szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A jegybank szakított egyedi politikájával, miután az infláció elérte a szigetországot is.

A japán jegybank, a Bank of Japan (BoJ) mínusz 0,10 százalékról 0-0,1 százalékra emelte az irányadó kamatot keddi monetáris politikai ülésén, ezzel a nyolc éve tartó negatívkamat-periódus végére tett pontot. Ez egyben azt jelenti, hogy a világon sehol nincs negatív alapkamat. Ennél is nagyobb hír azonban, hogy a mostani volt az első japán kamatemelés 2007 óta.

Azt, hogy a japán monetáris politika döntéshozói szakítottak unortodox politikájukkal, az magyarázza, hogy az infláció több mint egy éve meghaladta a központi bank 2 százalékos célját, miközben az ország legnagyobb vállalatai több mint három évtizede a legnagyobb, 5,28 százalékos fizetésemelésben állapodtak meg.

A jegybank más téren is szakított egyedi politikájával: bejelentette, hogy befejezi a 10 éves államkötvények hozamgörbéjének szabályozását, illetve leállítja az ETF-ek (Exchange Traded Fund – tőzsdén jegyzett befektetési alap) és a japán ingatlanbefektetési alapok (J-REITS) vásárlását. Emellett fokozatosan csökkenteni fogja a vállalati kötvények vásárlásának az ütemét, és körülbelül egy év alatt teljesen ki is futtatja.

Közleményében a BoJ egyúttal bejelentette azt is, hogy a hosszú távú kamatok gyors emelkedése esetén sürgős válaszlépéseket fog tenni, például növelni fogja a japán államkötvény-vásárlások mennyiségét.

Japánnal ellentétben az Egyesült Államokban még nem várható fordulat. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED szerdai ülésén várhatóan nem indítja még el a kamatcsökkentést, amely a 2022 eleje óta tartó kamatemelési periódusnak vetne véget. Sőt, a legfrissebb elemzői vélemények már abban is kételkednek, hogy a kamatvágás a korábban várt júniusi időpontban megtörténhet majd. Az ok: az infláció nem tud csökkenni a várt mértékben. Amerikában két éve 0-0,25 százalékos sávból indult a kamatemelés, jelenleg – tavaly nyár óta – 5,25-5,5 százalékos az alapkamat.