szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az EU vezetőinek ma délután kezdődött csúcstalálkozóján a főszerep kivételesen nem a belső ügyeké vagy a gazdasági kérdéseké.

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője (képünkön) az Európai Tanácsba érkezve elmondta, ez alkalommal nem az EU belpolitikája, hanem külpolitikának jut a főszerep. Borrell szerint:

“Ez most úgy néz ki, mint a kül-, és biztonságpolitikai tanács”

S valóban, az EU vezetőinek asztalán különösen sok olyan téma van, amit általában a külügyminiszterek tárgyalnak, anélkül, hogy a legfelsőbb szintre jutna. Azonban, ezúttal ezek a kérdések olyan nagy súlyúak, hogy az EU elnökeit és minisztereit tömörítő Európai Tanács foglalkozik velük. A központban Ukrajna és Gáza áll. Ukrajna esetében továbbra is aktuális téma az ország anyagi támogatása, ideértve a háborús és katonai költések finanszírozását. Borrell emlékeztetett, az EU eddig 31 milliárd euróval támogatta Ukrajnát, és legalább további 20 milliárd esedékes. Kaja Kallas észt miniszterelnök, akinek az országa épp most fogadott el egy 20 millió eurós segélycsomagot azt hangsúlyozta:

“ha minden állam a GDP-jének 0,25%-át Ukrajna hadi támogatására fordítaná, könnyen felülmúlhatná Oroszországot”

Viccelődős kedvében van a Brüsszelt elfoglalni készülő Orbán Viktor

Néhány nappal azt követően, hogy a magyar miniszterelnök keresztes hadjáratot hirdetett a belga főváros ellen, Orbán Viktor már nem akart kezet csókolni a lett kormányfőnek, és jót poénkodott Macronnal és Schulzcal. Előtte azonban megvédte az orosz atomot.

Az ukrán háború támogatását Gitanas Nauseda litván miniszterelnök is fontosnak találta, aki a csúcsra érkezve úgy fogalmazott: szerinte egész Európa, nem csak a Balti, és Ukrajnával határos országok érdeke. A politikus, több kollégájával egyetértésben úgy látta:

“az Európai Befektetési Banknak lehetőséget kéne adni védelmi projektek finanszírozására is”

Illetve hozzátette, hogy több szektorspecifikus szankcióra is szükség van.

“amire most szükségünk van az kreativitás, és a megoldások keresése”

– tette hozzá a litván vezető.

Az egyik, Ukrajna támogatásával kapcsolatos leghangsúlyosabb kérdés, hogy hogyan használja fel az EU az általa befagyasztott orosz vagyonból származó profitot. Abban egyetértés van a vezetők között, hogy az orosz érdekeltségek által termelt profitot Ukrajnának kell adni. Ám azt, hogy pontosan mely befagyasztott forrásokból milyen profitot milyen célra lehet használni, azt még most vitatják majd meg a vezetők. Mark Rutte holland miniszterelnök “biztatónak” nevezte a helyzetet, jelezve

“nem vagyok biztos benne, hogy ma meg tudunk állapodni, de hamarosan igen”

A csúcson ezúttal is napirenden lesz Ukrajna EU-csatlakozása, a vezetők ugyanis effektíve elindítanák a még 2023 decemberében jóváhagyott csatlakozási tárgyalásokat. Egy másik potenciális új EU tagállam, Bosznia-Hercegovina esetében azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, több vezető is jelezte, hogy habár az országban történtek előrelépések, ezek egyelőre nem elégségesek a tárgyalások előremozdításához.

A másik kiemelt külpolitikai téma a gázai humanitárius krízis kezelés lesz. A holland kormányfő Rutte, úgy látja a cél, hogy a következő hetekben egy tűzszünet folyamán “napi 500 teherautó juthasson Gázába”.

Josep Borrell szokatlanul erős álláspontot fogalmazott meg ebben a kérdésben. Véleménye szerint a gázai helyzet “az emberiség bukása”.

A vezető továbbra is hangsúlyozta, elítéli a Hamasz terrorcselekményeit, és szorgalmazza a túszok szabadon bocsátását, de

“Izraelnek joga van megvédenie magát, de bosszút állni nem”.

A külképviselő elmondta, jelenleg több rendkívüli fontosságú kikötőt és repteret tart zárva Izrael. Ezek nélkül nehezen, vagy egyáltalán nem tud célba jutni a nemzetközi segély Gáza egyes részeiben. A helyzet tragikusságát példázza segélyszervezetek beszámolói alapján, hogy több esetben a lakosok már az éhezés olyan szintjén vannak, ahol orvosi és gyógyszeres segítség nélkül nem tudnak enni, még akkor sem, ha véletlenül célba jut hozzájuk egy ételadomány. Épp ezért Borrell reméli

“a Tanács most messzebbre megy, mint októberben”,

és erőteljesebb álláspontot fogalmaz meg a kérdésben. A csütörtöki ülésen António Guterres ENSZ főtitkár is részt vesz. Szerinte a világ jelenleg kaotikus, és

“ragaszkodnunk kell az elveinkhez mind Ukrajnában, mind Gázában, nincs helye kettős mércének”.

Emellett Guterres fontosnak tartja, hogy az EU aktívabb külpolitikai szerepet vállaljon. Szerinte

“egy erős és egységes EU vezetésével”

több globális problémára is választ adhatna a nemzetközi közösség.