Elmarasztalta a Fővárosi Törvényszék a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot (SZGYF), a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Kulturális és Innovációs Minisztériumot (az emberi erőforrások minisztériumának jogutódját – EMMI) keddi ítéletében a Topház speciális otthon ügyében. Az állami fenntartású intézményben a fogyatékkal élő 220 lakó esetében számolt be súlyos jogsértésről 2017-ben a Validity Alapítvány, az antidiszkriminációs pert is ők indították el.

Az elsőfokú ítélet szerint súlyosan sérült az otthonban élők szabadsághoz, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz, valamint oktatáshoz való joga. Bár az ítélet írásos formája csak a következő napokban készül el, és az abban foglaltak mérlegelése után dönti majd el a Validity, hogy fellebbeznek-e az egyelőre nem jogerős döntéssel szemben, a civil szervezet beszámolója szerint az ügyben eljáró bíró kiemelte, hogy az állami szervek nem látták el megfelelően a feladataikat. Az SZGYF, a kormányhivatal és az EMMI „tétlen megfigyelőként” nem tettek azért, hogy a Topházban elhelyezett, fogyatékkal élő emberek jogai tiszteletben legyenek tartva, a keresetben szintén említett Belügyminisztériumot, Miniszterelnökséget és a Máltai Szeretetszolgálatot azonban nem tartotta felelősnek a történtekben.

Hét évvel ezelőtt adta ki a Validity a „Kényszerzubbony és elkülönítés. Vizsgálat a Magyarországon fogyatékossággal élő felnőttekkel és gyermekekkel kapcsolatos rossz bánásmód és elhanyagolás ügyében” című jelentést, amely a nyilvánosság elé tárta a Topházban történt visszaéléseket. Nem sokkal később a magyar kormány az 1977 óta működő intézmény fenntartását kiszervezte a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, és Gondviselés Házává nevezték át, ezután történt, hogy a dolgozók által elkövetett erőszakos bűncselekmények és szexuális erőszak miatt is eljárás indult.

A szervezet képeket is közzétett a gödi intézményben uralkodó állapotokról, amelyeken látszott, hogy több ott lakót kényszerzubbonyban vagy megkötözve találtak a Topházban, emellett bántalmazással és elhanyagolással vádolták a fenntartót. Már akkor úgy látták, nem elszigetelt esetről van szó, hanem rendszerszintű problémák állnak a háttérben, ezért közérdekű keresettel (actio popularis) fordultak a bírósághoz meg nem határozott számú fogyatékkal élő tekintetében.

Kényszerzubbony, alultápláltság - lesújtó jelentés készült a fogyatékkal élőket gondozó gödi otthonról

Az értelmi fogyatékkal élők jogaival foglalkozó Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) azt követeli a magyar kormánytól, hogy azonnal zárassa be a gödi Topház Speciális Otthont. A magyar és brit illetőségű civilszervezet azt is kivizsgáltatná, hogyan költötte el az uniós forrásokat az intézmény.

Már az is több évbe telt, mire sikerült összegyűjteni az összes érintett gyámjának nevét – mondta az ítélet ügyében tartott sajtótájékoztatón Kegye Adél, a Validity Alapítvány ügyvédje. A folyamat során kiderült az is, egy-egy gyámhoz 30-40 ellátott tartozik, vagyis szinte lehetetlen a valós, mindennapi kapcsolat kialakítása, a gyámok pedig így nem is tudják érdemben képviselni a fogyatékkal élők érdekeit. Az pedig, hogy ezeknek az embereknek a jelentős része nem léphet fel önállóan abban az esetben, ha jogsértés áldozatává válik, szembemegy az ENSZ és az Európai Unió előírásaival is, amivel Magyarország az alapvető emberi jogi elvárásokat sem teljesíti – tette hozzá Steven Allen, a civil szervezet ügyvezető igazgatója.

Az eljárás során az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy se a Validity munkatársai, se más, független szakértők nem tudtak bejutni a Topházba többszöri kérésük ellenére sem. Ez nehezítette a bizonyítást is, és bár a 2017-es állításokat sikerült alátámasztaniuk, eszköztelenek voltak abban, hogy bemutassák a bíróságnak, nem elszigetelt esetről van szó. A hvg.hu kérdésére, hogy milyen indokkal tagadta meg az intézmény számukra a belépést, a szervezet képviselői azt mondták, sok esetben választ se kaptak a megkeresésre, máskor azzal érvelt az otthon, hogy a gyámok engedélyére lenne szükség a látogatáshoz, de azzal az érvvel is találkoztak, hogy „ez emberek lakóhelye, és nem lehet csak úgy besétálni valakinek az otthonába”.

Az, hogy elmarasztaló ítélet született a Topház ügyében, fontos fejlemény, de semennyire nem oldja meg a problémákat a Validity szerint. Mint mondják, a zárt ajtós intézmények, ahonnan az ott élőket nem vagy csak a legritkább esetben engedik ki, valós látogatási lehetőség pedig nincs, túl nagy kockázatot jelentenek a kiszolgáltatott helyzetben lévő legsérülékenyebb csoportokra nézve. Mint mondják, a lakhatásnak ez a formája diszkriminatív és szegregált, pedig már 2011-ben az volt a kormányzati célkitűzés is, hogy a több száz, akár ezer férőhelyes intézményeket decentralizálják, és kisebb közösségekben, támogatott házakban helyezzék el a lakókat. Ebben érdemi előrelépés azóta se sok történt, bizonyos esetekben úgy „valósult meg” ez a konstrukció, hogy ugyanazon a telken építettek fel több, kisebb épületet, a működés azonban alapvetően nem változott a korábbi állapothoz képest.

Szörnyű állapotok a gödi otthonban: az EU-hoz fordul a jelentést tevő szervezet

Ha Magyarország nem tudja a szükséges segítséget megadni a gödi otthonban élőknek, akkor az EU avatkozzon be - követelte sajtótájékoztatóján a Mental Disability Advocacy Centre, amely azt is sérelmezte, hogy uniós pénzeket költöttek az otthonra, amikor ott megsértették az emberi jogokat.

Feljebb említettük, hogy a gyámok rendszere se alkalmas arra, hogy a fogyatékkal élők érdekeit képviselje, a szociális ellátórendszer intézményeire pedig általánosan jellemző az alulfinanszírozottság és a szakemberhiány.

Túlterheltnek tartják az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát is a Validity szakemberei, úgy látják, még ha van is szándék javítani az állapotokon, hiányoznak az erőforrások ahhoz, hogy rendszeresen vizsgálják a Topházhoz hasonló intézményeket, és felügyeljék azok működését. Erre megoldást jelenthetne, ha biztosított lenne a független szakértők, civil szervezetek bevonása a folyamatba, és látogathatnák a szociális intézményeket, ettől azonban úgy tűnik, elzárkózik a kormányzat.

Bár a Topház-botrány kezdetén az ombudsmani jelentés is kimondta, hogy megalázó, embertelen körülmények között élnek az ellátottak, a rendszerszintű jogsértésekkel szemben a hivatal sem lép fel. „Ez például abból is látszik, hogy azóta is sorra engedélyezik a gödihez hasonló, nagy létszámú zárt intézmények létrehozását” – mondta Gurbai Sándor, a Validity Alapítvány szakértője.

Tovább ront a helyzeten, hogy 2022-ben az ombudsmani hivatal hatáskörét is visszavágták, ami a civilek szerint jól mutatja, mennyire nem fontos a kormány számára a fogyatékkal élők vagy más, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek képviselete.

„Hiába szánnak akár több száz millió eurót ezeknek az intézményeknek a valóban indokolt felújítására, ha ezek a jogsértések továbbra is fennállnak, akkor szinte mindegy, milyen állapotban van az épület” – mondja Steven Allen, aki aggódik, hogy nem a megfelelő lépések következnek majd az ügyben.

Intézetből közösségbe: a gödi otthon esete egy szakpolitika kudarcára világít rá

Az Emmi sietve jelentette be, hogy a "közeljövőben" bezáratja a gödi Topház Speciális Otthont, miután egy jogvédő szervezet jelentése sokkoló állapotokat tárt fel ott. Ám rejtély, mikor és miből számolhatják fel az intézményt. A hasonló projektekkel egyébként is sok a gond.

Egy esetet az Emberi Jogok Európai Bírósága elé is elvitt a Validity, a Topház egyik ellátottja ugyanis meghalt az intézményben, a civil szervezet szerint pedig az állam teljes kudarcot vallott abban, hogy következményei legyenek az ügynek. A civil szervezet szerint ezzel megsértették az emberi jogok európai egyezményének második cikkelyét, amely az egyén élethez való jogáról szól.

Biztosak benne a szakértők, hogy a gödi esethez hasonló jogsértések számtalan más magyar intézményben is rendszeresek. Mint mondják, időnként nyilvánosságra kerül egy-egy ilyen eset: néhány hónapja a szentgotthárdi pszichiátria ágyipoloska-inváziója kapott nagyobb figyelmet, az elmúlt hetekben pedig a bicskei pedofilügyhöz kapcsolódó kegyelem irányította rá a reflektorfényt a gyermekvédelmi rendszer súlyos hiányosságaira.

„Párhuzam a bicskei gyermekotthon és a Topház között, hogy egyik esetben sem volt lehetőség független vizsgálatokra, mulasztott az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Mind a két történet közfelháborodást váltott ki, amikor nyilvánosságra kerültek, de ez csak ideig-óráig elegendő. Ráadásul az, hogy egy-egy intézményben kivizsgálják a jogsértéseket, bántalmazásokat, nem szünteti meg a számtalan többi szociális intézményben zajló jogsértéseket” – értékelte a nyilvánosság szerepét Steven Allen.

Akárcsak a bicskei áldozatokat, a gödi Topház lakóit is megilletné kártérítés és egy nyilvános bocsánatkérés az állami szervek részéről a nemzetközi jog szabályai szerint – állítja Gurbai Sándor, a Validity fel is szólítja az államot a bocsánatkérésre. Az üzemeltető Magyar Máltai Szeretetszolgálat igazgatóját, Vecsei Miklóst pedig arra kérik, biztosítsa számukra a belépést az otthonba, hiszen ha valóban megszűntek az intézményi jogsértések, akkor nincs titkolnivalójuk a független jogvédők előtt.