Kik bonthatnak pezsgőt, ha néhány hónappal a választás előtt átírják a szabályokat?

DSC 3323
2023.12.07. 06:19
A Mi Hazánk Mozgalom már a 2024-es önkormányzati választásokra visszahozná a fővárosba a tisztán listás rendszert. Egyelőre nem világos, hogy a kormánypárti többség támogatja-e a javaslatot, Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő a parlamenti vitán úgy fogalmazott, „az önkormányzati választási módosítást akár készen is állunk támogatni”. Kinek, vagy kiknek kedvezne a szabályok átírása? Erre a kérdésre kerestük a választ.

„Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében egyes választási tárgyú törvények módosításáról” címmel nyújtott be javaslatot Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője.

Ebben többek között az alábbi javaslatok szerepelnek:

  • A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot.
  • A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a jelölőszervezet állíthat, amely főpolgármester-jelöltet vagy a fővárosi kerületek közül legalább háromban polgármesterjelöltet állított.
  • Azok a jelölőszervezetek, amelyek közös főpolgármester-jelöltet vagy legalább három fővárosi kerületben közös polgármesterjelöltet állítottak, közös fővárosi listát állíthatnak.
  • Nem kap mandátumot a jelölőszervezet fővárosi listája, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el, vagy a közös fővárosi lista, ha a fővárosi listákra leadott érvényes szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölőszervezet által állított közös fővárosi lista esetében tizenöt százalékát nem érte el.

2014 óta az a szabály, hogy a főpolgármester mellett a közgyűlés tagja a 23 kerületi polgármester, valamint további kilenc mandátumot a kompenzációs listákról osztanak ki.

Kinek kedvezhet?

A Tóka Gábor-féle Vox Populi elemzésében arról olvashatunk, hogy a mostani rendszerben – a 2022-es választási eredmények alapján – a Karácsony Gergelyt támogatók tábora akár még a mandátumszámuk minimális emelkedésére is számíthat a közgyűlésben.

Bár a szavazatelőnyük a Fidesszel szemben 2019-hez képest csökkent, de a 2022-es számokból kiindulva billegőnek tűnő kerületekben többnyire a kormánypárt irányvonala mentén szavazó polgármesterek vannak hivatalban, míg az ellenzéki polgármesterek zöme szilárdabb választói többséget érezhet maga mögött.

Az elemzés szerint az alapján tényleg tűnhet úgy, hogy a Fidesznek kedvez a Mi Hazánk Mozgalom javaslata, hogy a város egészében 2019 óta csökkent a Fidesz hátránya: az előző önkormányzati választásokon a kerületi képviselőjelöltek szavazatai között még 53:41 volt az állás aránya nem kormánypárti irányba, 2022-ben ez 48:41-re változott.

A Vox Populi mégsem tartja teljesen igaznak, hogy az arányos rendszer kedvezne a Fidesznek: egyrészt nem kedvez senkinek, mert szavazatarányosan osztja el a mandátumokat, ilyen szempontból igazságos, másrészt a 2014 óta használt rendszer „a Fideszre volt kimaxolva”.

Ha módosítják a választási szabályokat, annak egyetlen, biztosra vehető hatása lesz: esélyt ad a két nagy tömbön kívüli, kisebb pártoknak a mandátumszerzésre a fővárosi közgyűlésben. A Mi Hazánk javaslatában 5 százaléknál húznák meg a küszöböt. A Kétfarkú Kutya Párt a 2022-es országgyűlési választásokon Budapesten 5,2 százalék listás szavazatot kapott, a Mi Hazánk Mozgalom 4,1 százalékot.

A Medián és a 21 Kutatóközpont szeptemberi adatai alapján így fest a budapesti pártpreferencia-sorrend:

  • Fidesz–KDNP – 25 százalék
  • Demokratikus Koalíció – 11 százalék
  • Momentum Mozgalom – 10 százalék
  • Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 8 százalék
  • Mi Hazánk Mozgalom – 4 százalék
  • LMP – 2 százalék
  • MSZP – 2 százalék
  • Párbeszéd – 2 százalék
  • Mindenki Magyarországa Néppárt – 2 százalék
  • A Nép Pártján – 1 százalék
  • Második Reformkor – 1 százalék
  • „Egyéb” kategória – 1 százalék
  • Nem szavaz, nem tudja – 31 százalék

Királycsináló Kutyapárt?

A Vox Populi elemzésében potenciális forgatókönyvekről is olvashatunk, az egyik:

Ha egy ötpárti, Karácsony Gergelyt támogató lista 40, a Fidesz 37, a Kutyapárt 11, a Mi Hazánk Mozgalom 6 százalékot kap, akkor 14-13-3-2 listás mandátumra számíthatnának a javaslatban szereplő d'Hondt módszer alapján. Így a főpolgármesterrel együtt A Karácsony-pártiaknak 15 mandátumuk lenne a 33 fős közgyűlésben, tehát nem lennének többségben.

Ebben az esetben Karácsony Gergelynek szüksége lehet a döntéshozatalhoz a kutyapárti képviselők támogatására is.

A Political Capital is többek között arra jutott elemzésében, hogy a visszatérés a listás választási rendszerhez arra bátorítaná valamennyi komolyan vehető pártot, hogy önálló listán induljanak, „ezzel egyrészt azt lehetne elérni, hogy rengeteg, az ötszázalékos küszöb alatt teljesítő pártra adott szavazat kárba vesszen, másrészt az MKKP súlyát is meg lehet emelni a közgyűlésben, ami akár olyan törékeny helyzetet is előidézhet, hogy kellenek az ő szavazataik is a város működtetéséhez. Ha pedig a Mi Hazánk is megugraná az öt százalékot, az legalább egy mandátumot eredményezhet, márpedig a hatályos rendszerben, kompenzációs listáról szinte biztosan nem jutna ennek a közelébe.”

A Demokratikus Koalíció a módosító javaslatra adott reakciójában már kezdeményezte a fővárosi közös lista állítását. Az egyelőre nem világos, hogy az Országgyűlés megszavazza-e a választási szabályok módosítását. Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő a parlamenti vitán úgy fogalmazott, „az önkormányzati választási módosítást akár készen is állunk támogatni”.

(Borítókép: Karácsony Gergely az önkormányzati választásokon 2019. október 13-án. Fotó: Bődey János / Index)