Tetszett a cikk?

Moszkvában és több más orosz városban feltűnően megnőtt délben a szavazóhelyiségek környékén tartózkodó polgárok száma. Ennek oka az, hogy a legismertebb orosz ellenzéki, a február 16-án elhunyt Alekszej Navalnij azt kérte még február elején, hogy az emberek vasárnap délben gyűljenek össze a szavazóhelyiségeknél és ezzel fejezzék ki, hogy nem támogatják az elnökválasztáson ötödik alkalommal induló Vlagyimir Putyint. A hatóságok 5-7 éves börtönnel fenyegették a tiltakozókat a rendőrség pedig megszállta a belvárosi utcákat.

A külföldön szerkesztett független orosz híroldal, a Meduza szerint Szentpéterváron és Moszkvában is hosszú sorok alakultak ki a szavazóhelyiségeknél, ám a rendőrség nem tud mit kezdeni a tiltakozókkal, akik úgy tesznek, mintha választani akarnának. A Putyin-ellenes polgárok valószínűleg nem adják le voksukat, vagy szándékosan elrontják a szavazólapot. Navalnij kérését támogatta özvegye, Julija Navalnaja is, aki bejelentette, férje halála ellenére folytatja a harcot a Putyin-rezsim ellen

Dél előtt pár perccel (Moszkvában két órával több van, mint itthon) adta le voksát Borisz Nagyezsgyin, akit a hatóságok végül nem engedtek indulni az elnökválasztáson, arra hivatkozva, hogy az ukrajnai háború befejezését sürgető politikust támogató aláírások között túl sok volt az érvénytelen. Szavazata leadása után a politikus azt kérte honfitársaitól, hogy ne Putyinra voksoljanak, vagy rontsák el szándékosan a szavazólakokat.

Thaiföldről is érkeztek hírek arról, hogy csatlakoztak a tiltakozáshoz az ott nyaraló oroszok. „Nem vagyunk fizetett ügynökök, ingyen szavazunk Putyin ellen” – állt az ez egyik tiltakozó által magasba emelt plakáton. A rendőrök rövid időre őrizetbe vették a fiatal férfit, majd miután elvették plakátját, szabadon engedték. 

Bár a jelek szerint a „Délben Putyin ellen” akcióhoz sok ezren csatlakoztak, az ellenzék gyakorlatilag eszköztelen: csak olyanok indulhattak az elnökválasztáson, akik semmiféle veszélyt nem jelentenek az 1999 óta hatalmon lévő politikus számára, s közben a választás menetét nem ellenőrizhetik független megfigyelők, így meglehetősen könnyű manipulálni a három napig tartó, vasárnap este záruló szavazás eredményét és a részvételi arányt is.

A hivatalos adatok szerint vasárnap délig a választójoggal rendelkezők 61 százaléka járult már az urnákhoz. Moszkvai források szerint a hatalom célja az, hogy a Putyinra voksolók és a választáson részt vevők aránya is nyolcvan százalék fölött legyen. Ez minden tekintetben csúcsot jelentene, és a hivatalos narratíva szerint azt mutatná, hogy az orosz társdalom egy emberként áll Putyin és az ukrajnai háború mögött.

A főügyészség még szombaton figyelmeztette a polgárokat, hogy egyes internetes portálokon az államfőválasztás megzavarására vonatkozó felhívások keringenek. A közlemény szerint azok, akik csatlakoznak a tiltakozó akcióhoz, engedély nélküli demonstrációban vesznek részt és megzavarják a választás menetét, s ezért akár ötéves börtönbüntetést is kaphatnak. Még súlyosabb, hétéves elzárást helyeztek kilátásba azok számára, akik kiskorúakat is bevonnak a bűncselekmény elkövetésébe.

Közben Ukrajna erős dróntámadást indított az oroszok ellen.

Kapcsolt kép: Natalia Kolsnikova / AFP