A 2006 őszi zavargások 33 tüntetője kapott kártérítést a kormánytól, pedig meg sem sérültek
Fejenként mintegy 330 ezer forintot kapott az államtól a közelmúltban 33 olyan tüntető, akinek nem a teste, hanem a személyiségi jogai sérültek 2006 őszén. Korábban mintegy 300 milliót olyanok kaptak, akik a rendőri intézkedés, túlkapás miatt ténylegesen megsérültek. A szintén akkor megsebesült 399 rendőr nem kapott hasonló, külön kormányzati jóvátételt.
Már 350 millió forint közelében jár az az összeg, amit eltérő jogcímeken az Orbán-kormányok 2010 óta fizettek ki kártérítésként a 2006 őszi eseményekben megsérülteknek, vagy azoknak, akik nem sérültek meg, de joghátrány érte őket. A közelmúltban egy újabb csoport, 33 tüntető kapott fejenként 862 eurónyi, vagyis mintegy 330 ezer forint kártérítést – derült ki a hvg.hu kérésére kiadott hivatalos adatokból.
Még lassan 18 év távlatából is politikailag fontos emlék, a Fidesz Gyurcsány-ellenes narratívájának el nem múló központi eleme, és a szavazótábort összekovácsoló, traumatikus közösségi élmény a 2006 őszi zavargások idején történt, ahogy a Fidesz fogalmaz, lovasroham és szemkilövetés. Erről (is) készült az Elkxrtuk című film, év elején pedig az volt hír, hogy a Fidesz rendezvényein felbukkanó, Orbán-rajongó Szilágyi Ákos a 2006-os szemkilövetésről állítana szobrot Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga mellett.
Orbán Viktor 2010 óta igyekszik minden, akkor hátrányt szenvedett szimpatizánsát kárpótolni. Ennek legújabb állomása, hogy, mint azt a hvg.hu Belügyminisztériumnak küldött kérdéseire az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, az elmúlt 2,5 évben is fizettek még ki újabb állami kártérítéseket.
Az adatokat azért kértük ki, hogy ellenőrizzük, sikerült-e betartania a kormánynak saját, 2021 nyári, még a 2006-os események 15 éves évfordulójára – és a 2022-es parlamenti választás elé – időzített vállalását, miszerint újabb, kárpótlással addig nem érintett körnek fizet pénzt. Az 1354/2021-es kormányhatározat 53 olyan személy kártérítését rendelte el, akik addig kimaradtak. De vajon
miért éppen 53 tüntetőnek, miért 15 évvel később, és miért pont 862 eurót tervezett jóvátételként fizetni az Orbán-kormány?
A határozat azonosítja a jóvátétellel érintettek körét, említve “az Emberi Jogok Európai Bíróságának 20424/10. számú, a G. A. és társai kontra Magyarország ügyében érintett, eljárásjogi okból ki nem fizetett kártérítési igényeket”. Mellékszál, de a határozat szövege hibás, mert G. A. és társai ügy nem volt, a 20424/10 ügyszám L.G. (Gonda László – a Kossuth téri tüntetők egyik vezetője) és társai ügye.
A bíróság végzésből derül ki, miért 53 tüntetőre vonatkozott a 2021-es kormánydöntés. Az EJEB-et megjárt ügy 173 embert érintett és még 2010-ben indult: kezdetben Grespik László képviselte a sértetteket, majd az ő halála után Gaudi-Nagy Tamás vette át. A 173-ból 120 érintett megállapodott az állammal, fejenkénti 862 eurós kártalanításban, 53 személyt viszont nem sikerült felkutatni.
A kormány ennek, az “eljárásjogi és technikai nehézségek miatt” akkor kimaradt 53 embernek a peren kívüli kártérítését rendelte el 2021-ben. Azért, hogy azok is megkaphassák a többieknek már kifizetett 862 eurós összeget, akiket az EJEB-eljárásban nem sikerült megtalálni a Grespik László 2016-os halála miatti kényszerű képviselőváltás és időközi címváltozások miatt.
A több mind félszáz ember közül az eltelt 2,5 évben még 33-at sikerült felkutatni, így ők is megkapták a fejenként 862 eurónyi összeget. A hvg.hu-nak küldött hivatalos tájékoztatás szerint “a fennmaradó 20 személy esetében kifizetési akadály merült fel: károsult halála, nem reagált a megkeresésre, elérhetősége nem volt megállapítható.”
A történtek után 15-17 évvel 330 ezer forintnyi állami kárpótlást nyert 33 személynek tehát összesen közel 11 millió forintot fizettek ki. Fontos tudni, hogy sem ők, sem a 2018-ban már összesen mintegy 34 millió forint kárpótláshoz jutó 120 társuk sem sérülés miatt kapott pénzt, hanem azért, mert a rendőrség jogellenesen oszlatta fel a tömeget és ezzel sérült a gyülekezési joguk.
A sérültek már megkapták
Korábban, a 2010 előtti közel húsz, és a 2010 utáni másik csaknem tíz egyedi ügyben viszont összesen mintegy 30 millió forintot a 2006 őszi események olyan érintettjei kaptak, akik fizikailag is megsérültek, például a rendőrök megverték őket. Ehhez kell hozzáadni az Orbán-kormányok 2010 utáni, intézményesített jóvátételi programjában külön folyósított kártérítési összegeket.
Már 2010 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépése után fideszes javaslatra határozatban szólította fel az Országgyűlés a kabinetet a kártérítési igények peren kívüli kielégítésére. A kormány határozatot is hozott erről, és igyekezett is annak megfelelni: 2010 októberében közölték, hogy a 102 igénylő közül 98-at kártalanítottak, összesen 202 millió forint értékben.
A legtöbb, 28 millió forintos kártérítést az kapta, akinél egy gumilövedék maradandó szemsérülést okozott, emiatt öt műtétje volt, és az állása elvesztése miatt kieső jövedelmét is kompenzálták.
Egy másik áldozat, akinek szintén gumilövedékkel kilőtték a szemét, 11 milliót kapott, 4 milliót pedig az, akit a rendőrök a tévészékháznál vertek meg. A legkisebb összeget, 50 ezer forintot a rendőri intézkedés során a ruházatban okozott kárért fizették. A kormány következő, 2011. januári jelentése már "126 károsult ügyében 235 millió 322 ezer forint kártérítés" kifizetését rögzítette.
Időközben, 2011-ben elkészült a Balsai István – az MDF-kormány igazságügy-minisztere, fideszes képviselő, későbbi alkotmánybíró – által összeállított, a 2006 őszi események politikai felelőseit is kereső jelentés. A Balsai-jelentést 2012-ben fogadta el az Országgyűlés, a kormány pedig 2012 májusában jelentette, hogy addigra 149 károsultnak összesen már 270,57 millió forintot fizettek ki.
A Balsai-jelentésben is nevesített egykori ‘56-os emigráns, Lévay Attila 2006 október 23-án magyar zászlóval a kezében, békésen indult a rendőrök felé, hogy csitítsa őket, de körbevették és megverték, ő végül 2,5 milliós kártérítés kapott, ennek egy részét jótékony célra fordította. Az alábbi videofelvételen az látható, ahogy Lévayt megverik a rendőrök, noha ellenállást nem tanúsított:
A legutóbbi, 33 fős jóvátételi körrel együtt már 350 millió forintra nőtt a kártérítésként kifizetett összeg a 332 érintettnek, akiknek tehát kisebb része sebesült csak meg 2006 őszén.
Sérültek persze a “másik oldalon” is voltak. A jelentések szerint 399 rendőr sérült meg – közülük 43 súlyosan –, de az ő jóvátételükről kormányzati szinten azóta sem esett szó. Pedig ők is kerültek borzalmas helyzetbe:
A hvg.hu erre vonatkozó kérdésére a válaszadó rendőrség csak annyit közölt, hogy “a hivatásos állomány tagjai esetében a kártérítés a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően történt”. Úgy tudjuk, ez azonban nem a tüntetőkhöz hasonló általános és állami jóvátételt jelent, hanem az állomány élet- és balesetbiztosítása terhére kifizetett egyéni baleseti kártérítést.
Korábban amúgy rendőrségi-szakszervezeti források alapján a hvg.hu is írt arról, hogy “sok, ártatlanul meghurcolt rendőr lett bűnbak, pedig közülük is többen súlyosan megsérültek, a Baranya megyei rendőrök parancsnoka például kis híján belehalt a sebesüléseibe”. Ráadásul számos büntetőintézkedés is sújtotta a rendőröket, például többeknek megvonták a szolgálati nyugdíját.
| Magyar Péter ügyvédjelöltként segítette az áldozatokat |
Ne féljetek! – ezzel, a II. János Pál pápától kölcsönzött jelmondattal lépett a nyilvánosság elé volt felesége, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter lemondása után Magyar Péter, hogy beleszálljon a NER-be, valamint Rogán Antalba, és azóta is aktív bírálója az Orbán-rendszernek, amelynek korábban haszonélvezője volt, de állítása szerint elege lett belőle. A “Ne féljetek!” ugyanakkor egy – azóta megszűnt – alapítvány elnevezése is volt, amelyet a 2006 őszi események áldozatai megsegítésére, jogi képviseletére hoztak létre 2007-ben. A kuratórium tagjai közt volt – Fábry Sándor, Morvai Krisztina, Mádl Ferencné, Scmidt Mária mellett – Magyar Péter ügyvédjelölt, továbbá az ő édesapja, Magyar István ügyvéd, valamint a nagyapja, Erőss Pál ügyvéd, a sokak által csak Jogerőss Pálnak becézett volt legfelsőbb bírósági bíró, a Jogi Esetek című tévéműsor jogi szakértője is. Az alapítvány tehát jogi segítséget nyújtott, Magyar maga például ingyen vállalta az áldozatok védelmét – az akkor még a politikában ismeretlen Gulyás Gergely jelenlegi miniszterrel együtt. Magyar volt az ügyvédje a Kruchina-fivéreknek, Károlynak és Vincének, akik akkoriban azzal lettek ismertek, hogy a rendőri túlkapásokban ők is megsérültek. Ahogy azt a hvg.hu kiderítette és megírta, Kruchina Vince szép karriert futott be a NER-ben, ennek legutóbbi állomásaként 2022-ben a Volánbusz vezérigazgatója lett. Nem sokkal később, 2023 tavaszán pedig másfélmilliós havi tiszteletdíjjal bekerült az igazgatóságba egykori védőügyvédje, Magyar Péter. Magyar Péter a Magyar Közút igazgatóságába is bekerült pár hónappal korábban, 2022 augusztusában egy menedzsment-átalakításkor. Akkor az igazgatóság elnöke az a Bartal Tamás lett, aki előtte öt éven át a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója volt, helyettesét pedig ugyanebben az időszakban úgy hívták, hogy Kruchina Vince. |
