szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az MNB a bizalmi vagyonkezelő ügyfelek banki átvilágítását és az ehhez kötődő monitoringtevékenységet áttekintő vizsgálata nyomán 10 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra, míg az Erste Bankot figyelmeztette.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálat keretében a bizalmi vagyonkezelő ügyfelekhez kötődő ügyfél-átvilágítási és monitoringtevékenységet ellenőrizte az Erste Banknál és az MBH Banknál, illetve utóbbi elődbankjainál (MKB, Budapest Bank, Takarékbank) – tájékoztat közleményében a jegybank.

Az angolszász hagyományokból ismert bizalmi vagyonkezelés eredendően a nagy családi vagyonok egyben tartását és generációkon átívelő szakértő kezelését garantálná. Amikor azonban az erről szóló törvény 2014-ben megszületett Magyarországon, korántsem évszázados múltra visszatekintő javak környékén tűntek fel egyes üzletszerű vagyonkezelők (tehát amelyek cégként vállalkoznak arra, hogy gazdag emberek jószágát kezeljék), hanem a kormányhoz közeli bizniszeknél, így például az MKB Bank privatizációjánál, vagyis Mészáros Lőrinc bankárdinasztiájának éppen csak a megalapozásánál.

A NER titkolózó milliárdosai újabban nem bizalmi, hanem alapítványi vagyonkezelőknél rejtik el a pénzüket

Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.

Ezek a formációk ráadásul csodás ajándékot kaptak: haszonélvezőik szinte adómentesen pakolhatták be a vagyonokat a bizalmi vagyonkezelésbe, és vehették ki onnan. Tavaly aztán a kormánypártok úgy döntöttek, hogy azért ne legyen ennyire jó boldog-boldogtalannak, és 2023. szeptembertől alaposan megnyirbálták az adóelőnyt. Ekkor bohózatba illő kapkodás vette kezdetét. Először is szeptemberig mindenki igyekezett még becsusszanni az adókedvezmény hatálya alá, majd a lobbisták nyomására a kormány megfutamodott, és 2024 első napjától kezdődően szinte teljesen visszacsinálta az eredeti állapotot.

Az MNB vizsgálata megállapította, hogy az MBH Bank ügyfél-átvilágítási tevékenysége során nem járt el körültekintően, mivel több esetben, ismétlődő jelleggel nem tartotta naprakészen – az újonnan létrejött bizalmi vagyonkezelői jogviszonyokra tekintettel – az üzleti kapcsolatok céljára, tervezett jellegére vonatkozó információkat. A bizalmi vagyonkezelő ügyfelek esetében a vagyonkezelési szerződés megkötését követően minden ahhoz kapcsolódó új alszámla megnyitása újabb célt és jelleget ad a vagyonkezelő és a számlavezető közti üzleti kapcsolatnak, amelyet alapvetően csak az adott bizalmi vagyonkezelési szerződésből lehet megismerni.

A bank több esetben is mulasztott a mögöttes bizalmi vagyonkezelői szerződések tartalmának megismerésével kapcsolatban. Emiatt

nem tartotta be a pénzmosási törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettségét, és nem tagadta meg az érintett ügyfélre vonatkozóan, az annak megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és az ügylet teljesítését.

Az MBH Bank nem teljesítette haladéktalanul a pénzmosásgyanús tranzakciókkal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét sem, mivel

számos, bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó szokatlan ügylet vonatkozásában csak késedelmesen ismerte fel a bejelentések szükségességét

a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda felé.

Így rakta össze a magyar állam Mészáros Lőrincnek a NER szuperbankját

Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.

Az Erste Bank ugyan a belső kockázatértékelésében a bizalmi vagyonkezelői tevékenységhez magas kockázati besorolást társított, azonban az ügyfél-átvilágítási intézkedéseit nem igazította hozzá, a kockázat detektálásakor nem alkalmazott fokozott ügyfél-átvilágítást. A bank korábbi hiányosságait még a vizsgálat során javította, elmaradt intézkedéseit pedig pótolta.

Az MNB 2024. június 30. és 2024. augusztus 31. közötti határnapokkal kötelezte az MBH Bankot a feltárt hiányosságok megszüntetésére, illetve arra, hogy a hitelintézet – a vezető testületei által megtárgyalt – belső ellenőri jelentésben számoljon be ezek teljesítéséről. A felügyelet 10 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott az MBH Bankra a megállapított problémák miatt.