Tetszett a cikk?

Rekordbevétellel nyitott a mozikban a Most vagy soha! – hirdeti a film forgalmazója, és még az állami hírügynökség is lehozta, milyen jó számokat hozott minden idők legtöbb közpénzből készült magyar filmje. Megnéztük, igaz-e ez.

Csütörtöki premierjétől kezdve vasárnap éjjelig 75 551 néző volt kíváncsi a Rákay Philip produceri és társ-forgatókönyvírói gyámkodásával, több mint hatmilliárd forint állami támogatásból leforgatott, Most vagy soha! című filmre Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról – derül ki a Filmforgalmazók Egyesületének összesítéséből. A film így egy hétvége alatt 162 millió forintot hozott vissza a költségvetéséből, azaz négy nap alatt árának 2,7 százalékát hozta vissza.

„Ezzel a Most vagy soha! minden idők legnagyobb első hétvégi bevételét érte el a magyar filmek mezőnyében, és első hétvégi nézőszámát tekintve is a Covid utáni időszak legsikeresebb honi alkotása” – közölte a forgalmazó.

A film forgalmazója és alkotója természetesen sikerként tálalják ezt az eredményt; hogy lássuk, igazuk van-e ebben, összehasonlítottuk a számokat néhány másik film eredményeivel. (A filmről itt olvasható a kritikánk.)

Most vagy soha!: Rákay Philipék semmit nem értettek meg a forradalomból, hiába forgattak 6 milliárdos filmet róla

Minden idők legnagyobb hazai filmes költségvetése arra ment el, hogy a Most vagy soha! a jó ízlést hírből sem ismerő alkotói megmutassák: mi is tudunk kicsit sárga, kicsit savanyú, B kategóriás akciófilmet készíteni, akár Petőfi Sándorról is, az első magyar Jediről, akit az első magyar Terminátor üldöz megveszekedetten. Kritika.

Top 1

Látványos eredmény például, hogy a Most vagy soha! a heti filmpremierek toplistáján az első helyet szerezte meg – ez magyar filmtől merőben szokatlan teljesítmény. Ehhez hozzátartozik ugyanakkor, hogy egy hosszú hétvége alatt eleve több mozizásra fordítható nap áll a nézők rendelkezésére, ráadásul a március 15. eseményeit feldolgozó filmet finoman szólva is stílszerű március 15. körül nézni; ez ugyanakkor még nem elegendő ahhoz, hogy önmagában megindokolja a kiemelkedő helyezést.

A toplista első helyéhez viszont (ami egyébként objektíven nem jelent semmit, hiszen csak az adott hétvége eredményeit hasonlítja össze egymással) döntően hozzájárult, hogy a hazai filmforgalmazók, aligha véletlenül, nem küldtek moziba ezen a hétvégén igazán kiemelkedő nézettségre számító szuperprodukciót (szándékos fricskaként került ugyanekkor moziba Hajdu Szabolcs minimál-költségvetésből készült, nagyszerű filmje, a Kálmán-nap). Ráadásul a filmet ugyanaz a Forum Hungary forgalmazza, amely a legnagyobb hollywoodi kasszasikerek hazai forgalmazója (noha korántsem biztos, hogy a hazai cég szembemehetett volna a hollywoodi producerek akaratával a helyi ügyekre hivatkozva).

A toplista második helyén így a Dűne: Második rész áll 55 ezer nézővel, ami kifejezetten szép eredmény egy olyan filmtől, amit három hete mutattak be: az ilyenkor szokásosnál kisebb mértékben, csak 30 százalékkal esett a film nézettsége az előző héthez képest, és összesen már csaknem 300 ezer hazai nézőnél tart.

Nehéz elképzelni, hogy a Dűne második részénél látványosabb film érkezzen idén a mozikba

A hosszú várakozás után végre bemutatott Dűne: Második részt minden filmrajongónak érdemes megnéznie, még azoknak is, akiket egyáltalán nem érdekel a Dűne. Minden egyes képkockát hosszan lehetne elemezni, és még akkor is nehéz lenne hibát találni benne. Nem érdemes megvárni, amíg majd felkerül a netre; az ilyen filmek miatt vannak még nyitva a mozik.

Összehasonlításul: a Dűne: Második részt a bemutatója hétvégéjén 115 ezernél is többen nézték meg.

Az utóbbi időben több nagy produkcióra is kevesebben vagy legfeljebb ugyanennyien voltak kíváncsiak, mint a Petőfi-filmre:

  • a Black Adam című szuperhősfilmet a bemutatójakor 60 ezren látták;
  • a Napóleont 60 ezren;
  • a Dűne első részét 75 ezren;
  • a Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendáját 47 ezren.

A 75 ezres első hétvége Magyarországon tehát valóban felveszi a versenyt a nagy produkciókkal.

Ráadásul a bevétel és a nézőszám hányadosából kiszámolható, hogy csak kevés ingyenes vagy nyomott árú vetítésen érték el ezt az eredményt: az országban az átlagos mozijegyár ezen a hétvégén 2341 forint volt (ez múlik azon, hogy multiplexről vagy kisebb moziról van szó, hány IMAX- vagy 3D-jegyet adnak el stb.), a Most vagy soha! átlagos jegyára 2145 forint volt. Nem így történt mondjuk a Fidesz által nyíltan nyomott, még a Békemenettel együtt is vetített Elk*rtukkal. Igaz: úgy tudni, erre a filmre is szerveztek kötelezően iskoláscsoportokat, csak ezúttal a gyerekeknek még a belépőt is ki kellett fizetniük.

ElkXrtuk-kritika: Ha ilyen egy fideszes propagandafilm, nem nagyon van mitől félni

Legfeljebb attól, hogy unalmunkban átalusszuk a választást is. Megnéztük a Gyurcsány-ellenes csodafegyvert, az ElkXrtuk című filmet, és megtudtuk azt is, miért titkolták, ki játssza benne Gyurcsány Ferencet.

Mire elég ez?

Az első hétvége nézőszámai ugyanakkor persze nem tudják biztosan megjósolni, mekkora lesz egy film sikere, ez leginkább a második hétvége nézőszámcsökkenésének arányából derülhet majd ki; az ünnepi dátumhoz kötődő bemutató esélyessé teszi, hogy nagy lesz a visszaesés.

Megnéztük ugyanakkor azt is, hogyan teljesítettek az első hétvégén korábbi magyar filmek,

és ezekhez képest is valóban kiemelkedő a Most vagy soha! első hétvégéje.

Bemutatójakor

  • a Semmelweist 29 ezren látták,
  • a Hadikot 15 ezren,
  • a Blokádot 13 ezren,
  • az Elk*rtukat 43 ezren,
  • és hogy ne csak kurzusfilmeket nézzünk: a Toxikomát 15 ezren.

Ugyanakkor ezekből a számokból is látszik, hogy nem feltétlenül jelzi előre a film sorsát az első hétvége: a Semmelweis első, nem épp kiemelkedő számaiból egyáltalán nem következett, hogy a film mára eléri a 332 ezres nézőszámot, és 16 héttel (!) a bemutatója után is felfér még a heti top 10-es listára.

Azaz a számokból két dolog szűrhető le: egyrészt, hogy a Most vagy soha! tényleg kifejezetten erősen indított, és hogy ebből még nem következik biztosan a film sikere. Kérdés ugyanakkor az is, mit nevezünk sikernek: ahogy korábban megírtuk, információink szerint ennek a filmnek a sikerétől teszi függővé a kormány, hogy folytatódik-e a jelenlegi irány, amelyben nemzeti és nemzetieskedő történelmi filmekre megy el a filmes források csaknem egésze.

Ha besül a kurzus három legfontosabb filmje, elzárják az állami pénzcsapot

Soha nem volt ennyire centralizált és kizárólagos a magyar film állami finanszírozása. Három érdekcsoport osztozik a pénzen, amiből szinte csak történelmi művek készülnek. A kurzus három legfontosabb filmje kerül mozikba ezekben a hónapokban, sikerükön múlik a projekt jövője.

Az, hogy egy hatmilliárdos film piaci értelemben sikeres legyen, tökéletesen kizárt: ehhez 2,8 millió nézőre lenne szükség,

aminek a rendszerváltás óta az ötödét is alig hozta össze film. Azt tehát csak a kormány tudja, mit is nevezünk ebben az esetben sikernek – mert persze a NER újbeszéljében ez a szó is más jelentést kapott.