szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a Nyugat egy, a hidegháborúra emlékeztető fegyverkezési versenybe akarja belerángatni Oroszországot.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

A NATO arra készül, hogy orosz területekre támadjon – jelentette ki Vlagyimir Putyin a csütörtökön tartott évértékelő beszédében. Az orosz elnök mindezt a svéd és a finn NATO-csatlakozással indokolta, és hozzátette, hogy Nyugat-Oroszország védelméről alaposan gondoskodni kell.

Vlagyimir Putyin nem visszatekintéssel, hanem a jövővel kezdte az évértékelő beszédét, és az ország fejlődésének hosszú távú kilátásairól értekezett, illetve arról, hogy vannak még bizonyos problémák, amiket meg kellene oldani ennek a fejlődésnek az érdekében.

Putyin ezt követően arra tért ki, hogy többekkel beszélt az országban, tanárokkal, önkéntesekkel, katonákkal, hogy felmérje a belső változtatások legfontosabb csápásirányait, de ezen beszélgetések arról is meggyőzték, hogy elsöprő többség támogatja az orosz elnök által továbbra is különleges katonai műveletként emlegetett ukrajnai háborút.

Innentől pedig már csak egy karnyújtásnyira volt Putyin a kedvelt vesszőparipájától, miszerint a gyarmatosításra törekvő Nyugat Oroszország vesztét akarja. Az USA teljes mértékben elszánta magát az ország megosztására – jelentette ki az orosz államfő. Oroszország tehát a szabadságáért és a függetlenségéért küzd – közölte. Ezt követően érkeztünk el a NATO-val kapcsolatos fejtegetésekhez. Itt Putyin azt is kijelentette, hogy egy Oroszország elleni nyugati támadás nukleáris választ is kiválthat, majd kijelentette, hogy megvannak a fegyvereik ahhoz, hogy a nyugati országokat a saját területeiken győzzék le.

A nyugati országok felsőbbrendűnek tartják magukat, de a ruszofóbia elvakít, és megfosztja az embereket a racionális gondolkodástól. Márpedig Oroszország nélkül nincs tartós béke a világban – jelentette ki. Ugyanakkor Putyin azt is kijelentette, hogy egy, a hidegháborúhoz hasonlatos fegyverkezési versenybe akarja a Nyugat és különösen az Egyesült Államok belerángatni Oroszországot. Bár ennek a problematikáját az orosz elnök nem járta körbe részletesen, ugyanakkor érdemes tudni, hogy a nagy fegyverkezési verseny annak idején túlterhelte a szovjet gazdaságot, és nagyban hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához.

Putyin ezek után a belpolitikai kérdésekre fordította, a figyelmét és a csökkenő születési rátával kezdett foglalkozni. Egyfelől elismerte ennek a tényét, másfelől viszont kijelentette, hogy ez egy globális trend, illetve hogy a vallásuknak és az erkölcsi értékeiknek a nagycsaládos életmód felel meg a legjobban. A következő téma a nyomor kérdése volt, innentől Putyin láthatóan kampányüzemmódba kapcsolt, és kijelentette, hogy a jelenleg nyomorban élők arányát (ez most 30 százalék Oroszországban) 2030-ra 7 százalékra fogja visszaszorítani, majd azt is megígérte, hogy növelni fogja a születéskor várható átlagos élettartamot is.

Ezt követően a sportolás fontosságáról beszélt, és megígérte azt is, hogy több milliárd rubelt fog fordítani iskolafejlesztésre is.

A következő téma a gazdaság volt, ahol Putyin az orosz gazdaság eredményeivel büszkélkedett el, majd megígérte, hogy Oroszország a közeljövőben a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalmává fog előrelépni.

Innentől Putyin meglehetősen rapszodikus csapongásba kezd a témakörök között, beszél arról, hogy fel kell lendíteni az orosz fegyverexportot, majd elővezeti, hogy a szankciók ellenére Oroszország vezető hatalom a búzapiacon (bár a szankciók a globális élelmiszer-ellátás okán soha egy pillanatig sem érintették az orosz gabonakivitelt), majd a halászatok finanszírozásával foglalkozott, és végül egy kis idő jutott a digitalizációnak és a mesterséges intelligenciának is, amiről Putyin kijelentette, hogy fontos dolog.

Az elhangzottakhoz képest talán érdekesebb az, ami nem került szóba az elnök beszédében. Nem említette például Putyin Transznisztriát, azaz a Dnyeszter Menti Köztársaságot: a luhanszki, illetve a donyecki népköztársaságokhoz, vagy a kaukázusi Abháziához, illetve Dél-Oszétiához hasonló, oroszok által kreált kamuállam és képviselői a napokban kértek segítséget Moszkvától. Voltak, akik azt várták az orosz elnöktől, hogy reagáljon erre a segélykérésre, ami magában rejtette a konfliktus kiszélesítésének kockázatát. Ám Putyin egy szót sem szentelt a Moldova területén létesített kamuállamra.

(via Sky News, BBC, RIA)