Meglepetés: nem is szavaztak a parlamentben az Ukrajna csatlakozási tárgyalásait akadályozó határozatról

A DK szerint ezt a határozati javaslatot Putyin mondta tollba - kezdte vezérszónoki felszólalását Arató Gergely, aki arra is kitért, hogy Orbán Viktor 2015-ben még Ukrajna csatlakozását fontosnak tartotta. Kifejtette, hogy a csatlakozási tárgyalások még hosszú évekig tartanak, de ez most nem fontos a kormánytöbbségnek, mert Orbán ezt zsarolási potenciálnak használja fel, hogy megkaphassa az ellopható uniós támogatásokat.

A brüsszeli bürokraták magyar hangját halljuk az ellenzéki felszólalásokban - vádolta meg az ellenzéki pártokat a KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Brüsszel ki akarja emelni Ukrajnát a csatlakozók sorában, szerinte előkészítetlen az EU jelenlegi szándéka.

Az MSZP-s Harangozó Tamás arra kérdezett rá a vitában, hogy mi lehetett a motivációja 2022-ben Orbán Viktornak, amikor teljes mellszélességgel kiállt Ukrajna tagjelöltsége mellett. Felidézte, hogy a kormányfő geostratégiai okokkal indokolta, miért van erre szükség: "azért, mert nemzeti érdekünk, hogy szomszédunk politikailag és gazdaságilag stabil legyen." Az ellenzéki képviselő arra is kitért, hogy pont a csatlakozási folyamat részeként lehetne azokat a nemzeti érdekeket érvényesíteni, amiket a kormányfő most számonkért: a mezőgazdaság támogatások aránytalanságát, a korrupció mértékét, valamint a kisebbségi jogok érvényesülését.

Harangozó Tamás úgy látja, ennek a határozati javaslatnak az elfogadásával a kárpátaljai magyarok léthelyzetét veszélyezteti a kormányoldal és elfogadása mögött orosz érdekeket sejt - zárta beszédét.

A Momentum kiáll Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése mellett. Gelencsér Ferenc úgy vélte, amennyiben a folyamat nem tud megindulni, belső politikai válság törhet ki Ukrajnában, ami kiemelt orosz érdek. A vezérszónoki felszólalást folytató Tompos Márton a csatlakozási tárgyalás kezdéséről szóló uniós döntés támogatására kérte a kormányoldaltól, és erre kérte az unió vezetőit is. Közölte: bízik abban, hogy a kárpátaljai magyarok képviselőinek kérése beépül az ukrán jogrendszerbe. Idézte kérésüket is Ukrajna uniós tagságának támogatására. Idézte az alaptörvényt is, miszerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarságért. Ugyancsak vezérszónokként szólt hozzá a momentumos Tóth Endre, aki azt idézte fel, hogy korábban Orbán Viktor is támogatta az ukrán uniós tagságot. Azt mondta: a nyelvtörvényt az ukrán parlament módosította, az, mint akadályozó tényző "nincs többé".

A határozati javaslat és a mostani vita egy politikai cirkusz - fogalmazta meg frakciója véleményét Szabó Timea (Párbeszéd), mert noha az Európai Tanács az elkövetkező napokban dönteni fog Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak elkezdéséről, ám a magyar parlament csak februárban fog erről szavazni - indokolta állítását. Úgy látja, a kormányfő csak statisztáknak használja a kormánypárti képviselőket. Felszólalásában arra is rávilágított, hogy a kormánypárt Ukrajna magas korrupciós szintjének hangsúlyozásával azt igyekszik elérni, hogy elterelődjön a figyelem a magyar oligarchák és Orbán Viktor vejének "pofátlan" meggazdagodásáról.

Orbán Viktor a parlamentben Ukrajna EU-csatlakozásáról: „Nem babra megy a játék”

Mi Hazánk számon kérte az ellenzék képviselőit, miért nem a kárpátaljai magyarság legitim képviselőit hívják meg a magyar parlamentbe, hogy ők bizonyítsák azt, hogy az ukrán állam terrorállam, amely nem kész még az EU tagságra - jelentette ki a honatyák nagy megrökönyödésére Toroczkai László frakcióvezető. Azt is kifejtette, pártja követeli: hogy kijevi rezsim adja meg a helyi magyarok számára az önrendelkezést.

Arról is beszélt, milyen károkat okozna szerintük Ukrajna EU-csatlakozása: beszélt a fuvarozók piacvesztéséről és a mezőgazdaság aránytalan támogatásáról, valamit azt is kifejtette: az ukrán gazdaság működésképtelen, ám az amerikai tőke már megindult az ország újjáépítésére - világított rá egy általa feltételezett - és Orbán Viktor által is felvetett - motivációra Toroczkai, aki frakciója képviseletében egyetértett a határozati javaslattal.

Brenner Koloman (Jobbik) kijelentette: a határozati javaslat "a fideszes egypárti túlhatalom olyan politikai nyilatkozata, amely mögött felsejlik a háttérben a Putyin-szál", ám a Jobbik mégis úgy foglal állást, hogy Ukrajnával nem lehet megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Felidézte, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök azt kérte, hogy a NATO vonuljon vissza az 1997-es határokhoz, vagyis Közép-Európa legyen ismét orosz érdekszféra.

A legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy a biztonsági helyzet megérett-e arra, hogy megkezdődjön a tárgyalás Ukrajnával a csatlakozásról. Úgy fogalmazott: a háborúban álló ország gigászi honvédő háborút folytat a szovjet-orosz megszállóval, amelyet pártja támogat, de ennek nem az az eszköze, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődjenek

Ungár Péter (LMP) azt hangsúlyozta: nemzeti érdekből fontos az Európai Unió bővítése, mert a Brexittel meggyengült, a német-francia tengellyel szembeni ellensúlyt akkor lehet erősíteni, ha minél több déli és keleti állam lép be az Európai Unióba.

Hozzátette: ha 2008-ban Németország engedi Ukrajna NATO-csatlakozását, amiről akkor Magyarországon nemzeti konszenzus volt, akkor nem robbanhatott volna ki a most is zajló háború. Ám, jegyezte meg, Angela Merkel "összehuzalozta Németországot Oroszországgal", és olcsó orosz gázzal és az Egyesült Államokkal által szavatolt biztonsággal képzelte el Európa jövőjét

Annak a véleményének adott hangot: a miniszterelnök azért visz vétópolitikát, "mert a nemzetközi radikális jobboldal európai vezére szeretne lenni", pártját az Európai Parlament új "szélsőjobboldali" frakciójának egyik központjává kívánja tenni. Eközben Orbán Viktor személyes súlyát úgy emeli, hogy szembe megy mindenkivel, közben pedig egyre fogynak a szövetségesei, az uniós pénzekkel kapcsolatos mozgástere csökken.

Kiemelte: nekünk nem érdekünk, hogy Oroszország győzzön az ukrajnai háborúban, mert azzal Európa teljes biztonsági rendszere megváltozna, márpedig éppen az az, ami garantálja határainkat.

BLIKK DOSSZIÉ

Országgyűlés