A tudósok rátaláltak a Föld rejtett kincseire: megvan a módszer, hogy mesés vagyonokhoz férjünk hozzá

A sydney-i Macquarie Egyetem kutatása során olyan kísérleteket végeztek, amelyek a Föld felszíne alatt mintegy 90 kilométer mélyen uralkodó szélsőséges körülményeket utánozzák. Ez a földkéreg alatti réteg, ahol a dolgok nagyon forróak, a nyomás pedig hihetetlenül magas – számolt be a Knowridge.

A szénben gazdag olvadék a kulcs a kincsekhez

Isra Ezad és csapata sikeresen előállított csekély mennyiségű olvadt anyagot, amely ahhoz hasonló, amit a földköpeny mélyrétegben találhatunk. De beletettek egy kis csavart, mert szénben gazdag anyagot hoztak létre. A kísérleteik figyelemre méltó dolgot mutattak ki: ez a szénben gazdag, olvadt kőzet képes volt felszívni és magával vinni különböző kritikus fémeket és vegyületeket. Ez támpontot ad ahhoz, hogyan találhatnánk meg ezeket az értékes anyagokat – olvasható az egyetem híroldalán.

E kutatás előtt a tudósok tudták, hogy a Föld mélyén lévő olvadt kőzetek képesek ritkaföldfémeket mozgatni. Ezad csapata azonban felfedezte, hogy ezek az olvadékok még ennél is többre képesek. Rájöttek, hogy az olvadékok oxidált formában is képesek megragadni a ként és egy csomó értékes fémet, például nikkelt, rezet, kobaltot, aranyat és ezüstöt.

A Föld magja szivárog és ősi történeteket mesél

A lábunk alatt lévő mélységi kőzet nagy része szilikátból áll, hasonlóan ahhoz, ami a vulkánokból kitör. Ezeknek a mélységi kőzeteknek egy apró töredékébe azonban némi szén és víz is keveredik. Ez a keverék teszi lehetővé, hogy alacsonyabb hőmérsékleten olvadjanak. Amikor pedig megolvadnak, képesek feloldani és elszállítani a fémeket, és így gazdag lelőhelyeket hozhatnak létre ezekből az értékes nyersanyagokból.

Isra Ezad rámutatott, hogy a kénnel dúsított olvadékok sokkal gyakoribbak lehetnek, mint korábban gondolták. Ezek jelentős szerepet játszhatnak a fémlelőhelyek koncentrálásában bizonyos területeken.

Egyszerűbb lesz a megújulók felé fordulni

A kutatócsoport két, a köpeny mélyén található természetes forrásból származó mintát használt fel a kísérleteihez, így bepillantást nyerhettek a messze a lábunk alatt zajló folyamatokba. Azok a régiók, ahol vastagabb a kontinentális kéreg – általában a kontinensek belsejében – szivacsként viselkedhetnek. Elnyelik a szenet és a vizet, ami a szén-kén olvadékok kialakulásához vezethet. Ezek az olvadékok aztán közelebb vihetik a fémeket a felszínhez, ahol különböző kémiai reakciók során érclelőhelyek alakulhatnak ki.

A tanulmány – amely a Science Advances című folyóiratban jelent meg – új lehetőségeket nyit annak megértésére, hogy a fémek hogyan mozognak a Föld belsejében, és hogyan halmozódhatnak fel olyan helyeken, ahol elérhetjük őket. Mivel a világ a megújuló energiaforrások, például az akkumulátorok, a szél- és a napenergia felé mozdul el, az ilyen fémek iránti kereslet ugrásszerűen növekszik, miközben egyre nehezebb megtalálni őket.

Ezad úgy véli, hogy e karbonolvadékok nyomába eredve az alapvetően fontos fémek új forrásait fedezhetjük fel, és ezzel új határokat nyitunk a fenntartható jövőhöz szükséges nyersanyagok keresésében.

BLIKK DOSSZIÉ

geológia