Visszakozik a Fidesz a gyónási módosítóból, de ezzel valójában semmi nem változik
Az egyházi személyek felelősség alól felmentésének tűnhet Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslata, mely szerint egy papnak nem kötelessége jelenteni, ha gyónás közben jut olyan információhoz, hogy egy gyermek veszélyben volt, van. A Fidesz most azt mondja, ezt a részt nem fogja megszavazni. Ezzel azonban nem fog változni semmi, mert a jelenlegi törvény szerint is kívül esik a jelzőrendszeren a gyóntató pap. Közben egyébként a Dunai-javaslat többi része valóban szigorítás. Galicza Dorina írása.
Hosszú hónapok óta lebegtette, a kegyelemtörvény kirobbanása óta pedig hétről hétre ígérgette a kormány, hogy tovább szigorítanak a gyermekvédelmi törvényen. Bár a módosító javaslat esetében sokan arra számítottak, hogy az majd a homofób jogi elemeken szigorít, végül a Fidesz képviselői egy rendre és szigorra építő csomaggal álltak elő.
Ehhez nyújtott be egy kiegészítést kedden a fideszes Dunai Mónika, amelyből elsőre csak az volt egyértelmű, hogy az egyházak és papok jelentési kötelezettségén változtatna.
Mit mondanak ki a törvények?
A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény rögzíti, hogy a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátók kötelesek a gyámhatóság felé jelezni azt, ha egy gyerek veszélyeztetettségét érzékelik, emellett hatósági eljárást kötelesek kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok miatt. Azt, hogy melyik munkakörök és intézmények esnek a szabályozás hatálya alá, a törvény egy 18 pontos listában rögzíti, ide tartoznak többek között az egészségügyi dolgozók, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a menekültszállók, valamint “az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek” is.
A jelenlegi törvény kimondja azt is, hogy ha a meghatározott személyek nem tesznek eleget a jelzési vagy együttműködési kötelezettségnek, akkor a gyámhatóság javaslatot tehet fegyelmi felelősségre vonásra, gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén pedig büntetőeljárást kezdeményez. Itt azonban kivételt képeznek az egyházi jogi személyek és a velük egy pontban szereplő egyesületek és alapítványok, továbbá a kormányhivatalok, önkormányzati jegyzők, a büntetés-végrehajtási intézetek és pártfogó felügyelők, valamint az állam fenntartói feladatainak ellátására a kormány rendeletében kijelölt szerv.
Ezzel szemben a Kocsis Máté és társai által április végén benyújtott, egyelőre nem megszavazott javaslat szerint büntetőjogi felelősségre vonhatók a jelzőrendszer szereplői, ha legkésőbb három munkanapon belül nem jelzik vagy tesznek feljelentést a “kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény” ügyében. Ezeket a körülményeket miniszteri rendelet határozza majd meg pontosan, de ide tartoznak a gyermekek szexuális vagy fizikai bántalmazására, elhanyagolására utaló jelek és a gyerekek által megkísérelt öngyilkosságok (abban az esetben, ha még nem részesülnek ehhez kapcsolódó egészségügyi, pszichés ellátásban).
Kocsisék javaslata emellett kiterjeszti azoknak a körét, akikre vonatkozik a bejelentési kötelezettség, így az annak elmulasztása esetén járó büntetőjogi következmények is, egy kivételt azonban hagy. Bár a 18 pontból álló listában felsoroltak közül 17-re vonatkozna a büntethetőség, vagyis valóban szigorítana a hatályos törvényen,
az egyesületeket, alapítványokat és az egyházi jogi személyeket a kormánypárti javaslat mégis következetesen kihagyta a körből.
Ezen szigorít Dunai Mónika kormánypárti képviselő Kocsis javaslatához benyújtott módosítója. A politikus által benyújtott dokumentum ugyanis a fegyelmi felelősségre vonást és a büntethetőséget is kiterjeszti az egyházi személyekre – egy, nagy port kavaró kivétellel.
Ahogyan arról kedden reggel a hvg.hu is beszámolt, Dunai javaslata szerint “nem terheli jelzési kötelezettség az egyházi jogi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagját az olyan információval kapcsolatban, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”.
Erre hívta fel a figyelmet a Fidesz-frakció is kedden az atv.hu-nak küldött válaszában. Elmondták, hogy támogatják Dunai javaslatát ezt azzal indokolták, hogy az új szabályozási környezet a kivétellel együtt is szigorúbb, mint tervezték, mivel az eredeti javaslat nem vonatkozott az egyházi intézményekre. A kérdés tehát inkább az, hogy miért maradtak ki az eredeti javaslatból épp az egyházak, ha például a büntetés-végrehajtási szervekre és a kormányhivatalokra kiterjesztették a szabályozást.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz politikusa a parlament népjóléti bizottságának keddi ülésén azzal érvelt a 444 tudósítása szerint, hogy a papok nem közfeladatot látnak el a gyóntatás során, így ilyenkor nem is tagjai a gyerekvédelmi jelzőrendszernek, vagyis nem vonatkozhat rájuk a jelzési kötelezettség. Amikor viszont egy egyházi iskolában tanít, akkor már a jelzőrendszer része, így a tudomására jutott információt köteles jelenteni. Hozzátette, hogy szerinte a gyerekorvosok jelzési kötelezettsége azért más, mert a rendelésen közfeladatot látnak el.
“Dunai Mónika képviselőtársunk javaslata szigorít, a fegyelmi felelősségre vonást és a büntetőjogi következményeket is kiterjeszti a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjára, ha azok elmulasztják jelzési kötelezettségüket egy gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén” – nyomatékosított szerdán reggel közleményben a frakció. Hozzátették, hogy kivételek ez alól nem lehetnek sem egyházi, sem alapítványi, sem egyéb fenntartású intézményekben. “Ezt támogatjuk. A gyónási titokra vonatkozó részt azonban nem, mert annak jelenlegi szabályozása elegendő, módosítása szükségtelen” – áll a levélben.
Vagyis a Fidesz azt kommunikálja, hogy a szigorítást támogatják, leszámítva a gyónási titok megerősítését, az ugyanis szerintük nem közfeladat, a gyóntató pap nem a jelzőrendszer része, ezért a törvény értelmében eleve nem vonatkozik erre az esetre a jelentési kötelezettség. Dunai Mónika indoklásában egyébként ugyanez szerepelt, ő mégis rögzítené a kivételt a törvényben is.
A gyónási titok sérthetetlen
Az ügyben megkerestük a Magyar Katolikus Egyházat is, akik kiemelték, hogy az állam az egyházak jogairól szóló törvény alapján köteles tiszteletben tartani a vallási közösségek belső szabályait, így a gyónási titkot is, annak védelme ugyanis “a katolikus vallás egyik legszigorúbb előírása, a titoktartási fegyelem a bűnbánat szentségét védi”.
“Számunkra a gyermek- és ifjúságvédelem témája kiemelten fontos, a Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatták és folytatják le belső vizsgálatukat. Az intézményeinkben ellátottak tájékoztatása, az esetleges visszaélések bejelentése a vonatkozó, hatályos állami és egyházi jogszabályokkal összhangban történik. Az elmúlt évtizedben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az egyes egyházmegyék szigorú eljárásrendet és ehhez következetesen igazodó intézkedéseket vezettek be” – írták levelükben.
Ferenc pápa 2019-ben tett egy fontos lépést a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélések felderítésének elősegítésére. Az egyházfő törölte a kánonjogból a legmagasabb szintű, pápai titkosítást, amely a gyerekekkel szemben papok által elkövetett szexuális visszaélések, erőszak és pornográfia vatikáni és egyházmegyei jogi dokumentációjára vonatkozott, ezzel megkönnyítve az együttműködést a polgári hatóságokkal.
Ez azonban nem vonatkozott a gyónási titokra, ahogyan arra a Vatikán is felhívta annak idején a figyelmet. Ebben nem is várható változás, hiszen a hatályos kánonjog vonatkozó előírása szerint “a gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia”.
Amit a pap nem szentségi gyónásból tud meg, arra természetesen nem vonatkozik a titoktartás, ezt az egyház és a törvényjavaslat is leszögezi. Hogy utóbbira mi szükség volt, az azonban nem egyértelmű.
Gesztus az egyháznak
A Büntető törvénykönyv bizonyos esetekben mindenki számára kötelezővé teszi a bűncselekménynek már az előkészítésének a jelentését, ha valaki arról hitelt érdemlő tudomást szerez előzetesen, a jelentés elmulasztását pedig szabadságvesztéssel sújtja. Ezek közé a bűncselekmények közé tartozik az emberrablás, a terrorcselekmények, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, az állam elleni bűncselekmény, valamint hivatalos személyek esetén a korrupció is.
Ebbe a sorba illeszkedik a gyermekvédelmi törvény Kocsis Máté által benyújtott módosítása, amely a Btk. “A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények” című fejezetében rögzíti, hogy “aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatos kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény jelzésére vonatkozó kötelezettségét megszegi”, az két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ezeket a jelentési kötelezettségeket nem írhatja felül a titoktartási kötelezettség, amelyet a szakmai etikai kódexek rögzítenek az orvosok és a pszichológusok esetében is. Azok ugyanis kimondják azt is, hogy amit a törvények, jogszabályok tiltanak, azt a kódexek sem engedhetik meg, amit pedig kötelező érvénnyel előírnak, az alól nem adhatnak felmentést a szakmai szabályok.
Ha a jog és az etika nincs összhangban, az orvos feladata a jogszabályok betartása.
– áll a Magyar Orvosi Kamara honlapján is megtalálható Etikai Kódexben, amelyik a Pszichoterapeuták Etikai Kódexéhez hasonlóan megjegyzi, hogy ha az ellentmondások nem feloldhatók, úgy a törvényes előírásokhoz vagy szervezeti szabályozásokhoz kell igazodniuk a szakembereknek.
Mind a két szakma esetében vannak aránylag jól körülhatárolható esetek, ahol egyértelmű, hogy a jelentési kötelezettség felülírja a titoktartást. Az orvosok például a rendelkezésre jogosult (vagyis a páciens vagy annak törvényes képviselője) beleegyezése nélkül is továbbadhatja az adatokat, egészségügyi információkat abban az esetben, ha “feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye, illetve ha a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást”. Emellett akad még néhány példa, amikor háttérbe szorul a titoktartás, ide tartoznak a bűnügyi eljárásokhoz szükséges adatok vagy a katonai szolgálatra való alkalmasság igazolása is.
Az érintett kliens pszichológiai adatait a kliens hozzájárulása hiányában is közölni kell, amennyiben ezt törvény elrendeli, illetve mások védelme szükségessé teszi.
– szólnak a pszichológus szakma alapelvei, amelyek rögzítik azt is, hogy a kliens gondozását végző személlyel a kliens hozzájárulása nélkül is közölni lehet azokat a pszichológiai adatokat, amelyek ismeretének hiánya a kliens pszichés állapotát hátrányosan befolyásolja. Vagyis egy pszichológus megoszthat a szülővel bizonyos titkokat, ha abból a gyermeknek nem származik kára, de ha úgy ítéli meg, hogy a gyerek érdekét súlyosan sértheti a bizalmas információ kiadása, akkor köteles megőrizni azt.
A fenti két példánál is szigorúbb titoktartás kötelezi az ügyvédeket. “Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad” – áll az ügyvédekről szóló törvényben.
Ehhez a bekezdéshez hasonlít leginkább az egyházi személyekről szóló mondat is, ráadásul itt a szakmai irányelvekkel (amelyek kimondják, hogy a törvény előrébb valóbb azoknál) szemben a kánonjog áll a másik oldalon. Vagyis az egyházi és a polgári törvényeket kellett volna összehangolni. Így továbbra is előfordulhat olyan eset, hogy egy pap az elkövetőtől, sőt, egyenesen az áldozattól szerez tudomást egy pedofil bűncselekményről a gyónás során, és nincs jelentési kötelezettsége.
