelmi" törvénycsomagot. Ezért tehettek be egy plusz ülésnapot is, hogy rendkívüli eljárásban tárgyalják és el is fogadhassák kedden a néhány hete még nem tervezett, a kegyelembotrány miatt viszont mégis bevetett szigorításokat.

A hvg.hu írta meg hétfőn, hogy vasárnap este összehívták, majd hétfőn reggel le is mondták az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülését, ahol délelőtt már tárgyalták volna a fenti címen benyújtani tervezett “gyermekvédelmi” törvénymódosítás(oka)t. A rapid módon összehívott, majd lefújt ülés önmagában is furcsa volt,

az pedig főleg szokatlan, hogy egy olyan törvényjavaslat tárgysorozatba vételére hívnak össze ülést, amelyet még be sem nyújtottak.

Úgy tudjuk, a kormánypártok eredeti ötlete az volt, hogy a mintegy 20 jogszabályt módosító törvényjavaslat-csomagot a fenti címen egyéni képviselői indítványként adta volna be Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, esetleg a korábbi gyakorlatnak megfelelve Simicskó István KDNP-frakcióvezetővel közösen, majd a Fidesz–KDNP kivételes eljárást kért volna rá.

A hétfőn reggel lefújt bizottsági ülés napirendje, rajta az elmaradt témával
hvg.hu

A félévente csak négyszer alkalmazható kivételes eljárás egy jogszabály rendkívül gyors megszavazását teszi lehetővé. Ilyen esetekben nem kötelező a 8 napos társadalmi vita, ráadásul a parlamenti általános és részletes vita összevonva “letudható”. Így hétfőn benyújtva a jogszabály vitáját és zárószavazását is megtarthatták volna már kedden.

Érdekesség, hogy így hajtotta át a Fidesz a törvényhozáson egy éve, tavaly február végén egy nap alatt a Magyar Orvosi Kamara hatásköreit szűkítő törvénymódosítást. Most is ez lehetett a terv, ami megmagyarázná, hogy múlt pénteken miért tettek be egy addig nem tervezett plusz keddi ülésnapot, eredetileg politikailag súlytalan napirenddel. Sőt, úgy tudjuk,

annyira biztos volt ebben a menetrendben a kormányzat, hogy eredetileg Orbán Viktor is azt tervezte, 13 óra után elhangzó, napirend előtti felszólalásában külön kiemeli az addigra már benyújtott és a délelőtti bizottsági ülésen átment javaslatcsomagot, és a kivételes eljárást.

Egyelőre nem tudni, hogy az átdolgozás mennyi időt vesz igénybe, de a Fidesz gyorsíthat azzal, ha a javaslatot nem egyéni képviselői indítványként adják be, hanem a kormány nyújtja be. Ekkor bizottsági ülést sem kell összehívni, mert tárgysorozatba vételi eljárásra sincs szükség. Kivételes eljárást pedig így is kérhet a tárgyalásra írásban a képviselők egyötöde.

Egyszer már megégették magukat

A “gyermekvédelmi” törvényjavaslat jogi, alkotmányossági aggályokra hivatkozó átírására talán azért is hajlandó az időveszteség ellenére a kormány(párt), mert egyszer már az egyértelmű jelek ellenére nem foglalkoztak egy hasonló problémával és meg is égették vele magukat. Ahogy arról a hvg.hu korábban írt, a Pénzügyminisztérium szakértői egy, a kormány számára készített előterjesztéshez 2022 nyarán azt írták: “Ez a megoldás az önkormányzati tulajdonjog Alaptörvényben foglalt sérelmének megállapításával járhat.” Amire utaltak, az a 2023-as költségvetés megalapozását szolgáló salátatörvénybe rejtett, több fővárosi tulajdonú közterület “államosítását” célzó intézkedés volt, amit – nem hallgatva a szakértőkre – változatlan formában fogadtak el. Meg is lett a böjtje, mert a Karácsony Gergely vezette főváros a törvény megszavazása és végrehajtása – vagyis a terek elvétele – után bíróságon támadta meg a döntést, a Fővárosi Törvényszék pedig tavaly nyáron a fővárosnak adott igazat és a törvény megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.