Tetszett a cikk?

Brüsszel a Soros-hálózat foglya, a baloldal el akarja venni a tanárok és az óvónők pénzét, az ukrajnai konfliktus pedig valaha egy helyi ügy volt Donyeck-külsőn - sorolta a miniszterelnök a közmédia állami pénzből működő brüsszeli stúdiójában.

Az Európai Uniós csúcs második napjának reggelén adott interjút a Kossuth rádió brüsszeli stúdiójában Orbán Viktor.

Furcsa érzés Magyarországról jönni most Brüsszelbe, mert Magyarország most egészen úgy néz ki, mint egy normális ország, bár vannak a Szomszédokra vagy a Való Világra emlékeztető közjátékok – kezdte a miniszterelnök, valószínűleg Magyar Péter politikai megjelenésére utalva.

Amikor Brüsszelbe megérkezik az ember, akkor meglepődik, mert háborús hangulat van. Mi azonban nem vagyunk hadviselő fél, ez nem egy futballmeccs – folytatta a kormányfő.

Orbán felidézte az elmúlt időszak háborúval kapcsolatos intézkedéseit és figyelmeztetett, hogy már katonák küldése is szóba került Ukrajnába.

“Úgy érzem magam, mintha egy másik galaxisba kerültem volna és vigyázni kell, nehogy beszippantson minket ez a pszichózis” – tette hozzá. Ami ezelőtt 2-3 hónappal ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, ma már Orbán szerint egy hétköznapi eseménnyé válik. Említette például, hogy Németország már olyan rakétarendszereket adna Ukrajnának, amivel jó mélyen be lehet lőni orosz területekre. Ez egy háborúspirál, nem egy videójáték.

A sarkunkat meg kell vetni és a tűzszünetet és béketárgyalásokat kell képviselünk – ismételte saját magát, szokás szerint azt is hozzátéve, hogy a baloldal Magyarországon nem ezt képviseli.

Miniszterelnöki interjú a brüsszeli stúdióban.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán egy kérdésre válaszolva kiemelte, hogy nyugaton is megkérdezik a fontos kérdésekről az embereket, de csak a választásokon. Ezzel szemben Magyarországon rendszeresen felkínálja a kormány a lehetőséget arra, hogy az emberek elmondják a véleményüket, a nemzeti konzultációkra utalva.

Az európai vezetők is érzékelik, hogy a közvélemény inkább a békepárti pártokat támogatja. Ez azonban azért nem eredményez egy békepárti hangulatot, mert

Brüsszel a Soros-féle hálózat foglya.

Olyannyira, hogy „a Soros-hálózat emberei bent vannak a Bizottságban, az Európai Parlamentben, jó néhány miniszterelnök egyértelműen Soros által kitartott ember”.

Az ukrán gabona ügye is szóba került, Orbán erről úgy látja, az európai gazdák termelékenységét már-már észszerűtlen intézkedésekkel szabályozzák, Ukrajnában ilyen viszont nincs. Magyarország számára ez egy nagyon súlyos gond, az itteni gazdák a terményeiket eddig el tudták adni Európában, most viszont bejön az olcsó ukrán termék, és a nyugat-európai vevő azt fogja venni, nem a magyarét.

A magyar raktárak most is tele vannak, Brüsszel azonban háborúspirálban van, süket a problémára. Vissza kellene állni oda, ahol voltunk és vagy azt mondjuk, hogy nem engedjük be az ukrán gabonát, vagy ugyanolyan könnyű szabályokat alkalmazunk a mi gazdáinkra, mint az ukránokra.

A gazdák nem véletlenül dühösek – hangsúlyozta Orbán.  

Ha ők szervezkednek és elindulnak valahova, akkor lehet tudni, hogy nagy a baj.

Visszatérve az uniós csúcsra, Orbán azt hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb, hogy meg kell állítani a háborús pszichózist.

„Ez egy helyi ügy volt valahol Donyeck-külsőn, ma pedig már ott tartunk, hogy a NATO-országok katonai szintű bevonódásáról beszélünk.

Ha pedig fegyveres konfliktus lesz, akkor már el lehet jutni egy lokális konfliktustól egy világháborúig” – szólt a logikai eszmefuttatás.

Orbán figyelmeztetett, hogy a világháborúk Közép-Európából indultak el, és „mi azt tanuljuk az iskolában, hogy az I. világháború is egy lokális konfliktus volt, majd lépésről lépésre alakult ki, és utólag derült ki, hogy ez már a világháború első fejezete.

A magyar baloldal is megkapta a magáét, ők a kormányfő szerint kiszolgálói a háborúpárti erőknek, Magyarországon értelemszerűen háborús álláspontot képviselnek. A magyar kormány politikáját ez nem befolyásolhatja.

„Ha ma nem a nemzeti jobboldal lenne hatalmon, akkor lábszárközépig vagy szügyig állnánk a konfliktusban” – tette hozzá.

Az interjú legvégén került szóba az önkormányzati választás és Szentkirályi Alexandra indítása főpolgármester-jelöltnek Budapesten. Orbán itt kifejtette, hogy fontos ugyan a város, de véleménye szerint a budapestieknek is az a legfontosabb dolog most, hogy el tudja-e érni a magyar baloldal, hogy elvonják az óvónőknek és a tanárnőknek járó pénzeket és azt visszavigyék Brüsszelbe.

Vagyis ezért fontos, hogy szuverén magyar kormány legyen Magyarországon és ne jöjjenek olyan emberek Brüsszelbe, akik a magyar emberek ellen dolgoznak.

Egy pár mondat jutott azért a várospolitikának is, de az sem úszta meg a háborús fenyegetést.

„Budapestet figyelve 2019 óta, azt látom, hogy a város is fogságban van. Látom a régi embereket, mindenkit ismerek, aki valaha a baloldali kormányok mögött dolgozott. Ők pedig most is bent ülnek a fővárosban. Csalóka kép csak a főpolgármestert nézni, és nehéz is azt gondolni róla, hogy fontos ügyekben döntene” – sorolta a kormányfő.

Orbán szerint a fővárosban ülő emberek ugyanolyan politikát csinálnak most is, mint amilyet 2010 előtt a kormányban, ezért üres a kassza.

„Ez Magyarország leggazdagabb városa, virágoznia kellene, rendnek és tisztaságnak kellene lennie. De nem ez van, mert a pénz a főváros kasszájából szétfolyik. Remélem, olyan főpolgármestert választanak majd a magyarok, aki rendet tesz” – tett pontot a beszélgetés végére a miniszterelnök.