Tetszett a cikk?

Az Európai Parlament folyosóin az elmúlt napokban is folyamatosan téma volt Varga Judit politikai életbe berobbant exférje, de esélyeiről még senki nem akar találgatni, inkább kivárnak. A Fidesz közelében úgy látják, fellépése inkább az ellenzéket gyengíti, Cseh Katalin, a Momentum képviselője pedig még örül is a versenynek. A közvélemény-kutatások szerint azonban mindkét oldalt érhetik meglepetések.

Vannak biztos kötődésű szavazók, akik ugyan kritikus módon beszélnek a pártjukról, de ettől nem lesznek más párt célközönsége, és mindig leszavaznak Orbán Viktorra – így foglalta össze a hvg.hu-nak egy Fideszhez közelálló forrás Brüsszelben, miért nem tartanak a kormánypártban attól, hogy Magyar Péter elindul az európai parlamenti választásokon.

Bár ez alapján elsőre úgy tűnhet, sokan csak a vállukat rándítják meg a hírre, az Európai Parlament folyosóin, és főleg a magyar képviselők között ettől persze politikai felbukkanása óta rendszeres téma a Magyar Péter-jelenség.

„Naponta többször odajönnek hozzám, hogy magyarázzam el, mi történik otthon” – fogalmazott egy itt dolgozó.

A lapunk által Brüsszelben megkérdezett források és politikusok többsége azonban inkább kivár, minthogy találgatásokba bocsátkozzon arról, milyen eredményt érhet el és kitől vehet el szavazatokat a NER-ből kicsekkolt Varga Judit-exférj a június 9-ei EP-választásokon. Ha pedig a háttérben folynak is erről megbeszélések, azt inkább zárt ajtók mögött tartják, és nem szívesen osztanak meg róla részleteket.

Van mitől tartani

Ami már biztos, hogy Magyar Péter a TISZA – Tisztelet és Szabadság Párt színeiben indul nemcsak az európai parlamenti, hanem tervei szerint az önkormányzati választásokon is.  Hivatalos programja vagy jelöltjei még nincsenek, egyedül Tarr Zoltán, az április 6-ai tüntetésen felszólalt, majd ezért állami állásából kirúgott református lelkész az, akiről tudni lehet, hogy Magyar felkérte az EP-választásokról való indulásra. Tarr még nem nyilatkozott arról, hogy elfogadja-e a felkérést, Magyar viszont már korábban jelezte, hogy listavezetősére ellenére  nem tervezi a brüsszeli munkát.

Tarr Zoltán az április 6-i tüntetésen.
Facebook / Péter Magyar

Pedig ezt minden bizonnyal megtehetné, az eddigi közvélemény-kutatások ugyanis annak ellenére is két számjegyűre mérik támogatottságát, hogy a politikai életbe mindössze néhány hónapja robbant be. A Medián még akkor készítette a felmérését, amikor a TISZA Párt még nem volt képben,  ehhez képest már akkor 68 százalék volt azoknak a száma, akik hallottak Magyar törekvéseiről, 13 százalékuk pedig azt állította, szavazna is rá.  Jellemző a közhangulatra, hogy nemrég még a kormányközeli Nézőpont Intézet is ugyanilyen támogatottságot mért Magyarnak, ha ez így van, akkor ez eredmény több EP-képviselői mandátumot is jelenthet.

A képviselői helyek száma mellett a másik nagy kérdés, hogy az új induló egyáltalán kinek a kárára szerezhet szavazatokat az EP-választásokon. Bár a Nézőpont azt valószínűsíti, hogy a Fidesz-KDNP-nek ugyanúgy 13 képviselője lesz, mint a most záruló ciklusban, ez egyáltalán nem olyan biztos, és több tényezőn is múlik.

A kormánypártok népszerűségének csökkenése már a kegyelmi botrány kirobbanásakor megkezdődött, az EP-ben pedig Varga Judit visszavonulása volt az, ami  különösen nagy érvágást jelentett számukra. A Brüsszelben edződött, majd a kormány álláspontját tökéletes határozottsággal közvetítő volt igazságügyi minisztert Orbán Viktor az EP-lista első helyére szánta, ezzel szerencsés esetben Varga komoly európai szerepet tölthetett volna be.  Távozása ezért is volt különösen fájó a Fidesznek.

Erre utalt a Europe Elects nevű civil szervezet márciusi előrejelzése is, melyet még Magyar Péter színrelépése előtt készítettek. Ők már akkor arra a következtetésre jutottak, hogy a kegyelmi botrány mandátumokban mérhető kárt okozott a Fidesznek: ha most tartanák a választásokat, akkor a mostani 13 helyett csak 11 Fidesz-KDNP-s képviselő szerezne ötéves megbízatást Brüsszelben.

Nem ezért volt sorcsere

Varga helyett végül egy másik EP-s veterán, Deutsch Tamás került a kormánypárt EP-lista első helyére, ami azonban talán még meglepőbb, hogy a listát igen alaposan átrendezték, és ismert nevek is lemaradtak róla. Bár kívülről úgy tűnhet, fideszes forrásaink szerint a sorcserének nem volt köze a belpolitikai felforduláshoz.

Gyógypedagógustól influenszeren át paralimpiai bajnokig: megnéztük, kik lehetnek a sorcsere után a Fidesz-KDNP EP-képviselői

Sokakat lecseréltek a jelöltlistán, de ragaszkodtak ahhoz a szokáshoz, hogy fogyatékkal élő és határon túli magyar is felkerült a listára.

Mint fogalmaztak, a Fidesz személyzeti politikájának egyik eleme, hogy 2-3 ciklus után visszahívják az EP-képviselőiket, hogy a Brüsszelben megszerzett tudással és tapasztalattal otthon dolgozzanak tovább. Így történhetett meg, hogy júniustól nem folytatja például európai karrierjét Hidvéghi Balázs, aki Brüsszel helyett Budapesten lesz országgyűlési képviselő. Úgy tudjuk egyébként, hogy Hidvéghi hazahívásáról maga Orbán Viktor döntött.

Aki pedig a Fideszből már sokadik ciklusát tölti és mégis kint marad, annak a feladata főleg a már meglévő ügyek továbbvitele és az újak segítése lesz.

Úgy tudjuk, a brüsszeli Fidesz-irodában már csak azért sem tartanak túlságosan Magyar Pétertől, mert ők úgy látják, fellépése inkább az ellenzéket gyengíti, mint őket. Ezt úgy fogalmazták meg, hogy míg a fideszes törzsszavazók a már említett kritikák ellenére sem szavaznának másra, ha egy „a kis pártok szavazói  elégedetlenek, akkor átmennek más párthoz”.

Sok közé egy új

A Fidesz ellenében induló pártoknak eddig sem tett jót a széttöredezettség, a 2022-es országgyűlési választásokkal ellentétben idén csak a DK, az MSZP és a Párbeszéd jelentett be közös listát, de ők is csak nagy nehezen. Így az ellenzéki pártok választói a jelen állás szerint legalább hat különböző listára húzhatják az ikszet a szavazólapon. Márpedig, ha közülük többen sem érik el a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, az könnyen a Fideszt erősítheti – ebben tehát kormánypárti forrásainknak valószínűleg igaza van.

Az ellenzéki erőviszonyok már a közös DK-MSZP-Párbeszéd lista bejelentése és Magyar Péter felbukkanása előtt is meglehetősen változékonyak voltak. Március elején a közvélemény-kutatások a DK-nak négy mandátumot jósoltak, akkor két mandátumot kapott volna a Mi Hazánk, míg a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt egy-egy képviselőt küldhetett volna Brüsszelbe. És ugyancsak jutott volna egy mandátum a Vona Gábor vezette Második Reformkor Pártnak is.

Az Európai Parlament épülete Brüsszelben 2024. április 11-én.
AFP / Kenzo Tribouillard

Ezt az állapotot kavarhatja fel most még jobban Magyar Péter és a TISZA Párt érkezése, de egyelőre megjósolhatatlan, hogy melyik párt veszíthetne miatta a legnagyobb arányban.

Brüsszelben mindenesetre úgy tűnik, egyelőre az ellenzéki oldalon sincsenek pánik üzemmódban. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője és a liberális Renew Europe frakció egyik alelnöke egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen például úgy fogalmazott, ő örül a versenynek, és bátornak tartja Magyar Péter kiállását.

„Ő a NER belső köreiből kilépve fontos munkát végez abban, hogy tovább repessze ezt a rendszert” – hangsúlyozta, azt azonban szomorúnak tartja, hogy más NER-ből kiugrókat nem akar bevenni.

Cseh szerint Magyar támogatói amúgy sem biztos, hogy egy radikálisan Európa-párti, liberális pártra akarnának szavazni, és „jó, hogy vannak alternatívák”. Kiemelte azt is, hogy az eddigiek alapján már most úgy tűnik, hogy konzervatív emberként Varga Judit volt férjének más a víziója Európáról, mint nekik, és ebben közelebb áll Orbán Viktoréhoz. A Momentumban azonban nem hiszik, hogy az erős európai együttműködés gyengítené Magyarországot, véleményük szerint a magyarok akkor tudnak erősödni, ha Európa is erősödik körülöttük.  

„Örülünk annak, hogy kicsit felpezsdült az élet és bízom benne, hogy a kampány lehetőséget ad arra, hogy kifejtsük, hogy változásért dolgozunk, de különböző vízióban gondolkozunk az életről és a társadalomról” – mondta Cseh, aki reméli, hogy van 8-9 százaléknyi liberális európai szavazó Magyarországon, és Donáth Annával együtt folytathatják a munkát az Európai Parlamentben.