szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Két, az igazságszolgáltatáshoz köthető jogszabály elfogadását ítélte kielégítőnek Brüsszel, a források egy része azonban továbbra is blokkolva marad.

Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket – döntött az Európai Bizottság, amely ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az ország hozzáférjen a számára a hétéves uniós költségvetésből (MFF) elkülönített felzárkóztatási támogatásokhoz. Vagyis egészen pontosan annak egy részéhez, ahhoz a nagyjából 10 milliárd euróhoz, amelyet nem zároltak a jogállamisági kondicionalitási eljárás keretében.

 

Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

A döntés abból a szempontból nem volt váratlan, hogy két – az igazságszolgáltatást érintő – feltétel teljesítéséhez kötötte az Európai Bizottság a források feloldását. Méghozzá nem ígéretekhez – azt a brüsszeli testület minden esetben világossá teszi, hogy az elfogadott jogszabályok alapján fogalmazza meg az értékeléseit. Nem volt ez másképp az elmúlt időszakban sem: amikor a kormány arról beszélt, hogy már minden kérdésre megadta a választ, a Bizottság visszaszólt, hogy az nem hivatalos válasz, hogy leírja/lenyilatkozza, mit akar csinálni. És nem volt ez másképp még szerdán sem: délben az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer még arról beszélt újságíróknak, hogy amíg nem hirdetik ki az érintett jogszabályokat a Magyar Közlönyben, és erről nem kapnak hivatalos értesítést a magyar kormánytól, addig nem tekintik elfogadottnak.

Horizontális feljogosító feltételek? Mi??

A 2021-2027-es költségvetés forrásaihoz való hozzáférésnél alapfeltételül szabták négy alapvető kritérium teljesítését, ezek az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek. Négy ilyen elvárást fogalmazott meg az EU, ezek közül Magyarország az EU alapjogi chartájának való megfelelést nem teljesítette. Az ehhez szükséges jogszabály-módosítások (igazságügyi reform) zárultak le most.

A hosszas egyezkedés után az elvárt jogszabályok az elmúlt egy hétben születtek meg. A Kúria ügyelosztási gyakorlatával kapcsolatban december 7-én adott ki a kormány egy rendeletet, amelyben arról rendelkezett, az ügyeket beérkezési sorrendben automatikusan (vagyis a véletlenszerűen) osztják ki. A másik feltétel teljesítése kedd estig váratott magára: egy „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” címen futó salátatörvényben elbújtatva ekkor fogadta el az Országgyűlés.

Ez a törvény volt az, amelyet a bizottsági szóvivő emlegetett szerdán délben – a Közlöny egyébként épp a sajtótájékoztató végén, fél egy körül jelent meg, szokatlanul korán az elmúlt időszak esti, késő esti publikációihoz képest. A törvénymódosítást pedig – Mamer nyilatkozatához hűen – értékelte is a bizottság. Ebben az értékelésben ugyanakkor az is szerepel: az elfogadott jogszabályok teljesítését monitorozni fogja a testület.

 

Eric Mamer
AFP / Kenzo Tribouillard

A két jogszabály-módosítással tehát az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket teljesítette a kormány, ezzel elhárult az akadály az elől, hogy egyáltalán bármennyit kifizessenek Magyarországnak az ország számára a hétéves költségvetésből. Vagyis elvben a teljes 21 milliárdos keret kifizethető lenne, csakhogy vannak olyan összegek, amelyekhez más miatt nem férünk hozzá:

  • 6,3 milliárd euró, ami a korrupciós kockázatok miatt, a jogállamisági eljárás keretében három nagy kohéziós alapot blokkol. (Ugyanez a feltételrendszer teszi elérhetetlenné a helyreállítás alapok, vissza nem térítendő támogatás és hitel, plusz egy különálló, de ide sorolt forrás – REPowerEU – összegét, ami 10,4 milliárd euró).
  • 2,6 milliárd euró olyan célzott programokra, amelyek a menekültekkel való bánásmód, az akadémiai szabadság megsértése és az LMBTQI-közösség jogainak korlátozása miatt nem elérhető (ezeket az igazságügyi reformmal együtt horizontális feljogosító feltételeknek nevezik).
  • 3 milliárd euró az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek (például a vízgazdálkodás területén elvégzett beruházásokra vonatkozó terv elkészítése) hiánya miatt, amely egyes speciális programokhoz szükséges államigazgatási aktusokat takar.

Emlékezhetünk: a 6,35 milliárd euró az összeg, amelynek a kifizetésére már tavaly számított a kormány, mielőtt egy évvel ezelőtt kiderült, hiába kötötték meg a partnerségi megállapodást, a pénzek kifizetéséhez még a horizontális feljogosító feltételek teljesítése is várat magára.

Fontos világossá tenni: nem arról van szó, hogy az Európai Bizottság Magyarországra öntené ezt a pénzt, mivel utófinanszírozású pénzekről van szó, leginkább az elől hárult el az akadály, hogy pályázatokat írjanak ki a magyar boríték nem zárolt részére.

Tízmilliárd euró uniós pénz a karácsonyfa alá: mese habbal

Valószínűleg a folyamatban lévő uniós ügyek közül az egyik legbonyolultabbak a Magyarországnak járó pénzek befagyasztásával kapcsolatos eljárások. Különböző jogszabályok, egymást erősítő döntések, hivatkozások, párhuzamos magyarországi és brüsszeli történések útvesztőjében kell kiigazodnia nemcsak a hírek után érdeklődőknek, hanem a híreket megíróknak, azaz az újságíróknak is.

Hogy köze van-e mindennek ahhoz, hogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója kedden a Bloombergnek arról beszélt, Magyarország hozzájárul az Ukrajnának szánt támogatások (egy részének) folyósításához, ha feloldják a magyar pénzek zárolását? Jó eséllyel nem, hiszen mindez nem jelenti azt, hogy a jogállamisági eljárást is egyik napról a másikra lezárnák, vagy éppen úgy tekintenék, mintha Magyarország teljesítette volna a másik forrás, a helyreállítási alap (RFF) pénzeinek kifizetéséhez megszabott többi feltételt. Mégis áttörésről van szó, mivel eddig Magyarország számára a vissza nem térítendő támogatásoknál csak előleg kifizetését hagyták jóvá.