Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Kitartóan nyomul előre az orosz hadsereg Donyecknél;
• Ukrán drónokat fogtak el Moszkva felett;
• Az ukrán légierő megerősítette, mi az oroszok fő támadási pontja;
• Rendkívüli beszédet tartott Vlagyimir Putyin;
• Európai uniós ország területére csapódott egy orosz drón, a léterüket is megsérthették;
• A volt ukrán elnök aggodalmát fejezte ki a Zelenszkij-kormány „autokráciája és korrupciója” miatt;
• Orbán Viktor elhagyta a termet, amíg az uniós vezetők megállapodtak Ukrajnáról.

Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is. Jó pihenést kívánunk!

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, hogy megköszönje neki az Európai Unió csúcstalálkozóján hozott döntést Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról – közölte egy francia diplomata a Reuters hírügynökséggel.

Megköszönte neki, hogy mozgásba hozta a dolgokat, hogy támogatta őt és dolgozott a tárgyalások megnyitásán

– mondta a Reutersnek egy brüsszeli francia diplomata.

Nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, ezzel szemben a Kreml egy hosszú és durva háborúra rendezkedik be – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.

Jens Stoltenberg a Robert Fico szlovák kormányfővel folytatott megbeszélést a NATO brüsszeli székházában, a tanácskozást követően nyilatkozott. 

Ha Putyin győz Ukrajnában, valós a veszélye annak, hogy Oroszország agressziója nem ér véget

– figyelmeztetett.

A NATO elrettentési és védelmi képességével kapcsolatban a főtitkár arról tájékoztatott, hogy pénteken egy régóta tervezett amerikai rakétavédelmi bázis kezdni meg működését Lengyelországban.

Fontos lépés ez a transzatlanti biztonság szempontjából, amely növelni fogja a szövetségesek képességét a ballisztikus rakéták fenyegetése elleni védekezésben

– mondta Stoltenberg.

A főtitkár üdvözölte, hogy Szlovákia támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét, valamint hogy Pozsony továbbra is humanitárius segítséget biztosít a megtámadott országnak és hozzájárul a NATO Ukrajnának nyújtott átfogó támogatási csomagjához. Stoltenberg üdvözölte továbbá a Szlovákia és Ukrajna közötti védelmi ipari együttműködés fenntartását is – közölte az MTI. 

A Bild szerint Oroszország egy új középtávú ukrajnai haditerv végrehajtásán dolgozik, amely ismét a jóval kisebb szomszédos ország nagy területeinek elfoglalását irányozza elő. Oroszország arra számít, hogy a nyugati támogatás tovább csökken Ukrajna számára, valamint látszattárgyalásokra, hogy félrevezessék a világot Oroszország „békés szándékairól”.

A részletekről ebben a cikkünkben olvashatnak.

Az Európai Unió vezetői megállapodtak abban, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek Ukrajnával és Moldovával – írja a SkyNews. 

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, Ukrajna és Moldova „az európai családhoz tartozik”. 

Többször is légiriadót rendeltek el Ukrajnában december 14-én csütörtökön. A támadásokról az Ukrán Fegyveres Erők légierejének parancsnoksága számolt be.

Szergej Liszak, a Dnyipropetrovszki regionális állami közigazgatás vezetője közölte, hogy az ukrán légvédelem csütörtök este semlegesített egy rakétát. A Dnyiprovszki járás lakói által este hallott robbanás már a légvédelem elhárító munkájának a hatása volt.

Azért volt országos szintű a riasztás, mert a MiG–31K típusú katonai repülőgépek, amelynek felszállását rögzítették az oroszok kora délután, fel lehetnek szerelve X-47m2 Kinzsal típusú nagy hatótávolságú hiperszonikus rakétákkal. Kora délután az oroszok rakétákat lőttek ki a Hmelnickij régióban található Sztarokonstantinov körzetében, ekkor rendelték el egész Ukrajna területén a légiriadót. Ezt követően Kurszk és Szumi települések irányából is észlelték a támadást, majd az ukrán légierő egy irányított rakéta jelenlétét észlelte a Dnyeper felől is, ezután hatástalanították a MiG–31K fenyegetését – írja a Unian. 

Az amerikai képviselőház több mint kétharmada megszavazta az Ukrajnának nyújtandó támogatást engedélyező intézkedést is tartalmazó éves törvényjavaslatot – írja a Sky News. 

A nemzetvédelmi felhatalmazásról szóló törvény (National Defence Authorisation Act, NDAA) rekordösszegű, 886 milliárd dolláros éves katonai kiadást tartalmaz, ami 3 százalékkal több a tavalyinál.

A törvényjavaslat 2026 végéig meghosszabbítja az Ukrajna megsegítését célzó egyik intézkedést – az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezést. A javaslat 300 millió dollárt engedélyez a kezdeményezésre a 2024 szeptemberének végéig tartó évre és az azt követő évre.

Ez csak egy kis töredéke annak a 61 milliárd dollárnyi Ukrajnának nyújtott támogatásnak, amelynek jóváhagyását Biden elnök kérte a Kongresszustól.

A sürgősségi finanszírozás megrekedt, mivel a republikánusok nem hajlandók jóváhagyni azt anélkül, hogy a demokraták beleegyeznének a bevándorlási törvény jelentős szigorításába.

„Évtizedes globális zavargások” következnének, ha az Egyesült Államok leállítaná az ukrán háborús erőfeszítések támogatását – állítja az ukrán külügyminiszter, aki szerint ebben az esetben nem a harmadik világháborút kell tartani, hanem attól, hogy újra az első világháború időszakában találjuk magunkat.

Dmitro Kuleba a Foreign Affairs című lapban megjelent írásában azt vizsgálta, hogy szerinte az amerikai politika megváltozása milyen következményekkel járna a világra nézve Ukrajnán kívül.

Írása akkor született, amikor az amerikai republikánusok addig tagadják meg a további segélyeket Ukrajnának, amíg nem kapnak további forrásokat a belső határvédelemre. Egyesek úgy vélik, hogy Donald Trump győzelme a jövő évi amerikai választásokon szintén irányváltásra adhat okot – közölte a Sky News.

Kuleba azt sugallja – ahogyan azt a konfliktus 22 hónapja alatt sok elemző is tette –, hogy Vlagyimir Putyin és más globális agresszorok felbátorodnak, ha az Egyesült Államok feladja a támogatását.

A frankfurti rendőrség közlése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Németországban tartózkodik. A látogatás közlekedési fennakadásokat okozott a városban. Az elnök látogatásának háttere egyelőre tisztázatlan.

A rendőrség „ideiglenes lezárásokról és fennakadásokról számolt be a Rajna-Majna régió egész területén”. Később arról számoltak be, hogy a Wiesbadenbe vezető út „problémamentes” volt, és a lezárásokat feloldották.

Zelenszkij látogatásának hátteréről egyelőre nem tudni. Az elnök a közelmúltban Argentínába, az Egyesült Államokba, majd Norvégiába is ellátogatott. 

Kijev értékes, csaknem 10 millió ukrán hrivnya értékű gyermekrehabilitációs felszerelést kapott a lengyel fővárosból – jelentette be Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere.

Kijev már kapott modern gyermekrehabilitációs eszközöket Varsóból, szintén 10 millió hrivnya értékben – mondta Klicsko. 

Sajnos a háború alatt 2500-zal nőtt a fogyatékkal élő gyerekek száma Kijevben. 2022 januárjában valamivel több mint 12 000 ilyen gyerek volt, ma pedig több mint 14 500 – tájékoztatott. 

Ukrajna minden kötelezettségének eleget tett, meghozta az uniós csatlakozáshoz szükséges legfontosabb törvényeket – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcson videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében – adta hírül az MTI.

Zelenszkij szerint létfontosságúak az Ukrajna EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások. Az ukrán elnök úgy véli, Európa nem lehet határozatlan, mivel Ukrajna egyértelmű ajánlásokat tett a csatlakozás felé vezető úton. A keleti ország vezetője semmilyen ellenérvet nem hallott, amely gátolná országa uniós tagságát.

Az ukrán elnök végezetül elmondta, arra kérte az EU tagállamait, hogy Ukrajna felvétele mellett szavazzanak. Ha ezt nem történik meg, akkor Putyin egész Európa ellen felhasználhatja a döntést.

Az ukrán honvédség 637 orosz katonát és 19 egységnyi orosz haditechnikai eszközt számolt fel a Tavrijszkij irányában. Az oroszok az elmúlt 24 órában 658 tüzérségi támadást hajtottak végre – számolt be Alekszandr Tarnavszkij dandártábornok Telegramon.

Elmondása szerint az elmúlt napon az orosz csapatok négy légicsapást és 934 tüzérségi lövést adtak le.

Az ukránok által megsemmisített célpontok között volt két harckocsi, három kétéltű támadó jármű és nyolc UAV is – idézi Tarnavszkijt az Unian.

Finnország két újabb ellenőrző pontot megnyitott az orosz határon, amelyeket azonban rövid időn belül ismét lezártak a tömegesen átkelő menekültek miatt – írja a Strana.

Úgy tervezték, hogy az ellenőrző pontokat Vaalimaa és Niirala településeken 2024. január 14-ig tartják nyitva, azonban a határ megnyitása után tucatjával özönlöttek be a menekültek, ami miatt újra le kellett zárniuk azokat.

A finn média azonban arról számolt be, hogy a határt a finn állampolgárok és diplomaták előtt nyitva tartják. A BBC korábban nagyobb lélegzetvételű írást közölt arról, hogy Oroszország külföldi menekülteket próbál toborozni az ukrajnai háborúba. Erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. 

Finnország a múlt héten jelentette be, hogy fokozatosan újranyitja Oroszországgal közös határátkelőit. 

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter kijelentette, hogy azon a napon, amikor Európa történelmének legfontosabb döntéseit hozza, ő ukránnak tartja magát – írja az Ukrinform.

Ma, amikor Európa a közelmúlt történelmének legfontosabb döntéseit hozza, csak ezt tudom mondani: én ukrán vagyok

– tette közzé Landsbergis.

Ma Brüsszelben megkezdődött az uniós vezetők kétnapos csúcstalálkozója, amelyen olyan döntéseket mérlegelnek, amelyek történelmi jelentőségűek lesznek Ukrajna számára.

Csütörtökön Ukrajna megkapta a harmadik – 900 millió dolláros – támogatási részletet a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán pénzügyminisztérium szerint a második támogatási részlet sikeres felülvizsgálata révén érkezett meg az összeg. Ukrajna immáron 4,5 milliárd dollárt szerzett meg a 15,6 milliárd dolláros támogatásból.

Az elmúlt hat hónapban fokozatosan nőtt azoknak az ukránoknak az aránya, akik készek területi engedményeket tenni a háború befejezése érdekében – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felméréséből.

A 2022 májusától 2023 májusáig tartó időszakban a helyzet viszonylag stabil volt: a megkérdezettek mintegy 8–10 százaléka kész volt a területi engedményekre, a túlnyomó többség (82–87 százalék) pedig következetesen ellenzett bármilyen engedményt – idézi a szociológusokat az Ukrajinszka Pravda.

Ezt követően októberre 14 százalékra, decemberre pedig már 19 százalékra emelkedett a területi engedményeket pártolók aránya.

Az orosz hadsereg ismét Herszont támadja Roman Mrocsko, a herszoni katonai közigazgatás vezetőjének jelentése szerint.

Folytatódik Herszon ágyúzása az orosz erők részéről

– idézi Mrocskót az Ukrinform.

A vezető felszólította a lakosságot, hogy hagyják el a várost.

Oroszország havonta akár 150 harckocsit is képes legyártani vagy megjavítani; sokkal többet, mint amennyit Európa – jelentette ki nyilatkozatában Janis Garisons, a lett védelmi minisztérium államtitkára a rigai biztonsági fórumon.

Ha megnézzük a történelmet, világosan láthatjuk, hogy az az oldal győz, amelyik nagyobb hatékonyságot tud biztosítani a katonai felszerelések és fegyverek terén. Emellett a logisztikát is át kell gondolni, hogy az ellátási hálózatok gyorsan és pontosan működjenek

– idézi Garisonst az Unian.

Véleménye szerint a katonák számát lehet növelni, de fegyverekre, tankokra és egyéb felszerelésekre van szükség. A tisztviselő szerint az Európai Unió ezt meg tudja oldani, ahogy már a múltban is sikerült.

Kaja Kallas észt miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az Európai Uniónak megállapodást kell kötnie Ukrajna csatlakozásáról, hozzátéve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta neki: jelenleg nem lát megállapodást Ukrajna uniós csatlakozásáról – írja a The Guardian.

Most beszéltem Orbán Viktorral. Azt mondta, hogy jelenleg nem lát megállapodást

– mondta Kallas újságíróknak, miután megérkezett a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra.

Elmondta, hogy Ukrajna teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges kritériumokat, amelyek több évig tartanának.

Csütörtök hajnalban dróntámadás érte Odessza régiót, amelyben 11 ember sérült meg. A becsapódó rakéták több épületben, valamint egy raktárban okoztak kárt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oleg Kiper, az odesszai államigazgatás vezetője elmondta, hogy az orosz csapatok több órán keresztül ostromolták a régiót. A támadásban három gyerek sérült meg, két autó pedig leégett. Az oroszok fő célja a kikötő lehetett, de ott senki sem sérült meg, a raktárak azonban megsemmisültek.

A dróntámadás helyszínén mobil fűtőállomásokat szereltek fel, ahol meleg étellel és itallal segítik azokat, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök telefonos megbeszélést folytatott – írja az eurointegration.com. Zelenszkij ezt az X-en jelentette be, megjegyezve, hogy a beszélgetésre norvégiai tartózkodása alatt került sor.

Az elnök elmondta, hogy gratulált Tusknak a kinevezéséhez és egy új fejezet kezdetéhez is az Ukrajna és Lengyelország közötti kétoldalú kapcsolatokban. 

Még erősebbek vagyunk, ha együtt vagyunk – Ukrajna és Lengyelország

– írta Zelenszkij.

Az ukrán elnök megjegyezte, hogy megállapodott Donald Tuskkal a további  menetrendről, és meghívta őt Ukrajnába.