Három évvel ezelőtt rongálták meg a ferencvárosi Ferenc téren kiállított szobrot, amely a Black Lives Matter mozgalom melletti kiállást szimbolizálta. Az amerikai Szabadság-szobor szivárványszínű mását, Szalay Péter alkotását egy nappal annak kiállítása után döntötte le I. B., a Légió Hungária vezetőségi tagja.

A büntetőeljárás magyar mércével mérten is sokáig húzódott, dacára annak, hogy az egyértelmű bizonyítékok mellett az elsőrendű vádlott beismerő vallomása is rendelkezésre állt. A vádemelés másfél évvel az elkövetés után volt, később pedig bírócsere miatt kellett elölről kezdeni az eljárást.

Négyen érkeztek a tárgyalóterembe a szerdai tárgyaláson: I. B. elsőrendű, S. I. másodrendű, Á. T. harmadrendű és P. J. negyedrendű vádlott, a vád velük szemben csoportos garázdaság. Az ügyészség szerint hiába egyedül I. B. volt az, aki fizikailag fellépett a szoborral szemben, a többi vádlott ebben őt egységesen, pszichikaian támogatta, ezért bűnsegédnek minősülnek. Az ügy és a tárgyalás kulcskérdése éppen ezért annak megállapítása volt, hogy tudták-e a többiek, mire készül I. B., vagy csak „belesodródtak” az eseményekbe.

tg.21.04.01. BLM-szobor, 9. kerület, eltakarva, Toroczkai, rendőr, Black Lives Matter

Túry Gergely

Valamennyi vádlott utóbbit állította. I. B. szerint senkit nem avatott be a tervébe, a többiek csak annyit tudtak, hogy a szoborral kapcsolatos videós kiállást fognak felvenni és közvetíteni. Ez a kiállás I. B. szerint „a szobor üzenetével kapcsolatos, amely a magyar és európai társadalom szempontjából káros”, és „a provokációra adott arányos válaszreakció” lett volna. I. B. azt, hogy ezek után előbb könyökkel leütötte a szobor fejét, majd két kézzel ledöntötte, hirtelen elhatározásnak tudja be, de szerinte nem büntetőjogi kategória, amit tett.

„Az a fajta heves reakció, amit a szobor kiváltott belőlem, világnézeti és ideológiai természetű volt. Ez a szobor egy szélsőbaloldali terrorszervezetet dicsőítő szobor, amelyhez terrorcselekmények kötődnek”, érvelt. Szerinte ez megbotránkozást kizárólag a baloldaliak egy részében keltett. „Olyan közéleti szereplők, mint Bayer Zsolt, ugyanúgy elmondta, hogy le akarja dönteni a szobrot, Trombitás Kristóf utólag helyeselte, és még sorolhatnám. Tudom, hogy hazánkban nincsen precedensjog, de szeretném idézni Dániel Péter ügyét, akit a bíróság felmentett, miután megrongálta Horthy Miklós szobrát, arra hivatkozva, hogy Horthy bizonyos tetteit a büntetőjog is negatívan ítéli meg. Esetemben ez a bírósági megállapítás abszolút él, hiszen azok a cselekmények, amelyet a szobor felállításával istenítettek, mind szembemennek a magyar Btk.-val, és nem a garázdaság, hanem terrorcselekmények és gyilkosság szintjén” – mondta a vádlott.

A bíróság tanúként hallgatta meg a szobordöntést követően intézkedő rendőröket. A csoportos garázdaság minősítése mellett szólt a másodikként meghallgatott rendőr vallomása, szerinte érezhető, látható volt, hogy az egyenöltözetet viselő személyek fenyegetően lépnek fel, és nem akadályozták meg azt, aki ütött, szerinte a vádlottak egyértelműen egy csoportot képviseltek. I. B. szerint a rendőr vallomása ellentmond a másik tanú vallomásának és a kamerafelvételeknek is, míg a negyedrendű vádlott észrevételében azt feszegette, hogy a tanút vajon politikai szándék vezérelte-e, amikor fenyegetőnek gondolta őket.

Az ügyész perbeszédében fenntartotta a csoportosan elkövetett garázdaság minősítését, szerinte bármit is akart tenni az elsőrendű vádlott, a többiek azért voltak ott, hogy őt képviseljék, és egységesen, támogatóan lépjenek fel, továbbá szerinte „nem életszerű”, hogy ne tudtak volna az elsőrendű vádlott rongálási szándékáról. I. B. az ügyész állításaira úgy reagált, „azzal kapcsolatban, hogy mennyire életszerű, hogy én nem mondtam el nekik előre a szándékaimat: lehet, hogy az ügyész úr nem hiszi el, de gondolatrendőrség kéne, hogy ezt megállapítsuk”. Szerinte a kamerafelvételek és a vallomások kellően alátámasztják az állításait.

A bíróság ítéletében valamennyi vádlottat felmentette a csoportosan elkövetett garázdaság bűntette alól.

Ez a 2–4. rendű vádlottak esetében teljes, az elsőrendű vádlott, I. B. esetében részleges felmentést jelent, őt a bíróság garázdaság vétségében bűnösnek találta, és közmunkára, valamint pénzbüntetésre ítélte. Az ügyészség I. B. esetében súlyosbításért, a többi vádlott esetében bűnösség megállapításáért, I. B. enyhítésért fellebbezett.

A tárgyalást követően kérdeztük I. B.-t, hogy összességében mit gondol az eljárásról és annak eredményéről. I. B. szerint jó oka volt annak, hogy elhúzódott a tárgyalás. „Amikor megtörtént ez a cselekmény, egy olyan közhangulat uralkodott Magyarországon, amelyben a kormánypárti szavazók döntő többsége egyetértett ezzel a cselekménnyel, a kormánysajtó sem tudott mit kezdeni ezzel. Bayer Zsolt is előre megígérte, hogy a szobrot le fogja rombolni, csak hát ő nem ért oda, mondjuk kétséges, hogy elindult-e egyáltalán. Komolyra fordítva a szót, van egy olyan vélelmezésem, hogy felülről történt ráhatás, hogy szürkítse ezt az eseményt, amiről mindenki pozitívan nyilatkozott. Ha akkor azonnal hoznak egy elmarasztaló ítéletet, akkor azzal a kormánypárti szavazók körében is okozhatott volna valamiféle felháborodást, mert egy ilyen összjobboldali egyetértés volt az ügyben.”

I. B. azt is mondta, hogy rengeteg pozitív visszacsatolást kapott a szobor ledöntésével kapcsolatban különféle szintekről, és az ismerősi, baráti köre jelentősen bővült. Fontos eredménynek tartja továbbá, hogy „hiába ígérte Baranyi Krisztina, a szobrot annak ledöntése után nem állították vissza”.

I. B. azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy az elmúlt három évben a Légió Hungária kötelékében rengeteg hasonló, demonstratív jellegű akcióban vett részt, például a Becsület Napján, valamint a European Fight Night küzdősportgálán.