Sem közgazdaságilag, sem szakmai szempontból nem lenne indokolt a csődbiztos kinevezése a Fővárosi Önkormányzathoz, így ha ez mindössze néhány hónappal a június 9-i önkormányzati választások előtt mégis megtörténne, akkor az egyértelműen egy kampányidőzítésű, politikailag motivált lépés lenne – mondta a hvg.hu-nak Kiss Ambrus, pénzügyekért felelős általános főpolgármester-helyettes.

Karácsony Gergely helyettese arra reagált, hogy kedden este az Országgyűlés elfogadta az önkormányzati adósságrendezés szabályainak módosítását. Ez alapján a települések csak olyan konszolidált költségvetést fogadhatnak el, amely nem tervez hiánnyal, vagyis nem „mínuszos”. Ha valamiért ezt az előírást nem tudják tartani, akkor az új szabályok szerint

az illetékes kormányhivatal csődbiztost rendel ki az önkormányzathoz, hogy az megelőzze a fizetésképtelenséget – ez a település gazdálkodási önállóságát bevallottan, jelentősen korlátozza.

A módosítást készítő Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence a csődbiztos „bevethetőségét” azzal indokolta korábban, hogy meg kell előzni az önkormányzatok fizetésképtelenné válását, közszolgáltatások leállását. Megjegyzendő, hogy eddig is léteztek előírások az önkormányzatok adósságrendezésére és volt „pénzügyi gondnok” is, de a „csődbiztos” a tárca szerint kifejezőbb.

Akárhogy is, a főpolgármester-helyettes szerint csődbiztos kijelölése a Fővárosi Önkormányzathoz Kiss Ambrus szerint nem lenne indokolt. Még úgy sem, hogy előfordul olyan, amikor a főváros számlája mínuszba fordul, így az önkormányzat ideig-óráig olykor folyószámlahitelből működik, de ez a kormánnyal folytatott vitával függ össze a szolidaritási adóról és a kapcsolódó inkasszóval.

A csődbiztos kijelölésének azonban nem törvényi feltétele a folyószámlahitel, vagyis ez nem indok, legfeljebb, ahogy említettük, egy “mínuszos” jövő évi költségvetés lenne az. Az adott évi büdzsét az önkormányzatoknak február 15-ig kell elkészíteni, de a Fővárosi Önkormányzat már megtette ezt, és éppen a december 13-i közgyűlés napirendjén szerepelt az előterjesztés, amit szerda délután el is fogadtak.

A főváros költségvetése 2024-re forintra ugyanannyi, 448 741 931 070 forint bevételi, és ugyanennyi kiadási főösszeggel számol. Ugyanakkor a tervezet is rögzíti, hogy bár 2024-ben az ideihez képest 3 milliárddal több állami működési támogatás várható, a kormányzati elvonás is több lesz, de jelentősen: a szolidaritási hozzájárulás már 75,5 milliárd forint lesz, ami 17,7-tel több, mint tavaly.

Kiss Ambrus a hvg.hu-nak megjegyezte: a Budapesti közösségi közlekedés után, ami a legnagyobb kiadási tétel a maga mintegy 150 milliárd forintjával, a második legtöbb pénzt igénylő „közfeladat” a szolidaritási hozzájárulás, vagyis az államnak fizetendő 75 milliárd forint. A főpolgármester-helyettes szerint az egész önkormányzati szféra alulfinanszírozott.

Az állami normatívák nem követik az inflációt, miközben egyre több bevételt vonnak el – mondta Kiss Ambrus, hozzátéve: valamilyen adósságrendezési eljárásra természetesen szükség van, de minél nagyobb egy település, annál nehezebb szerinte „kívülről” megoldani ezt. Úgy véli, amiközben „a kormány hátralép a finanszírozásból, hiába küld egy csődbiztost, ha pénzt ő sem hoz.”