szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Négy évvel hosszabb életre számíthat egy budapesti, mint egy észak-magyarországi, a magyarok élettartama szintén négy évvel marad el az EU-átlagtól.

Újra nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon – számolt az Eurostat. Ez azért is jó hír, mert egy éve ilyenkor arra jutott az EU statisztikai hivatala, hogy akkorát esett a magyar mutató egyetlen év alatt, mint 1960 óta soha. Most javult a helyzet: a legfrissebb, 2022-es szám szerint 76 év volt a születéskor várható élettartam – 2021-ben még csak 74,3 év volt ez a mutató.

Ahogy az egy évvel korábbi visszaesésnél, úgy a mostani növekedésnél is le kell írni: ez nem azt jelenti, hogy a most élő emberek élete milyen hosszú lehet, hanem azt, hogy mennyi ideig élne az, akire egész életében a születési évének halálozási kockázatai lennének érvényesek. Normális körülmények között ez csak egy módszertani apróság volna, 2020-ban és 2021-ben viszont a Covid miatt nagyot romlott az éves mutató, mostanra ez már javult.

De az országos átlagon belül óriási eltérések vannak. Nagyrészt Budapest húzza fel az átlagot, a fővárosban 78,1 év a születéskor várható élettartam. A Nyugat-Dunántúlon 76,9, Pest megyében 76,7 év ugyanez a mutató, az ország többi részén pedig átlag alatti: a Közép- és a Dél-Dunántúlon 75,8 év, a Dél-Alföldön 75,5, az Észak-Alföldön 75. Még sokkal rosszabbul áll Észak-Magyarország: a Borsod, Nógrád és Heves megyék alkotta régióban a várható élettartam 74,1 év, ami az EU 242 régiója közül a negyedik legrosszabb, és az öt legrövidebb élettartamot mutató régió közül az egyetlen olyan, ami nem Bulgáriában van.

A nemek közötti különbség is nagy: egy nő átlagosan 79,3, egy férfi pedig 72,6 évre számíthat Magyarországon.

Az uniós szinttől pedig nem csoda, hogy nagyon elmaradunk: az EU-ban átlagosan 80,6 év a várható élettartam, azaz négy év fél évvel több, mint nálunk. A férfiak 77,9, a nők pedig 83,3 évben bízhatnak.