Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Unortodox adománygyűjtésbe kezd a kormány. A honvédek jogállását szabályozó törvény eltörlésével együtt bevezetnének egy új lehetőséget, a honvédelmi miniszter címzetes ezredesi vagy alezredesi rendfokozatot osztogathat bárkinek. Például annak, aki honvédelmi célra ad pénzt.

A kormány nevében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter előkészítette és benyújtotta azt a törvénymódosító javaslatcsomagot, amely egy egészen újfajta megközelítéssel és módon megteremti annak törvényi lehetőségét, hogy  

a jövőben lényegében pénzadományért vagy más hazafias cselekedetért különleges katonai rendfokozatokat lehessen osztogatni bárkinek. 

A már jövő csütörtökön a parlament elé kerülő, 39 oldalas törvénymódosító csomag egy mindössze pár soros bekezdése rendelkezik arról, hogy a honvédelemi miniszter “címzetes ezredes vagy címzetes alezredes rendfokozatot adományozhat a Honvédség társadalmi megítélésének növelését előmozdító azon személye részére, aki egyedi megállapodás keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy honvédelmi célra vagyoni vagy nem vagyoni hozzájárulást teljesít”. 

Ennek az új, sajátos jogállásnak a szabályait külön rendeletben határozzák majd meg.

Ugyanakkor – rögzíti a javaslat – ez a cím nem “igazi” katonai rendfokozat, így az ilyennel rendelkezők például a Büntető törvénykönyv szempontjából “nem minősülnek katonának”, és nem is tartoznak majd a honvédek jogállását szabályozó kormányrendelet hatálya alá. 

Arról, hogy a most benyújtott javaslatcsomag 37 törvényt módosít, valamint egyet hatályon kívül helyez, a tervezet alapján néhány hete már írt a hvg.hu. Az egyetlen megszüntetni kívánt jogszabály éppen a katonaság rendszerét alapjaiban meghatározó egyik legfontosabb, a honvédek jogállásáról szóló törvény

Ez alapján a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik majd a honvédek jogállásáról. Ez pedig beleillik abba a tavaly kezdődött jogalkotási folyamatba, amely fenekestül forgatja fel több tízezer katona életét. Ennek a folyamatnak a fontos állomása volt a tavaly év végén elfogadott – sorrendben a tizenkettedik – Alaptörvény-módosítás, amely több ponton érintette a katonaságot is.

Ennek része volt az az Alaptörvény-módosítás, amely szerint a haza védelme “nemzeti ügy”, de része a szakszervezetek megszüntetése, továbbá az is, hogy biankó kormányzati felhatalmazással a kormányzat és Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter szinte bárhogy átalakíthassa a rendszert. Végül ennek része volt az is, hogy az Alaptörvénybe írták elő 2023. dec 23-i hatállyal, hogy ez a tárgykör, a honvédek jogállásának szabályozása az Országgyűléstől átkerül a kormány hatáskörébe, vagyis törvény helyett majd kormányrendelet szabályoz.

Konszenzussal átírni nem tudta, így inkább eltörli a kormány a honvédek jogállásáról szóló törvényt

Folytatódik a katonaság rendeleti úton szabályozása: egy friss javaslat szerint a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a katonákról. Más változtatásokat is tervez az Orbán-kabinet: polgármestereket várnak például önkéntes tartalékos katonának, néhány főispán pedig már most az.