Tetszett a cikk?

Részletes, de egy fontos apróságot elhallgató beszámoló jelent meg a Dunamelléki Református Egyházkerület lapjában arról, hogy miket mondott Balog Zoltán egyházának lelkészei és elöljárói előtt. A püspök azt mondta, hogy „a kegyelmi ügy kapcsán felmerült kérdéseket le kell zárni, akkor is, ha nem mindenre tudunk mindenkinek kielégítő választ adni”

Novák Katalin kegyelmi botránya
Még a kormánypártok soraiban is komoly felzúdulást keltett, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei gyermekotthonban történt pedofil ügy egyik érintettjének, K. Endrének. A botrányba Novák Katalin, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott. Az ügy legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Friss cikkek a témában

Miután a hvg360-on beszámoltunk arról, hogy Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke az utóbbi napokban két helyszínen is magyarázta egyháza lelkészeinek a kegyelmi botrányban játszott szerepét, kedden délután megjelent egy írás a Parókia.hu oldalán, amelyben az általunk is bemutatott egyik, a Ráday Házban tartott eseményről számolt be Balog Zoltán egyházkerületének lapja. A beszámolóban nem hozták le egy az egyben Balog az eseményen elmondott beszédét, csupán idézeteket közöltek abból. Ezekből kiderült, hogy Balog valóban beszélt a zsinati elnöki bukását hozó kegyelmi botrányról is. Arra, hogy ő lobbizott K. Endre kegyelméért Novák Katalin volt köztársasági elnöknél, azt mondta,

„ez súlyos hiba volt.”

Olyan hiba, amely miatt önvizsgálatot és bűnbánatot kell tartani, hogy „hogyan lehet és kell közéleti kapcsolatrendszerét érvényesítenie.

Hol marad meg ebben az evangéliumi tisztaság és mérce, amikor a cél, amiért a közéleti befolyásomat érvényesíteni akartam, helyes volt – ahogy megtettem, az a lelkület nem volt helyes.

Amikor úgy gondolom, hogy az én saját súlyom, értékem, teljesítményem a döntő, akkor abból gőg lesz, nem hálaadás az Istentől kapott áldásokért” – magyarázta Balog. Szerinte viszont „nincs lehetőségünk arra, hogy kivonulunk a közéletből, letegyük a súlyt, társadalmi szerepvállalást, ami a jelentős egyházi közösségeknek, s így nekünk, reformátusoknak is adatott a köznevelésben, a szeretetszolgálatban és az élet számos területén az egyházon kívül is. Úgy kell szolgálnunk a közéletben is, hogy száz százalékig Istené vagyunk – nem párté, nem politikai irányzaté, nem az ellenzéké és nem a kormányé, hanem Jézus Krisztusé” – mondta.

Beszélt arról is, hogy miért mondott le zsinati elnöki pozíciójáról. Azt mondta, azért döntött így, hogy elejét vegye „az egységbontó törekvéseknek”. Sőt, kiemelte azt is, hogy

nem tartaná helyesnek, ha újra zsinati elnök akarna lenni.

„A legtöbben azt mondták: nem a volt minisztert fogadják, hanem a megválasztott lelki vezetőt.  A kegyelmi ügy miatt utólag mégis az előbbi árnyéka vetül rá a mi egyházunkra. Ez fáj a leginkább, de ezt helyre lehet állítani. Ehhez belső szabadságra van szükség. A kérdés az, hogy Jézus Krisztus szavára hallgatunk-e együtt, az Ő ítéletére vagy azokéra, akiknek nem az egyház üdve a célja?” – mondta beszédében a püspök.

Balog Zoltán február 16-án mondott le a Magyarországi Református Egyház zsinatának elnökségéről a kegyelmi botrány hatására. Balog, bár viszonylag gyorsan kiderült, hogy ő volt az, aki Nováknál lobbizott K. Endréért, nem mondott le azonnal posztjáról, sőt: egy esperes-gondnoki értekezlet után arról számolt be, hogy a megjelentek 86 százaléka a maradására szavazott. Néhány nappal később azonban már egy rendkívüli zsinaton jelentette be, hogy távozik a testület éléről. Püspökségéről azonban nem mondott le. Zsinati elnöki lemondása után egyházkerületén belül kezdte el körbejárni a közösségeket, sorra látogatta az egyházkerületéhez tartozó egyházmegyéket. Kezdetben úgy tűnt, az a célja, hogy visszakapaszkodjon a zsinati elnöki székbe, később azonban forrásaink már arról számoltak be, püspökségének megtartásáért küzd.

Egyházkerülete pedig bár információink szerint lassan összezár mögötte, azt még a Parókia.hu-n megjelent beszámolóban is megemlítették, hogy a püspöki beszéd után akadt, aki bíráló hangulatú megjegyzéseket tett a kegyelmi botránnyal kapcsolatban. Egy lelkipásztor arra hívta fel figyelmét például, hogy kegyelmet csak a bűnös ember kaphat, az ártatlannak igazság jár. Ő ezzel arra utalhatott, hogy Balog sokáig hangoztatta: hitt K. Endre ártatlanságában. Egy másik lelkész szerint a kegyelmi ügy „nem teológiai kérdés, hanem politikai tévedés volt, ezért nem lehet egyházfegyelmi kérdésként kezelni”. Balog ezekre reagálva mondta azt, hogy

az ártatlanság az ő szubjektív véleménye volt, az elnöki kegyelem nem ezen az alapon született.

A Balog mögött való összezárásra utal viszont a keményebb kérdések ellenére az is, hogy a Parókia.hu-n ezekről úgy írnak: „a hozzászólások alapja az egyház és a püspök melletti kiállás volt, amit a püspök válaszában meg is köszönt és maga is fontosnak tartotta, hogy az elhangzott érdemi felvetésekről imádságos légkörben az egyházkerület közösségei tovább gondolkodjanak és imádkozzanak”.

„A kegyelmi ügy kapcsán felmerült kérdéseket le kell zárni, akkor is, ha nem mindenre tudunk mindenkinek kielégítő választ adni”

– magyarázta.  

Bár a Parókia.hu-n megjelent beszámoló megerősíti mindazt, amit forrásaink alapján a hvg360-on kedden reggel közöltünk, néhány igazán fontos dolog kimaradt belőle. Kimaradt például az, amit forrásaink mind megerősítettek: hogy Balog arról beszélt, személyesen találkozott köztársasági elnöki kegyelme előtt K. Endrével és feleségével. A találkozónak a legnagyobb különlegessége, hogy Balog állítása szerint a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese feleségével együtt ment el hozzá. Az viszont egyáltalán nem világos, hogy ezt egy házi őrizetben lévő ember hogy tehette meg. Erről megkérdeztük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, de ők nem válaszoltak kérdéseinkre érdemben:

A büntetés-végrehajtás nem válaszol arra, hogy tényleg találkozhatott-e Balog Zoltán és a házi őrizetben lévő K. Endre

Balog Zoltán azt állította, K. Endre kereste fel őt. Csakhogy a férfi házi őrizetben volt.

(Címlapképünk archív, illusztráció.)