szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ezt állapította meg a legfrissebb EU-s jogállamisági árnyékjelentés.

Bár az uniós források befagyasztása bizonyult eddig a leghatékonyabb eszköznek, Magyarország így sem mutat valódi pozitív változást a jogállamiság tekintetében – derül ki az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Liberties) 2024-ben ötödik alkalommal elkészített jogállamisági jelentéséből. Ez a dokumentum az Európai Bizottság jogállamiságra vonatkozó éves ellenőrzésének „árnyékjelentése”, amelynek célja, hogy a Bizottság független elemzők segítségével is képet kapjon a jogállamiság helyzetéről.

A Liberties (amelynek a Társaság a Szabadságjogokért [TASZ] magyar tagszervezete) úgy véli, hogy a nemzeti kormányok az összes tagállamban a jogállamisági normák gyengítésére törekszenek. Azt is megállapították, hogy a 19 vizsgált ország (Belgium, Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia, Szlovénia) mindegyikében sérült a jogállamiság az elmúlt évben.

A „legszilárdabb” demokráciák jogállamiságot megsértő példái között számoltak be

  • a franciaországi nyugdíjreformról, amelyet „a kormány eljárási előjogainak visszaélésszerű alkalmazása miatt nyilvánvalóan antidemokratikus jogalkotási folyamatban fogadtak el”;
  • arról, hogy Németországban az újságírókat büntetőjogi felelősségre vonják, ha olyan bírósági határozatokat tesznek közzé, amelyek nem nyilvánosak, még akkor is, ha gondoskodnak az ügyben érintett felek személyiségi jogainak védelméről;
  • Belgiumról, ahol a hatóságok nem hajlandók eleget tenni a menekültjog területén hozott jogerős bírósági határozatoknak;
  • Olaszországról, ahol Giorgia Meloni hatalomra kerülése óta az igazságszolgáltatás, a sajtószabadság és az emberi jogok terén is komoly visszalépéseket tapasztaltak.

Magyarországgal kapcsolatban az árnyékjelentés arra jutott, hogy az EU-s források befagyasztása rákényszerítette a magyar kormányt arra, hogy az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos jogszabályi változtatást hajtson végre. Ezek ugyanakkor csak ideiglenes megoldások, amelyek nem elegendők ahhoz, hogy az Európai Bizottság eltekintsen az igazságügyi reform fennmaradó hiányosságaitól.

„A jogalkotási reformoknak igen korlátozott hatásuk lesz mindaddig, amíg a fékek és ellensúlyok rendszerének szereplői az illiberális kormány fogságában vannak, ami rávilágít arra, hogy az EU felülről lefelé irányuló nyomását a demokrácia alulról történő támogatásának kell kísérnie, például a civil társadalomnak nyújtott uniós források révén” – olvasható a jelentésben.

Az ez alapján megfogalmazott, Magyarországra vonatkozó javaslatok között szerepel, hogy

  • meg kell szüntetni a különleges jogrend által biztosított különleges hatáskörökkel való visszaélést;
  • a kormánynak vissza kellene vonnia a visszaélésszerűen fenntartott különleges jogrendet;
  • a törvényjavaslatokat olyan eljárásrendben kellene előterjeszteni, amely biztosítja azok érdemi megvitatását is a szavazás előtt;
  • hatályon kívül kellene helyezni a kizárólag a független és kritikus hangok elhallgattatását célzó (azaz a bevándorlási különadóról, a közéletet befolyásoló civil szervezetek átláthatóságáról és a szuverenitás védelméről szóló) törvényeket;
  • a sajtószabadság és az újságírói források védelme érdekében a parlamentnek korlátoznia kellene az újságírók ellenőrzését, és biztosítania kellene számukra a releváns információkhoz való hozzáférést.