Az elmúlt több mint tizenhárom évben 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot (állampolgárság megállapítása a diaszpórában, míg az egyszerűsített honosítás a Kárpát-medencében volt jellemző)

– ennyit válaszolt (pdf) Vadai Ágnesnek, a Demokratikus Koalíció politikusának írásbeli kérdésére (pdf) Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter.

Az ellenzéki politikus a Népszavát idézve érdeklődött Semjénnél. A lap korábban arról írt, hogy „Magyarországon érthetetlen okokból kormányzati titoknak számít, hogy a 2010. május 26-án
megszavazott új állampolgársági törvény alapján egyszerűsített honosítással hány új állampolgárral bővült a nemzet. Évek óta csupán annyit hangoztatnak a kormány képviselői, hogy
meghaladta az egymilliót a magyar állampolgárságot szerzők száma”.

Az egymilliomodik határon túli magyar 2017. december 16-án, a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt, Áder János akkori köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér
László házelnök is köszöntötte. A kormány azóta nem közölt konkrét adatot, pedig a lap többször is kikérte.

A Vadai kérdését és Semjén válaszát kiszúró 24.hu a közöltek alapján azt írta: az utóbbi években már jóval kevesebben szereztek kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot, aminek az lehet az oka, hogy sok – elsősorban ukrán és orosz – csaló lebukott.

Az elmúlt években a Magyar Közlönyben rendszeresen jelentek meg olyan államfői határozatok, amelyek állampolgárság visszavonásáról számoltak be. 2022 szeptemberében Novák Katalin például egy tízéves, Kisvárdán született lányéról döntött így. A döntés alapja a vonatkozó törvény azon paragrafusa volt, amely szerint az állampolgárság visszavonható attól, aki azt a jogszabályok megszegésével, valótlan adatok közlésével, adatok, tények elhallgatásával, a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

Az egyszerűsített honosítás bevezetése óta számtalan hír és tényfeltáró cikk jelent meg arról, hogy milyen egyszerű ezen a módon magyar állampolgárságot szerezni. A visszaéléseket az Index 2014-ben cikksorozatban tárta fel, 2017 februárjában pedig arról írt, hogy a magyar rendszer kínálta kiskapuk révén ukrajnai csalók ezrével – de inkább tízezrével – jutnak hamis magyar személyazonossághoz.

A jelenség létezését Lázár János, a Miniszterelnökség akkori vezetője is elismerte. Mint írta (pdf), „a kormánynak valóban van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal”.