szerző:
Tetszett a cikk?

Lefulladt a növekedés eddigi motorja, új pályára állítaná a gazdaságot a kínai vezetés, de ehhez több akadályt is le kellene küzdeniük. Ennek tudható be az is, hogy még a magyarok is vízummentességet kaptak Pekingtől.

Innováció, magasabb termelékenység – ezeket a szavakat itthon is eleget hallhatjuk, most azonban már a pekingi vezetés is ezeket foglalta doktrínába mint a hanyatló gazdasági növekedés újraélesztésére szolgáló varázsigéket.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly szeptemberben beszélt először a “termelés új erőiről”, az Országos Népi Kongresszus héten kezdődő éves ülésén már kulcsfogalom a két hívószó.

Nem vidám gyűlés
Március 5-én kezdődött Kínában az Országos Népi Kongresszus éves gyűlése, amely a népköztársaság legfőbb törvényalkotó szerve, igaz, a gyakorlatban elenyésző hatalommal bír, hiszen a közel egyhetes rendezvény a Kínai Kommunista Párt forgatókönyvét követi. Jelentősége azonban így is van a Kongresszusnak, hiszen a kínai kormány számot vet az elmúlt év fejleményeivel, és kitűzi az új célszámokat.

A legfontosabb mutató a GDP-növekedés, a tavalyi 5,2 százalékos növekedés után idén is hasonló számot vártak az elemzők, Li Csiang miniszterelnök keddi nyitóbeszédében az 5 százalékos növekedést tűzte ki célul. Ez azért is ambiciózus, mert a tavalyi hasonló mértékű növekedést még a várakozásokon alul sikerült 2022-es évhez képest mérték.

A költségvetési hiány a pekingi tervek szerint 3 százalék lehet 2024-ben, míg a hadikiadások ismét 7,2 százalékkal nőnek, ahogyan 2023-ban is. Látványos változás jelent még az is, hogy kikopott a “békés újraegyesülés” kifejezés a kongresszusi beszédekből – ezt a szókapcsolatotTajvannal kapcsolatban emlegette eddig a Kínai Népköztársaság, jelezve, hogy elsősorban nem katonai erővel szerezné vissza fennhatóságát a szoros túloldalán található sziget felett. Úgy látszik, már nem zárkóznak el a hadsereg bevetésétől sem.

Az, hogy pontosan mit takar a marxista gazdaságfilozófia termelőerőire utaló új kifejezés, csak idővel fog kiderülni, de az biztos, hogy a kínai kormány a nagyobb hozzáadott-értékű ágazatokat tenné a gazdasági növekedés motorjává.

Magasabb technológia, magasabb hatékonyság, magasabb minőség”

– így foglalja össze a Zsenmin Zsinpao, a KKP napilapja az új mantra lényegét angol nyelvű internetes kiadásában. A központi fogalom az innováció, amelyben a kínai állam kulcsszerepet kíván játszani. Ennek egyik eszköze a feltörekvő szektorok támogatása, ezek az ágazatok pedig számunkra is ismerősek lehetnek: az elektromos járművek, az akkumulátorok és a napelemek egyaránt ide tartoznak. A kínai fejlődés új irányát Magyarországon többek között a BYD Szegeden létesülő gyára, a CATL debreceni üzeme, illetve az ezeket a beruházásokat követő, 900 milliárd forintos napelem-beruházás is jelzi.

Egy paksnyi naperőművet építenének Magyarországon a kínaiak

Mintegy 2-2,5 gigawatt naperőművi kapacitást építhetnek az országba települő kínai akku- és autógyártók. A kormány frissített energiastratégiája 2030-ig összesen 6 gigawatt plusz kapacitással számol. Közben az európai napelemgyártókat tönkreteszi az olcsó kínai import. Az EU azonban aligha fog lépni, az importra ugyanis szükség van az energetikai zöld átmenethez.

Ez a három termék a legfontosabb exportja a fejlett iparáról ismert Csiangszu tartománynak is – írja a South China Morning Post. Az európai nyitás azonban nem véletlen, a hazai gyárak már így is többet termelnek, mint amennyit a belföldi kereslet fogadni tud. A kínai exportot azonban Európában és Észak-Amerikában is fenntartásokkal fogadják, az új fejlődési modellre való átállásnak éppen ezért a kínai fogyasztás növekedése is feltétele – csakhogy ezt az elmúlt évtizedek beruházás központú növekedése, és az annak következményeként kialakuló ingatlanbuborék, illetve annak kipukkadása akadályozza.

Lefulladt a növekedés motorja

A hitelekből és önkormányzati hátszéllel indított ingatlanberuházások fenntarthatatlannak bizonyultak, az országban a becslések szerint 50 millió lakás áll kihasználatlanul. Ennek következményeképp az ingatlanárak esni kezdtek, amely ahhoz vezethet, hogy a befektetők csak veszteségesen tudják értékesíteni a felépített lakásokat. Így viszont nehézséget jelent számukra az építkezéshez felvett hitelek visszafizetése, és könnyen kerülhetnek csődveszélybe, ez lett a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjének, az Evergrandenak is a sorsa, erről itt írtunk bővebben.

Az Evergrande lakónegyede Nankingban
AFP / NurPhoto

Az ingatlanszektor válsága mellett a Covid utáni talpraállás nehézségei is hozzájárultak ahhoz, hogy Kína tavaly nyár óta deflációval küzd. A korlátozások a fogyasztói és vállalkozói bizalmat is padlóra küldték, amelyről azóta sem sikerült maradéktalanul felállni. Az árak esése pedig arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy várjanak a nagyobb beruházásokkal, hiszen jobban megéri majd kocsit vagy lakást vásárolni, amikor az még olcsóbb lesz. A Li Csiang miniszterelnök által ismertetett 2024-es kormányzati tervek 3 százalékos inflációval számolnak, így a jelek szerint a defláció eltűnését várják a kínai döntéshozók az év során.

Az adósságcsapdába viszont a magánszektor mellett az ingatlanberuházásoktól profitot és presztízst remélő helyi önkormányzatok is belesétáltak, így sem ők, sem a privátszféra nem tud tőkét biztosítani a kormányzati törekvések célkeresztjében álló ágazatoknak. A magasabb hozzáadott értéket nyújtó ágazatokra való átállás pedig kockázattal és idővel jár, miközben a kínai vezetéstől gyors és biztos lépéseket vár a belföldi közvélemény és piac.

A kínai gazdaság gondjait tovább fokozza az a demográfiai válság, amely nem kis részben az egykepolitika következménye. Az idén januári adatok szerint a teljes lakosságnak már csak 61 százalékát tették ki a munkavállalók, nyolc évvel később még 68 százalék volt ez az adat. Egyre több nyugdíjas jut egyre kevesebb dolgozóra, az AP szerint a kongresszuson akár a nyugdíjkorhatár megemelése is napirendre kerülhet. Jelenleg a férfiak 60 évesen vonulhatnak nyugdíjba, a fehérgalléros női munkavállalók 55, a fizikai dolgozók pedig 50 évesen, jóval fiatalabban, mint a legtöbb fejlett országban tevékenykedő pályatársaik. A következendő évtizedben mintegy 300 millió fő távozhat nyugdíjba a kínai munkaerőpiacról, miközben mind a házasságkötések száma, mind a születési arány mélyponton van.

Az egyre romló gazdasági környezetben azonban még így is nehézséget okoz a diplomás fiatalok számára a munkahelyszerzés, a 16 és 24 év közötti, városi fiatalok munkanélkülisége olyan kedvezőtlenül alakult (több mint 20 százalék) tavaly júniusban, hogy beszüntették az adat közlését. A kongresszuson azonban ismét terítékre kerültek a munkaerőpiaci gondok, Kína 12 millió városi munkahely létrehozását és a munkanélküliség 5,5 százalék körüli értéken tartását tűzte ki célul. A demográfiai problémákat pedig a gyermekvállalás támogatásával és a nyugdíjasok helyzetének javításával kezelnék.

Külföldi tőke és technológia

Van, aminek eddig is nagy szerep jutott a kínai növekedésben, és amit ezután is szeretne fenntartani a kínai vezetés: továbbra is számítanak az országba beáramló külföldi tőkére. Ennek tudható be, hogy Peking tavaly decemberben egyoldalúan lazította a német, francia, olasz és holland állampolgárok vízumkövetelményeit, majd januárban a svájci és ír nemzetiségűekre is kiterjesztették a kedvezményes feltételeket. Március közepétől pedig a magyar állampolgárok is vízummentesen utazhatnak Kínába, ahogyan a belgák, az osztrákok és a luxemburgiak is.

Útlevél és vízumellenőrzés a kelet-kínai Shandong tartomány Yantai Penglai nemzetközi repülőterén, Yantai városában, 2023. május 14-én
AFP / TANG KE / CFOTO / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP

Kína azt sugallja nyugati cserepartnereinek, hogy nyitott az üzletelésre, és úgy tűnik, sikeresen: még soha nem érkezett annyi német tőke Kínába egy év alatt, mint tavaly: 2023-ban 11,9 milliárd euró, több, mint 4,5 ezer milliárd forint érkezett a világ harmadik legnagyobb gazdaságából a másodikba.

A nyitottság által Kína nem csak a nemzetközi tőkéhez jutna hozzá, hanem azokhoz a csúcstechnológiákhoz is, amelyeket – egyelőre, noha a kormányzati szándék az önellátás – saját maga nem tud előállítani. Azt hevesen tagadja a kínai kormány, hogy az országban termelő külföldi cégektől lesne el technológiákat, noha a kémkedés elleni törvény tavaly hatályba lévő módosítása sokakban kételkedést váltott ki. Az Országos Népi Kongresszus szóvivője szerint a változtatás éppen, hogy növeli a külföldi befektetők biztonságát, hiszen tisztázza, mi számít pontosan kémkedésnek. Az aggodalmat az váltotta ki, hogy a törvény értelmében már a kínai vállalatok egyes üzleti titkait is az államtitkokhoz hasonló védelem övezi.