szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kommunista országnak nincs elég kemény valutája az élelmiszer-vásárláshoz sem.

144 tonna tejpor érkezett az ENSZ élelmezési világprogramjától Kubába – jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A baj csak az, hogy a karib-tengeri szigetország egyhavi szükséglete 2000 tonna körül van, vagyis a segélyszállítmány mindössze a kereslet 7%-át fedezi.

Kubában a kommunista kormányzat a forradalom, vagyis 1959 óta igen olcsón adja a tejet a gyerekeknek. Libreta néven pedig jegyrendszer működik, amely óriási állami támogatással olcsó élelmiszert biztosít a lakosságnak. Az államnak évente 1,6 milliárd dollárba kerül ez a támogatás. Csakhogy az élelmiszerárak megemelkedtek a világpiacon, és a kubai államnak nincsen elég keményvalutája ahhoz, hogy elég élelmiszert vásároljon. Így arra kényszerült, hogy csökkentse a havi kvótát tejből.

Mit mond ebben a nehéz helyzetben a kormány? “Problémánk van azzal, hogy a világpiacon szerezzünk be tejport, másrészt pedig a hazai tejtermékek előállítása is nehézségekkel küszködik. Ezért alakult ki tejhiány” – ismerte be Betsy Diaz Rodriguez belkereskedelmi miniszter Havannában. Alberto Lopez Diaz élelmezési miniszter pedig arról nyilatkozott a szigorúan ellenőrzött állami sajtóban, hogy Brazíliából nagy tejporszállítmányt várnak, és akkor biztosítani tudják a korábbi tejporkvótákat.

A német közszolgálati Deutsche Welle tudósítója érdeklődött a válság okáról egy kubai közgazdásznál, aki sorolta, miért alakulhatott ki élelmiszerhiány a kommunista szigetországban. ”Csökkent a turistaforgalom, szigorodtak az USA-szankciók, a világpiaci energia- és élelmiszerárak emelkedtek” – mondta Omar Everleny Perez, aki hozzáfűzte: ”Kuba tulajdonképp lehetne önellátó az alapvető élelmiszerekből, de a mezőgazdaság és az állattenyésztés nem hatékony a gazdasági modell miatt”.

Kubában évek óta kísérleteznek reformokkal a gazdasági hatékonyság növelése érdekében, de eredmény egyelőre csekély, ezért a baráti latin-amerikai államok támogatásában bíznak. Perez arról is beszélt, hogy gyakoriak az áramszünetek, ez is akadályozza a termelést Kubában, ahol az emberek hozzászoktak az áruhiányhoz, hiszen a forradalom óta ez lényegében folyamatosan fennáll. A kubai közgazdász szerint a reformok lassan eredményt hozhatnak, de az inflációval, amelyet jelentős részben a világpiaci energia- és élelmiszerárak emelkedése okoz, mindenki nehezen birkózik meg.

“Az, hogy a kubai kormány az ENSZ élelmezési világprogramjához fordult, pragmatikus lépés. Ezzel ugyanis enyhül az állami költségvetésre nehezedő nyomás. A kormány időt nyer a reformok bevezetésére, amelyek a kis- és közepes vállalkozások privatizálására vonatkozhatnak. A turizmus is fellendülhet” – bizakodik a kubai közgazdász, aki a Deutsche Wellének nyilatkozott.