100 éves a Magyar Lovassport Szövetség

A Budavári Palotanegyed Főőrségi Lovardájában, mintegy kétszáz vendég jelenlétében ünnepelte alapításának századik évfordulóját a Magyar Lovassport Szövetség. Az eseményen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, dr. Nagy István agrárminiszter, valamint Ingmar de Vos, a FEI elnöke.

Az épület előtt a Nemzeti Lovas Díszegység, a BRFK Lovas Alosztályának lovasai és a Magyar Honvédség Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztályának tagjai álltak ünnepi díszőrséget.

Az est házigazdái ezúttal is Stróbl Dorottya és Szebényi Dániel voltak.

Az ünnepélyes eseményre több mint kétszáz vendég volt hivatalos, köztük Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, dr. Nagy István agrárminiszter, Ingmar de Vos, a FEI elnöke, dr. Balogh János rendőr altábornagy, valamint egykori és mai bajnokok.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a magyar lovas eszme a huszárvilágból nőtte ki magát

A vendégeket elsőként Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter köszöntötte, aki kiemelte, egy nagyon nagy és nagyon fontos esemény ez. A lovassport valahol sport, de legalább annyira katonaság is, hiszen a magyar lovas eszme a katonai világból nőtte ki magát, nem is tudni mi volt előbb, a huszár vagy a magyar, mindenesetre lovon járt egész életében – mondta. Mint minden nagy történetet, ezt is sikerek és kudarcok sorával lehet leírni. De összeköti ezt a 100 évet a ló és a lovasvilág szeretete, az idetartozás öröme, az izgalmak, a vetélkedés, a győzelem élménye. A miniszter köszönetet mondott mindazoknak, akik a lovakkal és a lovassportokkal töltik az idejüket.

Kiemelte, a Honvédelmi Minisztérium Sportállamtitkársága a lovassportokat is kiemelten figyeli és támogatja.

„Ide tartozónak érzem magam, mert magam is űztem a díjugratást, így ez a sport igazán a szívügyem. Erre a centenáriumi évre feltette a koronát Kaizinger Balázs, aki lovastusában olimpiai kvótát szerzett” – fogalmazott. A kvóta-, illetve éremszerzés cél a következő olimpiai ciklusban is – emlékeztetett.

Kaizinger Balázs és Szalay-Bobrovniczky Kristóf

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte az összetartás fontosságát, hiszen mint mondta, a magyar lovassport akkor tudott sikeres lenni, amikor egységes volt, például Monarchia vagy Örkénytábor idején. Akkor is feladat volt, hogy közös, jól definiált célok mentén az erőforrásokat és pénzügyi forrásokat egy irányba állítva, egy egységes szemlélet mellett törekedjünk a sikerre. Ebben a szellemben indult a közelmúltban az olimpiai felkészülést segítő program is, ami mostanra a végéhez érkezett. Ez fontos és jó lépés volt, mert olyan tudást hozott vissza Magyarországra, amit teljesen elvesztettünk: azt a menedzsment tudást, ami a sikeres versenyzéshez szükséges. Bár ez a program lezárult, előre kell tekinteni, hogy a következő olimpiára már éremeséllyel indulhassanak a magyar lovasok – emelte ki.

Most sem kell a sikerhez más, mint ami eddig is: jó lovak, jó lovasok, ezeket jól párosítani, magas szintű, egységes szemléletű edzői munka és jó menedzsment, az ehhez szükséges erőforrásokat pedig mögé kell tenni – összegezte a következő évek feladatait a honvédelmi miniszter.

Ingmar de Vos: örülök, hogy újra lesz magyar lovas az olimpián

Nem túlzás, hogy az est egyik meglepetésvendége a Nemzetközi Lovas Szövetség elnöke, a belga Ingmar de Vos volt, aki 2014 óta irányítja a FEI-t, jelenleg harmadik, egyben utolsó, 2026-ig tartó elnöki ciklusát tölti. 2018 augusztusában, a Longines FEI Nations Cup™ Jumping of Hungary CSIO5* Budapest alkalmából a Nemzeti Lovardába is ellátogatott, ahol a Nemzetek Díja versenyszámban a díjátadó ceremónián is részt vett. Elmondta, ezúttal is örömmel tett eleget a meghívásnak.

Megemlékezett a rendkívül erős magyar lovas hagyományokról, amelyek ma is a kulturális örökség részét képezik. Hazánkkal kapcsolatban azon is megakadt a szeme, hogy Fülöp herceg számos alkalommal ellátogatott ide, eredményesen versenyzett a Kecskeméten és Szilvásváradon rendezett fogathajtó versenyeken és még II. Errzsébet angol királynőt is meggyőzte, hogy látogasson el Magyarországra. Mint mondta, tisztelettel adózik elődje emléke előtt.

Kiemelte, a Magyar Lovassport Szövetség az évente megrendezett tucatnyi nemzetközi versennyel, több mint ötszáz regisztrált sportolóval és ezernél több regisztrált lóval, kiváló szakembereivel a FEI megbecsült tagja. Megemlítette azt is, hogy idén Szilvásváradon rendezik meg a négyesfogathajtó világbajnokságot.

A nemzetközi versenyeken sok érmet is szereztek a magyarok, különösen fogathajtásban, emlékeztetett. Mint mondta, erre Lázár Vilmos a legjobb példa, aki immár sportvezetőként segíti a lovassportot.

2024 az olimpia és paralimpia éve – emlékeztetett Ingmar de Vos. Jó látni, hogy lovastusában kvalifikációt szerzett egy magyar lovas, mellette pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy tartalékos pozícióban van egy díjlovas, illetve a díjugrató csapat. Ez már gratulációra érdemes – fogalmazott. Kiemelte: sokat fejlődött a sport, illetve az olimpia, sokkal több ország versenyez, mint 20 éve, így nehezebb megszerezni a kvalifikációt.

Az elnök elmondta, a múlt héten Versailles-ben megtekintette a lovas versenyek helyszínét, ami rendkívüli, a lovastusa tereppályája különösen látványos. Igazi mérföldkő lesz, ami hozzájárul, hogy világszerte népszerűsítse a lovassportot – emelte ki.

Beszéde zárásaként sok sikert, és további sikeres 100 évet kívánt a Magyar Lovassport Szövetségnek, illetve egy emléktárgyat nyújtott át magyar kollégájának, Lázár Vilmosnak.

Lázár Vilmos: a lovaknak örökre bérelt helye van a magyar emberek lelkében

Hatalmas megtiszteltetés, hogy elnökként idézheti fel a sorsfordító évszázad történéseit – mondta Lázár Vilmos, és arra kérte a jelenlévőket: emlékezzenek azokra a példaadó elődökre, akik kimagasló teljesítményükkel a magyar lovassportot világszerte ismertté és elismertté tették. Megemlékezett a Magyar Lovassport Szövetség korábbi 11 elnökének munkásságáról is, akik elkötelezetten szolgálták a lovassport jobbításának és fejlesztésének ügyét.

A Magyar Lovas Szövetség az 1920-as években embert próbáló nehézségek között kezdte működését és igyekezett a magyar lovassportot a nemzetközi szinthez felzárkóztatni. Majd mint oly sok mindent, a második világháború ezt a felívelést is derékba törte. A rendszerváltás évei is nehezen indultak, szinte a nulláról kellett újrakezdeni. Az azóta eltelt évek azonban bizonyítják, hogy a lovaknak örökre bérelt helye van a Kárpát-medencében és a magyar emberek lelkében – fogalmazott Lázár Vilmos.

Mint mondta, „szeretett sportunk mára stabil, tekintélyt és tiszteletet parancsoló talapzaton áll”, a Lovas Szövetség ismét régi fényében csilloghat. 750 tagegyesület, több mint 3000 igazolt versenyző, 4000 amatőr sportoló, 5000 regisztrált sportló, évi több száz verseny, sikeres szakmai programok, világszínvonalú események igazolják, hogy a Szövetség jó úton jár. Ebben nagy segítség volt a 2010-ben indított Nemzeti Lovas Program, illetve a kormány töretlen támogatása.

Mint mondta, az elmúlt időszak nem csak a lovassport, de a lovak forradalma is volt. A következő évek legnagyobb kihívása pedig az lesz, hogy meg tudjuk-e tartani a ló és az ember közös csodálatos világát a következő 100 év generációi számára.

Lázár Vilmos

Prof. dr. Sótonyi Péter: a hagyományokat meg kell élni

Az éjféli koccintást megelőzően az ünnepélyes gála utolsó felszólalója prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, a Magyar Lovassport Szövetség alelnöke volt, aki kiemelte: azok az emberek, akikről az este folyamán oly sok szó esett, Örkénytáborban egy olyan stílust teremtettek, ami világhírű volt.

Sótonyi professzor beszédét Ady Endre soraival zárta: „Csak akkor születtek nagy dolgok, / Ha bátrak voltak, akik mertek”. Mint mondta, száz évvel ezelőtt nagy bátorság kellett ahhoz, hogy egy széthullott országban létrehozzanak valamit, ami mind a mai napig tart. „Én azt kívánom magunknak, hogy mi is legyünk olyan bátrak. És reméljük, hogy 100 év múlva ránk, az ittlévőkre is vissza fognak gondolni” – mondta prof. dr. Sótonyi Péter.

Ünnepi díszben a Budavári Palotanegyed Főőrségi Lovardája

Színes-táncos lovassport-történelem

Az estet zenés-táncos, illetve bajnoki beszélgetésekkel tarkított műsor színesítette. Dr. Fonyódi Ildikó paradíjlovassal és Kaizinger Balázs lovastusázóval Szebényi Dániel, Hölle Martin fogathajtó világbajnokkal Stróbl Dorottya beszélgetett. Az ünnepi műsor fénypontja volt, amikor újjáépítése óta először ismét lovak léptek a Főőrségi Lovarda épületébe.

A különleges évforduló alkalmából a vendégeknek szánt emlékként a Magyar Lovas Szövetség újranyomatta a Szent György újság legelső lapszámát, amiből gróf Széchenyi Viktor ma is aktuális gondolatait Szebényi Dániel olvasta fel.

A bál jótékonysági célokat is szolgált. A bevételből származó 500 ezer forintos támogatást Lázár Vilmos adta át az I. Fonyódi Gyermekhuszár- és Tüzérbandériumnak. A díjat Domina Kata és Domina Barnabás vették át.

Az ünnepséget éjfél után koccintás és a születésnapi torta felszelése zárta.

Történelmi háttér

A Nemzetközi Lovas Szövetséget (Fédération Equestre Internationale, FEI) 1921. november 21-én, Párizsban nyolc nemzet részvételével alapították.

A Magyar Lovassport Szövetség elődje, a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége (MLEOSZ) 1924. február 29-én alakult meg, és 1927. április 8-án vették fel a FEI tagjainak sorába. Első elnöke Horthy István lovassági tábornok volt.

A Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége célkitűzései közé tartozott országos és nemzetközi versenyek szervezése és lebonyolítása, a lovassportok és lótenyésztés helyzetén pedig egy képes szaklap elindításával kívánt változtatni. A „Szent György, minden sportok lapja” 1924 márciusában indult útjára. A lap névadója sárkányölő Szent György, a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények, pásztorok, állattartók, illetve később a lovassport és a cserkészek védőszentje is. A lap digitális formában elérhető az Arcanum Digitális Tudománytárban.

Videók

Az ünnepi gáláról készült videófelvételek megtekinthetők a Riderline Facebook oldalán.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Magyar Lovassport Szövetség