szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Bár hivatalosan még senki nem vádolt meg senkit az akció elkövetésével, a támadás része lehet egy olyan műveletnek, amelynek célja Moldova destabilizálása belülről, és ez egyedül az oroszoknak használna.

Háború Ukrajnában
„Különleges katonai műveletnek” nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Ismeretlenek március 17-én, vasárnap drónt lőttek ki a szakadár oroszpárti – de senki által el nem ismert – köztársaság egyik katonai bázisára a hivatalosan Moldovához tartozó Transznisztriában – írja háborús összefoglalójában az Institute for the Study of War (ISW). Az akció részét képezheti annak a hibrid műveletnek, amit a Kreml folytat a térségben, és célja, hogy belülről destabilizálja Moldovát.

A transznisztriai média azt állította, hogy az ukrajnai Odessza-régió felől érkező drón egy helikoptert talált el egy eddig meg nem nevezett katonai bázis területén.

Egyelőre ugyan sem az orosz, sem a transznisztriai kamuállam hatóságai nem vádolták meg hivatalosan Kijevet a támadással, ám ez a jövőben még megtörténhet – írja az ISW. A szakadár terület parlamentjének egykori házelnöke, Alekszandr Scserba szerint a támadás az ukránok kézjegyét viseli magán, és az egyetlen haszonélvezője sem más, mint Ukrajna.

Mi az a Transznisztria és miért lett fontos hirtelen?

Ahhoz hogy elhelyezzük és értelmezni tudjuk a szovjet összeomlás után keletkezett első orosz bábállamot a térség geopolitikai, illetve biztonságpolitikai térképén, kénytelenek leszünk egy kicsit belemerülni a moldovai, a román és az orosz történelembe.

A transznisztriai terület Moldovával való egyesítéséért felelős chisinaui kormányszerv közleménye szerint ugyanakkor az eltalált helikopter évek óta nem szállt már fel, és a támadással az elkövetők egészen nyilvánvalóan a Transznisztriában élők körében akartak pánikot kelteni. A műveletet egy Moldova elleni ellenséges hírszerző akció részének nevezte a hivatal, bár tartózkodott attól, hogy transznisztriai vagy oroszbarát erőket vádoljon meg az elkövetésével. A moldovai hatóságok azt is közölték, hogy felvették a kapcsolatot az ukrán fél szerveivel az ügy miatt, Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője pedig orosz provokációnak minősítette a történteket.

Az ISW szerint valószínűtlen, hogy az ukránok követték volna el a támadást, már csak a célpont jelentéktelensége és az akció korlátozott volta miatt is. Az ukránok már korábban közölték, hogy Transznisztria nem jelent katonai fenyegetést Ukrajnára nézve. A kamuállam hatóságai viszont a közelmúltban orosz védelmet kértek Moldovával szemben, és a mostani provokációból is leginkább Moszkva profitálhat, hiszen erre hivatkozva lehet majd végrehajtani az ország destabilizációját célzó orosz hibrid műveleteket.

A Moldovából kiszakadt területet is “megvédené” Moszkva

Nagy figyelmet kaptak a napokban a Moldovából a Szovjetunió szétesése után kivált Dnyeszter Menti Köztársaságban (PMR) történtek. A szakadár miniállam Tiraszpolban ülésező parlamentje nyilatkozatban kérte fel ugyanis Moszkvát, hogy segítsen megoldani a gazdasági nehézségek és a növekvő moldovai nyomás miatt kialakult válságot.