Egy ideje már özönlenek a híresztelések a Nintendo Switch utódjáról, amit mindenki Switch 2-nek nevez, de erre vonatkozóan még nincs végleges döntés. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a japán vállalat a Switch koncepcióját viszi tovább, csak némileg modernizált dizájn mellett.

A konzol a következő pénzügyi évben bemutatkozik, és a Nintendo már szállítja is a mintákat, ráadásul ebből már azok a stúdiók is kapnak, amelyek nem elsődleges partnerek. Ez nyilván egy konzol esetében logikus döntés, hiszen a fejlesztések egy ideig megoldhatók a tényleges hardver nélkül, de a teszteléshez optimális legalább háromnegyed évet hagyni a partnereknek, főleg akkor, ha új a rendszer.

A jelenlegi minták érdekessége, hogy 16 GB-nyi LPDDR5 memóriát használnak, ebből is 6,4 GHz-es effektív órajelen üzemelő chipeket. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ezek fejlesztői modellek, és végleges programoknak bele kell férniük 6 GB-ba, ugyanis összesen ennyi lesz szabadon felhasználható a programok számára a végleges konfiguráció 8 GB-nyi rendszermemóriájából. Arról nagyrészt a fejlesztők dönthetnek, hogy ebből a 6 GB-ból mennyit használnak a CPU-magok és mennyit az IGP. Az extra memória egyébként nem ritka a fejlesztői rendszereknél, ugyanis ezeket direkt túltervezik, hogy a nem optimalizált kódok is jól működjenek.

A készülő SoC 128 bites memóriabuszt használ majd, ami 102,4 GB/s-os memória-sávszélességet kínál, a lapka fogyasztása pedig hordozható módban 10 watt alá esik, de dokkolva már ennek a háromszorosát is felveheti a konnektorból. A teljesítménykülönbséget úgy kezeli a Nintendo, hogy dokkolt módban nagyobb felbontásban számolhat a gép.

A rendszer teljesítménye egyébként nagyjából az Xbox One konzolhoz hasonló, bár ez az adat az ismeretlen fogyasztási paraméterezéssel rendelkező dokkolt módra vonatkozik, ugyanis a fejlesztői minták a hordozható módot egyelőre nem támogatják.

Az IGP kapcsán érdekes adalék, hogy az NVIDIA Ampere architektúrának egy áttervezett verzióját kapja meg, ami a PC-be szánt dizájntól annyiban különbözik, hogy a sugárkövetésnél hasznos hardverelemek vissza lesznek fogva. Ez logikus lépésnek tűnik, mivel amúgy sincs kellően nagy memória-sávszélesség az efféle effektekhez, tehát értelmetlen nagy tranzisztorbüdzsét elkölteni amúgy is kihasználhatatlan képességekre. Cserébe optimalizálást kap a multiprocesszorokban az adatút, így jobban befoghatók a részegységek általános számításokra.

Lényeges még az is, hogy a dokkolóból készült olyan verzió, ami rendelkezik dedikált GPU-val, vagyis dokkolt módban ez dolgozna az IGP helyett. Ez viszont kísérleti állapotban van, ugyanis egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire hasznos az irány. Itt nem az elméleti háttérrel van gond, hanem azzal, hogy a fejlesztőknek kétszer kellene elkészíteni a programokat, ugyanis a dedikált GPU egy frissebb, PC-ben alkalmazott dizájn, vagyis nem fut rajta ugyanaz a kód, ami az IGP-n működik. Valószínűbb, hogy ez inkább egy teszt, amit a Nintendo házon belül végez, hátha később terveztetnek egy saját, egyedi, új konzolhoz szabott GPU dizájnt egy frissített dokkolóba. Utóbbi nem elvetendő ötlet, hiszen ki tudná tolni az új rendszer, dokkolt módra vonatkozó élettartamát.