Vita Ukrajna EU-tagságáról: Orbán szerint "nem babra megy a játék", de volt viccmesélés, putyinozás és brüsszelezés is
A kormánypártok ötlete az, hogy az Országgyűlés indítson “stratégiai vitát” az Európai Unió Ukrajna-politikájáról. Ez már a javaslat vitájával sikerült. A Fidesz szerint Ukrajna "a világ egyik legkorruptabb országa", de Orbán Viktor sem látja indokoltnak az ország gyors EU-tagságát, mert "nem babra megy a játék". Egy államtitkár székely viccet mesélt, de volt bőven putyinozás, brüsszelezés, miközben a Jobbik szájat húzva, de egyetértett, a Mi Hazánk meg főleg.
Két éve tart a háború Ukrajnában, a háború borzalmait a saját nemzetünk bőrén is érezzük, elismerjük, hogy Oroszország az agresszor, és elismerjük Ukrajna jogát a területi szuverenitáshoz is – mondta előterjesztőként Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető az Országgyűlésben, kifejtve álláspontját az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése ügyében, az erről szóló kormánypárti határozati javaslat vitájában, amelyben később Orbán Viktor is felszólalt.
Kocsis amellett érvelt, hogy Ukrajna "még a tagjelöltség kritériumainak sem felelt meg maradéktalanul", az EU mégis "aktuálpolitikai érdekből" kivételezne Ukrajnával, pedig a kormánypárti politikus szerint "ettől nem érne véget a háború", ráadásul "nem tudni, hol húzódnak jelenleg Ukrajna határai és mennyien élnek az országban. Megjegyezte:
Ukrajna "a világ egyik legkorruptabb országa", ezért sem indokolt a felvétele az EU-ba, és ez megint egy "olyan ügy, amelyben nem táncolhatunk úgy, ahogy a brüsszeli elit fütyül".
Orbán: Ukrajna gyors tagsága hasznos-e?
A következő felszólaló Orbán Viktor, aki azzal kezdte, hogy az Európai Tanácsban a következő napokban éppen ezt a kérdést fogják tárgyalni, ő pedig a kormány nevében úgy látja: jó, hogy vita folyhat Ukrajna EU-tagságáról, "hiszen nem babra megy a játék, európai sorskérdésről van szó". Szerinte Brüsszelben azonban e kérdésben "éppen fejjel mennek a falnak."
Kifejtette: "Bár ez a vita még meggyőzhet bennünket ennek ellenkezőjéről, de a kormány álláspontja most az, hogy Ukrajna gyors EU-tagsága nem szolgálja sem Magyarország, sem pedig az Európai Unió érdekeit sem." Emlékeztetett: az Európai Bizottság hét feltételt támasztott Ukrajnának ahhoz, hogy megszerezze a tagjelölti státuszt, amit meg is kapott az ország, pedig még nem is teljesítette addig az összes feltételt.
Felsorolta a hét feltételt, kiemelve a nemzetiségi jogok érvényesülését, a korrupció elleni harcot és az oligarchák ügyét. Az Európai Bizottság szerint a hét feltételből három nem teljesült, ami Orbán szerint "kérdésessé teszi a bizottság bármely más döntését is", ráadásul a magyar kormányfő szerint az elvileg rendben lévő másik négy feltétel sem teljesült maradéktalanul.
A miniszterelnök szerint az ukrán parlament által most elfogadott kisebbségi törvényt a kormányzat még elemzi, de szerinte a 2015-ben elvett jogokat nem valószínű, hogy maradéktalanul visszaadta a jogszabály. Összefoglalóan Orbán elmondta: "Ukrajna olyan messze van az EU-tagság feltételeinek teljesítésétől, mint Makó Jeruszálemtől." Ráadásul szerinte mivel nem látni a háború végét, "nem tudni, mivel jár mindez az Európai Unióra nézve", hiszen még sosem vettek fel az EU-ba olyan államot, amely éppen háborúban állt, és azt sem tudni, mekkora. Úgy látja:
Brüsszel igent akar mondatni valamire, anélkül, hogy ők vagy mi fel tudnánk mérni, mivel jár ez, bár a mezőgazdaság és a fuvarozás terén már megtett piacnyitás hatásai ismertek: a helyrehozhatatlan károkat azonnali védekező intézkedésekkel kellett megakadályozni."
Orbán idézett meg nem nevezett "német gazdaságkutatókat", akik számítása szerint 7 év alatt 190 milliárd eurót "nyelne el uniós támogatásként Ukrajna". Összehasonlításként elmondta, a mezdőgazdaság területén Ukrajna tízszer annyi támogatást kapna, mint most Magyarország, ráadásul "az amerikaiak nyakig bevásárolták magukat az ukrán mezőgazdaságba, és így az EU-s támogatások nagy része Amerikába jutna." A miniszterelnök szerint
Ukrajna tagsága komolytalan, a kormány nem tudja támogatni, ennek ideje nem jött el, amúgy pedig a tagfelvételnél nem lehet politikai gesztust gyakorolni".
Fidesz: Brüsszel nem tud válságot kezelni
A miniszterelnök után Zsigmond Barna Pál (Fidesz), az európai ügyek minisztériumának államtitkára szólt hozzá, és az Ukrajna tagfelvételéről szóló vitáról azt mondta: "a brüsszeli vezetés eddig semmilyen válságot nem kezelt jól, ismét egy előkészítetlen és meggondolatlan intézkedéssorozatot próbál rákényszeríteni a tagállamokra". Hozzátette: Magyarország ezért itthon és Brüsszelben is szakpolitikai vita lefolytatását javasolja a kérdésben.
Az államtitkár "az LMBTQ-identitás" kérdését is idecitálta és arról elmélkedett, hogy idén is volt Kijev Pride rendezvény, csak éppen Varsóban. Zsigmond Barna Pál is felemlegette ugyanazokat a témákat, amelyeket előtte már Orbán Viktor is, így például az ukrán kisebbségi törvényt vagy éppen a korrupciót és Ukrajna csatlakozásának gazdasági hatásait. Utóbbit egy székely viccel illusztrálta, amelynek lényege az volt, hogy "elfoglalják a helyünket".
Nacsa Lőrinc (KDNP) pedig arról beszélt, milyen különleges, hogy a magyar parlament és a magyar emberek a nemzeti konzultáción keresztül elmondhatják a véleményüket a kérdésről, ami kivételes az EU-ban. Az ellenzékhez fordulva azt kérte, "bárcsak egyszer" Magyarországról is olyan szépen beszélnének, mint Ukrajnáról, amelyről "Gyurcsány Ferenc is kijelentette, hogy fel kell venni".
Nacsa brüsszeli vágyvezérelt ideológiákról beszélt, és úgy látta, "az Európai Uniót a saját rossz döntéseitől kell megóvni, erre a magyar kormány vállalkozik". Aki szerinte ezt a határozati javaslatot nem tudja támogatni, az "ellensége a magyar nemzeti érdeknek". A KDNP-s politikus azt üzente a neki nem szimpatikus momentumosoknak, hogy "a kárpátaljai magyarok sokkal inkább hazafiak, mint önök", továbbá előre jelezte:
a brüsszeli bürokraták és az amerikai demokraták magyar hangját halljuk az ellenzéki felszólalásokban."
A DK kérdése: Ezt Putyin mondta tollba?
A DK-s felszólaló, Arató Gergely első kérdése az volt: "ezt a határozati javaslatot Putyin mondta tollba?". Majd azt mondta, mindenki úgy tesz a kormányoldalon, mintha Ukrajna azonnal az EU tagja lenne, ami azonban szerinte is még egy hosszú folyamat, és ő maga is úgy véli: "valóban számos kérdést kell még tisztázni, mert egyelőre sem Ukrajna nem kész a tagságra, sem az EU Ukrajna befogadására".
Viszont – hívta fel a figyelmet Arató – ha "Putyin abbahagyná a háborút és kivonulna a megszállt területekről, akkor béke lenne", és a csatlakozási tárgyalásokat azért el lehet kezdeni. Emlékezetett, hogy 2010-ben még maga Orbán Viktor is úgy látta, hogy az EU-bővítésnek földrajzilag Ukrajnával kellene folytatódnia, csak hát azóta "Orbán Viktor a jövőjét már Putyin kanapéján képzeli el."
Az MSZP-s Harangozó Tamás egy MTI-hír felolvasásával kezdte, amely szerint Orbán Viktor biztosította az ukrán elnököt a tagjelölti státusz biztosításáról. Ez az orbáni nyilatkozat tavaly nyári – tette hozzá. "Mikor hazudott, most vagy akkor?" – fordult Orbánhoz (csak ő közben kiment). Az ellenzéki politikus szerint Orbánnak nincs joga a hazai tevékenysége után Ukrajnát jogállamiságból kioktatni. Megfordult Harangozó fejében, hogy "üveggyöngyökért árulja a kormány a hazát", esetleg "hagymázas revizionista álmokat kerget".
Gelencsér Ferenc Momentum-elnököt meglepte, hogy olyan vita folyik, amin "itt volt Orbán Viktor" és "itt van az állampárt több minisztere is". Ukrajna EU-tagságát ő is úgy értékelte, hogy az "majd egyszer" történik meg. A kárpátaljai magyarok szerinte nem érdemlik meg, hogy a külhoni magyarokra 'oly büszke Orbán-kormány most Ukrajna ellen érveljen. Frakciótársa, Tompos Márton hozzátette: az EU-tagságot várják a kárpátaljai magyarok is. Párttársuk, Tóth Endre szerint "álszent" Orbántól a korrupciót emlegetni – nemcsak az itthoni, hanem a boszniai helyzet miatt is, pedig Bosznia EU-tagságát támogatja.
A Jobbik egyetért, Toroczkai teorrorállamozik
A Jobbik szónoka, Brenner Koloman arról beszélt, hogy a világrend éppen változik, már másodszor 1990 óta, a mostani hullámot "Oroszország putyini agressziója jelzi". Az ellenzéki képviselő élesen bírálta a kormányt, a Fidesz-KDNP-s javaslatot pedig politikainak, "háttérben meghúzódó Putyin-szállal" minősítette, de egyébként elismerte: támogatják, mert egyetértenek azzal, hogy Ukrajnával nem szabad a tagsági tárgyalásokat megkezdeni.
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa jelezte: Putyin és az orosz agresszió komoly biztonsági kockázat a térségre, de Ukrajna tagjelölti státusza és majdani felvétele ezzel szemben éppen a békét és a biztonságot erősítené. Szerinte az van, hogy "Putyin megparancsolta önöknek, akik korábban még támogatták Ukrajna tagságát, hogy most gátolják ugyanezt." Hangsúlyozta: csak a csatlakozási tárgyalások megkezdése a kérdés most, lehet, hogy ezután Ukrajnának 10 évet kell várni majd, ahogyan annak idején Magyaroszágnak is.
Toroczkai László (Mi Hazánk) "védhatalmi státuszt" és "kárpátaljai autonómiát" emlegetett. Szerinte "a Fidesz és a balliberális oldal is a lényegét mutatja a vitában", mert "a Fidesz hazudik, szembemegy magával, elveivel, a balliberálisok is hozták a formájukat, az amerikai gyökerű pénzemberek utasításait mondják el". Megjegyezte: a Mi Hazánk elvhű, ők soha nem támogatták Ukrajna tagságát, hiába kérik ottani magyar szervezetek, akik "kijevi fogságban vannak", mert
a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László szerint "Ukrajna nem csak korrupt, hanem terrorállam is."
Ungár Péter (LMP) megállapította: a vita úgy látja, nem arról szól, hogy Ukrajna "a távoli jövőben" majd egyszer EU-tag legyen-e, hanem arról, hogy megelőzze-e a folyamatban azokat a déli tagjelölt országokat, amelyek már régebb óta várnak. Megjegyezte: "a miniszterelnök politikai játékának része, hogy vétózik" bizonyos EU-s döntéseknél, de lehet, hogy most ebben más országok hangját közvetíti, illetve az is, hogy EP-s szélsőjobboldali frakcióvezetésre tör.
Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is felszólalt, és megállapította: az ellenzék is megosztott, mintegy felük támogatja Ukrajna EU-tagságát, másik fele inkább nem. Úgy vélte: Magyarország egy békés, prosperáló Ukrajnában érdekelt, Oroszországnak nincs joga mást megtámadni, Ukrajna a háborúban "jól áll", jövője Európában van, ám a tagjelölti státusz és a csatlakozási tárgyalások megkezdése más. Mondott egy érdekeset, szerinte
a putyini befolyást emlegető, Fidesszel szembeni ellenzéki vádak lehet, hogy külföldön működnek, de itthon egyáltalán nem".
A zárszót Dömötör Csaba államtitkár tartotta, és egyetlen olyan pontja volt a beszédének, amit előtte még Orbán Viktor vagy kormánypárti politikustársai ne mondtak volna el. Ez viszont abszolút exkluzív elem volt, mert részeredményt közölt a jelenleg még gőzerővel zajló nemzeti konzultációnak Ukrajna EU-s tagságára vonatkozó kérdésben. Elmondta:
eddig 280 ezer nemzeti konzultációs kérdőívet küldtek vissza, és a feldolgozott válaszok alapján a magyarok 98 százaléka szerint nem adottak még a feltételei Ukrajna tagságnak".
A kormánypártok szerint sem időszerű
A téli szünet előtti utolsó parlamenti ülésnap első napirendi pontja az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szól, pontosabban inkább arról, hogy ez most nem időszerű. A Fidesz és a KDNP frakcióvezetői által jegyzett határozati javaslat ugyanis a becsapósan hangzó, “Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről” címet viseli, ám a szövegből az derül ki, hogy nem kellene megkezdeni a tárgyalásokat.
A határozatban a kormánypártok javasolják annak kimondását, hogy “az Országgyűlés “stratégiai vitát” tart szükségesnek az Európai Unió Ukrajna-politikájának valamennyi eleméről. Így a javaslat szerint a vitának ki kell terjednie
- az Európai Unió biztonságpolitikai érdekeire,
- az Ukrajnának nyújtott támogatások hasznosulására és fenntarthatóságára,
- a bővítésnek a tagállamok gazdaságára és az EU meghatározó politikáira gyakorolt hatásokra.
A javaslat szerint ezek megvitatásáig “Ukrajna és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos döntések nem időszerűek”, ezért az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére irányuló javaslat “előkészítetlen, következetlen és nincs tekintettel Magyarország alapvető érdekeire”.
Ukrajna EU-tagságát elutasító parlamenti javaslattal kedveskedik Orbánnak a Fidesz és a KDNP
Becsapós címmel nyújtott be a Fidesz és a KDNP határozati javaslatot "Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről". A szöveg valójában arról szól, hogy egyáltalán nem időszerű az egész - éppen, ahogy Orbán Viktor mondja. A javaslata elutasítja a nyomásgyakorlást is.
Ahogy a hvg.hu megírta, a határozati javaslat az Orbán Viktortól régóta hallott indokot visszhangozza Ukrajna EU-s tagsága ügyében, miszerint a kérdés egyelőre “nem időszerű”. Ezt a kormányfő meg is írta a kárpátaljai magyaroknak, mondván: inkább „stratégiai partneri viszony kialakítását" javasolja.
