Tudja, miért kék az ég? Kérdések a fényről – kvíz

2023. dec 9. 10:20
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
„A fény az elektromágneses sugárzás emberi szem számára érzékelhető része” – egy adott jelenségre adott némely magyarázat igencsak elgondolkodtató lehet / Fotó: Getty Images

„A fény az elektromágneses sugárzás emberi szem számára érzékelhető része” – egy adott jelenségre adott némely magyarázat igencsak elgondolkodtató lehet / Fotó: Getty Images

A fény mindennapjaink része, az élet elképzelhetetlen fény nélkül. Annak ellenére, hogy a fényt már az ősember is ismerte, a fénnyel összefüggő bizonyos törvényszerűségeket már az ókorban is megfogalmaztak, a fénnyel kapcsolatos jelenségekre, a fény mibenlétére valódi, teljes körű tudományos magyarázatot csak a 20. század elején adtak a tudósok.

Mi a fény?

Egy hullám, hasonlóan a hanghoz, és részecskék áramlása
Egyfajta mágneses mező
Egy hullám, hasonlóan a hanghoz, és részecskék áramlása Következő kérdés
Paradoxul hangzik: a fénysugár egyrészt részecskék (fotonok) áramlása, hasonlóan egy töltetnyi sörétgolyóhoz, amelyeket kilőnek egy puskából. Másrészt ez a fotonáramlás összességében hasonlóan viselkedik a hanghullámokhoz is: bizonyos körülmények között két fénysugár – pont, mint két hanghullám – képes egymást kölcsönösen kioltani és sötétséget, illetve csendet okozni, míg két töltetnyi sörétgolyó mindig egy dupla töltetté adódik össze. A fizikusok a fény ezen kétféle természete alapján hullám-részecske kettősségről beszélnek.

Miért fogyaszt kevesebb áramot az energiatakarékos izzó vagy a fényemittáló dióda, mint a villanykörte?

Mert a villanykörte üvege fényt nyel el
A hő miatt, amelyet a villanykörte bocsát ki, illetve mert az energiatakarékos izzók és a LED-ek élettartama hosszabb
A hő miatt, amelyet a villanykörte bocsát ki, illetve mert az energiatakarékos izzók és a LED-ek élettartama hosszabb Következő kérdés
A villanykörtében a fény egy izzószál felhevítésével keletkezik. Ennek során az elektromos energiának csak mintegy öt százaléka alakul fénnyé, a maradék a villanykörtét melegíti fel. A fénycsövek és a LED-ek más fizikai elvek alapján működnek, és ugyanazon energiamennyiség mellett több fényt és kevesebb hőt állítanak elő. A hosszabb élettartam szintén energiát takarít meg – a gyártás során.

Milyen szín alakul ki a szemben a vörös és a zöld fény keverésével?

Türkiz
Kék
Sárga
Sárga Következő kérdés
A szemben a színek érzékelésére három különböző receptor található a recehártyán, az úgynevezett csapok. Ezek különböző erősséggel reagálnak egy bizonyos hullámhosszú fényre. A vörös fény egy, a zöld fény pedig egy másik fajta csapot ingerel, szinte kizárólag. A keverék azonban mindkét csaptípust aktiválja, ezt sárgaként érzékeljük.

Miért lát az ember barna színárnyalatot, ha a vörös és a zöld festéket keveri össze?

A festékek szennyezettek
A festékek egymásra rakódásával additív (összegző) színkeverés jön létre
A festékek egymásra rakódásával szubtraktív (kivonó) színkeverés jön létre
A festékek egymásra rakódásával szubtraktív (kivonó) színkeverés jön létre Következő kérdés
A barna a festékek szubtraktív keverésének eredménye, ami megfelel egy nagyon sötét sárgának. A szubtraktív azt jelenti, hogy a keverék különböző spektrumokat elnyel (abszorbál). Ha valamennyi festéket felhasználjuk, minden fekete lesz (nincs fény). Az additív módszerrel kevert fényszórófények együtt végül fehéret adnak – így a kékből és a zöldből és vörösből alkotott sárgából készült additív „fénykeverék” is. Ezzel szemben a festékdobozban a kék és a sárga keveréke zöldet alkot

Ha egy projektortól a vetítővászon felé közelítünk, árnyékunkat…

egyre kisebbnek látjuk
először nagyobbnak, majd egyre kisebbnek látjuk
egyre nagyobbnak látjuk
először kisebbnek, majd egyre nagyobbnak látjuk
először kisebbnek, majd egyre nagyobbnak látjuk Következő kérdés
Ha távolodunk a fényforrástól, a vetítővászonra vetülő árnyékunk objektíve egyre kisebb lesz. Azonban, hogy ezt mekkorának látjuk, az a látószögtől függ: az árnyék akkor tűnik a legkisebbnek, ha a lámpa és a vászon között körülbelül félúton állunk. Ettől a ponttól a vászonhoz való közeledés során az árnyék szubjektíve megint növekszik – egészen a testünk eredeti nagyságáig. A látószög és a perspektíva éppígy szerepet játszik, ha egy tárgy felé mozgunk, az növekedni látszik, mert a közeledésünk során egyre jobban kitölti a látóterünket.

Miért kék az ég?

Mert a napfény megtörik a levegő molekuláin
A fény szóródása okozza
A fény úgy hajlik el, hogy délben csak a rövidhullámú kék sugárzás ér el hozzánk
A fény szóródása okozza Következő kérdés
„Törés”, „szóródás”, „elhajlás”: a laikusok számára nincs nagy különbség. Az égbolt kékje esetében azonban a fény nem törik meg – mint egy prizmán –, és el sem hajlik – mint egy apró résen. Sokkal inkább szétszóródik a levegő molekuláiba ütközve, azaz minden irányban szétterjed. Ennek során a rövid hullámhosszú kék fény négyszer erősebben oszlik el, mint a vörös, ezért délben az égbolton a kék hatás dominál. Napkeltekor és napnyugtakor azonban, amikor a Nap alacsonyan áll, a fény viszonylag hosszú utat tesz meg a légkörön keresztül. Mivel eközben a kék „kiszóródik”, a Nap felé tekintve a legkevésbé szóródó fényt, a vöröset látjuk (hajnalpír, alkonyati vörös).

Melyik szín található a szivárványban kívül?

Zöld
Vörös
Ibolya
Vörös Következő kérdés
Szivárvány akkor keletkezik, ha a fény egy „esőfal” cseppjeibe ütközik, azon prizmaszerűen megtörik és spektrumára bomlik. Mivel a vörös fény törésszöge kisebb, mint bármely más színé, a vörös sugarak a legkülső helyről érik el a szemünket: ezért látjuk a vörös csíkot az ív külső szélén.

És még egy speciális kérdés a végére: a fény sebessége vákuumban mintegy 300 000 km/s. Milyen gyorsan mozog az a fényvillanás a Föld felé, amelyet egy 100 000 km/s sebességgel a Föld felé száguldó űrhajóról bocsátottak ki a repülés irányában?

300 000 km/s sebességgel, mert a fénysebesség a létező leggyorsabb
400 000 km/s sebességgel, mert a sebességek összeadódnak
350 000 km/s sebességgel, az Einstein által posztulált tér-idő görbület miatt
300 000 km/s sebességgel, mert a fénysebesség a létező leggyorsabb Következő kérdés
Ösztönösen 400 000 km/s-re gondolnánk – a két sebesség összegére. Valójában azonban a helyes válasz csak 300 000 km/s. Ennél nincs gyorsabb: a fénysebesség alapvető természeti állandó. Egy gyorsan közeledő objektumból érkező fénysugár azonban rövidebb hullámhosszúnak („kékebbnek”) tűnik.
A te pontszámod:
Oszd meg az eredményed:
Megosztás
Tweet
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Google Hírek ikon
Adja hozzá a Blikk friss híreit a Google hírfolyamához

Neked ajánljuk

Iratkozz fel hírlevelünkre, legyél képben!
blikk tablet
Nem akarsz lemaradni?
Azonnal tudni szeretnél mindenről, ami fontos? Csatlakozz, mi mindenről értesítünk, ami tényleg számít!
Miért jó ez Neked? 1. Mert képben leszel a nap legfontosabb sztorijait illetően 2. Megkapsz mindent, hogy nagyon jól szórakozz 3. Nem maradsz le a hírekről, nem szalasztod el a lényeget
Egymillió forint kihúzná a bajból?

Nem mindegy, hol vesz fel személyi kölcsönt, hiszen a bankok ajánlatai között jelentős különbségek lehetnek. A Bank360 hitelkalkulátorával könnyen összehasonlíthatja pénzintézetek ajánlatait! Egymillió forint 72 hónapra akár 15,43 százalékos THM-mel is elérhető, egy jó döntéssel a teljes futamidő alatt százezreket spórolhat.

fény Teszt kvíz Geo magazin